2013. október 21. - 95 éve hunyt el dr. Bedő Albert (1839–1918)
Tamás Sándor ígéretet tett, hogy jövőre, a híres erdőmérnök születésének 175. évfordulójára emlékházat emelnek
Dr. Bedő Albert halálának 95. évfordulójára emlékeztek szombaton Kálnokon a település lakói, helyi és megyei elöljárók, Sepsikőröspatak testvértelepülésének mezőtúri képviselői. Az eseményen az a döntés is megszületett, hogy egy év múlva a híres erdőmérnök, főerdőmester tiszteletére emlékházat építenek a kálnoki unitárius templom mellett található területen, ahol hagyatékának megfelelően sírja is található.
Istentisztelettel kezdődött, alapkőletétellel és emlékfa-ültetéssel folytatódott, koszorúzással, iskolások énekeivel, szavalatival, illetve közös ebéddel ért véget Kálnokon az ünnepi megemlékezés. A jeles erdészeti szakembernek a falu központjában található, 2007-ben állított mellszobra előtt gyűltek össze az ünneplők. Elsőként Popescu Róbert, a Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi, Ifjúsági és Közművelődési Egyesület elnöke szólalt fel, rámutatva, hogy a kőröspataki önkormányzat támogatásával második alkalommal sikerült megszervezniük a megemlékezéssel, főhajtással egybekötött rendezvényt.
„Bedő Albert szakmai pályafutását tekintve azon kevés kiemelkedő személyek közé tartozott, akinek munkássága már életében is elismerést nyert” – mondta az egyesület vezetője.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint az istentiszteleti igéből inspirálódva nyugodtan kijelenthetjük, hogy Bedő Albert volt a modern erdészet sója.
– Ő és nyilván munkatársai voltak azok, akik a 19. századadban a magyar erdészetet és a magyar erdészeti tudományt európai szintre emelték. Jövő évben születésének 175. évfordulójára emlékezünk – szólt a megyei önkormányzat vezetője, kiemelve, szilárd elkötelezettségük, hogy 2014-ben saját erőből, illetve a Kárpát-medencei, elsősorban magyar erdészek és erdőmérnökök segítségével felépítsék a Bedő Albert-emlékházat Kálnokon.
– Azt szeretnénk, hogy Kálnok, Háromszék, Székelyföld a magyar erdészet szakmai zarándokhelyévé erősödjön, mert megvan hozzá a jó talaj, amelyből fogantak azok a hatalmas tölgyfák, és amelyből ma is egy csemetét elültettünk – húzta alá Tamás Sándor.
Oroszi Sándor, a budapesti székhelyű Országos Erdészeti Egyesület (OEE) képviselőjének elmondása szerint Bedő Albert egyedüli volt abban, hogy mint az unitárius egyház gondnoka, a Budapest belvárosában található Nagy Ignác utcában építhetett templomot, amely ma is áll. Egyedüli volt abban is, hogy országos főerdőmesteri tisztségig jutott, mely azt jelentette, hogy mind az erdőfelügyelet, mind a kincstári erdészeti hivatalok és a más tulajdonú erdők feletti felügyeletet maga látta el – sem előtte, sem utána nem volt főerdőmestere Magyarországnak. A legfontosabb mégis talán az, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alelnökeként több évtizeden át meghatározója volt a magyar erdészet szellemi és anyagi központjának. Az ő idejében épült meg az OEE Alkotmány utcai székháza is. Emellett az egyesület erdészeti folyóiratának főszerkesztője is volt 1869 és 1899 között.
Patkós Éva Mezőtúr város képviseletében tolmácsolta Herczeg Zsolt polgármester beszédét, aki támogatásáról biztosította az emlékház felépítésében a kőröspataki önkormányzatot. Kisgyörgy Sándor községvezető beszédében kiemelte, Bedő Albert méltó példaképe az erdésztársadalomnak. Lévai Barna
