2014.01.12. - A bíróság leállíttatta a Felsőszölnök és Kétvölgy közti
út építését, de kihasználták a jogi kiskaput. Reagáltak a kétvölgyiek
is. Az út pénteki átadásán a miniszterelnök ki is jelentette, hogy folyamatban van egy jogi eljárás, de hozzátette, ennek ellenére törvényesen adják át az utat. Kemény szavakat is mondott: „meg kellett küzdeni a fafejű bürokratákkal, az életszerűtlen műszaki szabályozásokkal, a félreértelmezett környezetvédelmi szempontokkal”.
Az őserdőt vágták ketté
Információink szerint az út megépítését az Őrségi Nemzeti Park és Magyar Közút akadályozta hosszú évekig. Az ok: az út nyomvonala áthalad az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Natura 2000 természetvédelmi területen. Ezen a területen őserdő van, ami azt jelenti, hogy soha nem volt itt erdőgazdálkodás, az erdő létezésébe nem avatkozott bele az emberi kéz.
Hosszú huzavona után 2009-ben adták ki az építési engedélyt az útra, azonban forráshiány miatt a munka három évig nem kezdődött meg, pedig az engedély három évre szólt. Az engedélyt csak akkor lehetett volna meghosszabbítani, ha elkezdődik az építkezés. Így az építési engedély 2012-ben lejárt, ennek ellenére 2013 áprilisában megjelentek a munkagépek a területen.
Ezért támadta meg az út építését a bíróságon a Védegylet. A környezetvédelmi szervezet ismert sikeres akcióiról, ők akadályozták meg például a katonai radar építését a Zengőn, mégpedig Sólyom László, akkori köztársasági elnök aktív közreműködésével.
Jogi csűrcsavar és kiskapu
A Védegylet honlapján tavaly szeptember végén jelent meg egy írás, arról tudósítva, hogy a bíróság leállította az út építését, és szakértők meghallgatását rendelte el. Az út építése ellen Facebook-csoport is alakult, oldalukon megtalálhatóak az ügy dokumentumai, köztük az az oldal, amelyen olvasható a bíróság építkezést megtiltó határozata. (A cikk alatt olvasható.)
Tavaly ősszel Szentgotthárdon ülésezett a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság, ahol a magyar kormány képviselői megígérték, jogi eszközeikkel elősegítik az útépítés folytatását. Közben a bírósági határozatot a kivitelezést irányító NIF Zrt. megtámadta, így az nem emelkedhetett jogerőre, így folytatódhatott a munka. Vagyis kihasználták a kiskaput, ahogyan Orbán Viktor mondta, legyőzték a fafejű bürokratákat. Sz. J.
A cikk megjelenése után levelet kaptunk, íme:
Tisztelt Nyugat.hu!
Mi, kétvölgyi lakosok a Felsőszölnök felé kiépült út kapcsán megjelent információkra kívánunk reagálni: méltatlannak érezzük, hogy minket sosem hallgattak eddig meg, s az út elleni tiltakozást is nem itt élő személyek indították, elferdítve a valóságot nemcsak az útról, hanem településről is! A tiltakozás egyik alapját az építési engedély érvényességének kérdése jelenti.
Az engedély az engedélyező hatóság által építtető részére megküldött irat alapján 2009. december 30-án lett jogerős, a beruházó a munkák megkezdésének (geodéziai mérések, fakivágás megkezdése tekintetében) bejelentését a hatóság felé 2012. december hónapban megtette, tehát az építkezés az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 3 éven belül megkezdődött. Így valótlan azt sugallni, hogy az építési engedély érvényességi ideje lejárt volna. Nem akkor kezdődik meg egy útépítés, amikor a munkagépek megjelennek a területen, az előkészítő munkálatok is szükségesek, ezeket sem lehet engedély nélkül végezni!
Továbbá akik állítják, hogy ez az engedély már 2009 augusztusában jogerős lett volna, azok pont egy törvénytelen állapotot próbálnak elérni, ugyanis minden érintett félnek tudomást kell szereznie egy engedély kiadásáról elsősorban azért, hogy adott esetben fellebbezni tudjanak. Amennyiben az engedélyező hatóság előbb jogerősíti az építési engedélyt, akkor azok, akik még nem értesültek a kiadásáról nem tudtak volna élni ezzel a jogukkal. Előfordul, hogy egy engedély kiadása és a jogerősítése között egy év is eltelhet (pl.: ismeretlen helyen tartózkodó, vagy elhunyt ingatlantulajdonos esetén).
A tiltakozás másik alapját az állítólagos őserdő átvágása jelenti. Az ellenzők nem éppen tájékozottak a települést illetően, mert a terület, ahol az út halad nem volt őserdő, hisz kb. 30 éve még mezőgazdasági terület volt és évszázadok óta közút haladt arra, s ez látták el burkolattal. A terület elvadult, beerdősült, ugyanakkor az itt kitermelt fák szúkárosodottak voltak, hogy többjük már elpusztult, vagy elpusztult volna! A környéket ugyanakkor sűrűn belepi most is a gaz, természetvédelmileg minimális az értéke. Arról nem is beszélve, hogy a környező szálaló erdőket az útépítők nem bántották, még csak nem is érintették! Sőt szemetet sem hagytak el. Az egész pereskedésnek így már eleve nincs értelme.
Nem is beszélve arról, ami ritkán kerül szóba, hogy az út mellett van egy nyaraló, akiknek lakói fővárosiak, keveset tartózkodnak Kétvölgyön és kizárólag nekik nem tetszik az út. A huzavonát ők kezdeményezték jó kapcsolataik révén a magas körökben, ezért tudják széleskörű, negatív hírét kelteni a projektnek. Már az elején tarthatatlan, sőt megengedhetetlen állításokkal jöttek, melyekben többek között el akarták vitatni, hogy egy már meglévő közútról van szó. Nemcsak a két település, hanem egész vidékek között folyt a közlekedés (muravidéki idénymunkások jártak át innen német területre az I. világháború után is, sőt ma is akadnak ingázók, nekik is sokat segíthet ez az út). A per, illetve a tiltakozás önmagában felesleges és megalapozatlan volt, de a legrosszabb az egészben, hogy nem kérték a mi véleményünket is, ehelyett egy-két elfogult ember kétes információra hagyatkoztak sokan.
És még valami: az útépítés terve már a Monarchia idején megszületett. Az 1930-as években munkálatok kezdődtek az út kiépítésére, ami abbamaradt. Tehát nem történt más, csak elvégeztek valamit, amit már régóta elterveztek.
Az itt élők körében ez az egész konfliktust a régi rossz emlékű időkre emlékeztet. Nem lehet ez ugyanakkor politika tárgya sem. Rafinált módszerekkel, a közösségi oldalakon megtévesztéssel, félrevezetéssel próbálják ezt a területet kisajátítani csak azért, hogy egy-két embernek megmaradjon a háborítatlan nyugalma, ránk pedig fittyet hánynak.
Kétvölgy község lakossága
