2014. 05. 23. - Egy nemzetközi kutatócsapat szerint az emberi tevékenységek amazonasi esőerdőre gyakorolt hatását eddig jócskán alábecsülték.
Brazil és brit kutatók a Lancaster Egyetem vezetésével kimutatták, hogy a szelektív fakitermelés és a felszíni bozóttüzek Amazónia brazíliai területén évente 54 milliárd tonna karbon elvesztéséhez vezethetnek, így növelhetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Ez az erdőirtásból – amikor egész erdőségeket tarolnak le – származó éves karbonveszteség mintegy negyven százalékának felel meg.
Ez az eddigi legnagyobb szabású vizsgálat, amely a trópusokon zajló szelektív fakivágás és bozóttüzek kiváltotta, föld feletti és alatti karbonveszteséget vizsgálja. Amazónia kelet-brazíliai részének 225 helyszínéről kinyert, mintegy 70 ezer vizsgált fából és több ezer talaj-, avar- és korhadtfa-mintából származó adatokon alapszik.
Az erdőpusztulás gyakran az értékes fák – mint mahagóni vagy brazil dió – kivágásával kezdődik. Eme óriások eltávolítása gyakran több tucat szomszédos fát is károsít. Amint az erdőt megtizedelték, a lombozatban tátongó számtalan hiátus maga után vonja, hogy a nap és a szél könnyebben behatol az erdőségbe, mely így szárazabbá válik, és növekszik a bozóttüzek kialakulásának esélye.
A szelektív fakivágás és a bozóttüzek miatt az őserdők kisebb fákból és liánokból álló, sűrű cserjésekké válnak, amelyek 40 százalékkal kevesebb szenet tudnak eltárolni, mint az érintetlen erdők.
Eddig a klímaváltozás felszámolását célzó intézkedések a trópusokon leginkább csak az erdőirtásból származó karbonkibocsátás mértékének csökkentésére fókuszáltak, és nem számoltak az erdők pusztulásából származó emissziókkal.
Erika Berenguer, a Lancaster Egyetem kutatója elmondta, a trópusi esőerdőkben a tűz és a fakitermelés hatásait mindig nagyrészt figyelmen kívül hagyta a tudományos közösség és a politikai döntéshozók, akiket elsősorban az erdőirtás mértéke aggaszt. „Eredményeink azonban arról tanúskodnak, hogy ezek a zavaró tényezők súlyosan károsíthatják az erdőt, és hatalmas mennyiségű szenet juttathatnak vissza a növényi anyagból a légkörbe” - magyarázza.
Az erdőpusztulás lassú folyamat, és nehéz nyomon követni, mivel a műholdas képeken a kisebb hiátusok nem szembeötlőek. Úgy hiszik, ez az egyik oka, hogy könnyen átsiklanak felette. A másik pedig, hogy Brazíliában a pusztuló erdők nagy része magánkézben van, ami azzal jár, hogy a kutatóknak nagyszámú földtulajdonossal kell egyezkedniük a veszteségek felmérésére.
Úgy hiszik, a pusztulásnak a globális szénkibocsátásra is hatása van, mivel Indonéziában és Afrikában is hasonló folyamatoknak vannak kitéve az erdők.
A Global Change Biology folyóiratban június elejére tervezett tanulmányt 11 brazíliai és angliai egyetem és kutatóintézet 10 szakembere jegyzi.