2014. 06. 14. - Nem gondolkodtam még ezen, de csütörtökön kiderült: egészen Sopronig kell utaznom azért, hogy Barakonyi Szabolcs, fotós kollégámat abban a világ legtermészetesebb helyzetében láthassam, amint egy festőállványra erősített szarvastrófeát fotóz egy erdő közepén a susnyásban.
Egy állványra erősített muflon, és egy állványra erősített őz trófeájának fotózása között, gyermeki mosollyal az arcán.
Ehhez képest szinte eltörpül a tény, hogy az is kiderült, ki lett az év erdésze 2014-ben, illetve hogy normális esetben a kocsánytalan tölgyet neveljük „fedetlen fővel, subában”, vagy hogy ? és most mindenki nagyon figyeljen, mert a félelmetes szomorú világösszeomlásban egy pozitív hír jön ? Magyarországon 100 éve nő az erdőállomány.
Nekem mezőtúriként eleve izgalmas egy valódi erdő, gyerekkoromban maximum útmenti fasorokat, vagy elgazosodott temetőket láthattam. Aztán amikor megnéztem a soproni döntő előtti versenyekről készült fotókat, amiken fákat, hajtásokat, rügyeket, vadnyomokat áhítattal néző, vizsgáló, zöld, vagy terepszínbe öltözött erdészeket láttam, úgy tűnt, igaz a sztereotípia ? ha lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni az erdész szakmával kapcsolatban ?, szóval hogy ők tényleg ezt csinálják egész nap. Persze a helyszínen kiderült, hogy nem egészen.
Az Év Erdésze verseny 2002-ben kezdődött, tavalyig két évente rendezték meg, mostantól szeretnék évente megtartani. A válogatót a különböző állami és magán erdőgazdaságok csinálják meg egy előre lefektetett versenyszabályzat szerint, majd a döntőt összekötik egy nagy erdésztalálkozóval. (Fzrcsa, de állítólag nem a vadhús a jellemző az esti vacsorán.) A verseny egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. A gyakorlati részben a versenyzők egy erdőben kijelölt, három és fél kilométeres pályán mennek végig, ahol kilenc állomáson, különböző szakmai feladatokat kell megoldaniuk.
Adódott a kérdés, vannak-e címvédők, rettegetten jó erdészek, hatalmas visszatérések? De itt valamiért annyival fontosabbnak tartják, hogy minél többen vegyenek részt a versenyben és legyen lehetősége mindenkinek a győzelem közelébe kerülnie, hogy az idei versenyen például el sem indult a tavalyi, vagy az az előtti győztes. Másik fontos dolog a tipikus erdészautó-változás: Trabant ----> Lada Niva ----> Toyota Hilux.
Néhány példa a feladatokra: Átalakító vágás jelölés. Mit látunk? A versenyző, papírral a kezében bóklászik beszámozott fák között. Nézelődik. Fel, le körbe-körbe. Ami történik: egy vegyes állományú - alapvetően jegenyefenyőből, de kis számban bükk, kocsánytalan tölgy - erdőrészben, amely épp “átalakuló üzemmódban” van, az első “bontóvágás jelölését” végzi a versenyző. A cél, hogy több korú, több életfázisban lévő állomány legyen.
Tudta-e ön?
A világon szinte mindenütt pusztulnak az erdők, csökken a faállomány, nálunk ez pont fordított. Nemcsak Magyarországon, egész Európában. 100 éve folyamatosan nő, nem is volt benne csökkenés: miközben a világról évente eltűnik egy Magyarországnyi erdő, közben Magyarországon megduplázódott a faállomány. Trianon után indultak nagyon komoly fásítások, pont a kieső erdőterületek pótlására. A mai Magyarország területén található fák nagyrészt tűzifának valók voltak. Ezt kellett pótolni minőségi fákkal.
Választékolás. Mit látunk? Egy kidöntött, legallyazott fát méreget a versenyző. Papírba jegyzetel. Ami történik: egy idősebb erdész szerint “az egyik legfontosabb dolog, ez csinálja a pénzt az erdőgazdaságoknak. Tudni kell, hogy vágjuk el a fát.” Az erdész ilyenkor leméri a fa hosszát átmérőjét és az ebből próbálja meg kiválasztani, mely részeket minek lehet eldani. A legértékesebb részekből fűrészrönk lesz, aminek a piaci értéke köbméterenként 45-50 ezer forint, a végéből pedig tűzifa, aminek 13 ezer forint. Közte lehet gyártmányfa, forgácsfa. Úgy kell elvégezni, hogy amikor a végén összeadja a választékok értékét, akkor a lehető legmagasabb érték jöjjön ki. Egy fán tízezreket lehet bukni, vagy nyerni, attól függően mennyire jó ebben egy erdész.
Távolságbecslés, trófeaminősítés. Mit látunk? Távcsővel a kezében néz az erdész a távolba és jegyzetel. Ami történik: az öt nagyvadból négynek kihelyezték a trófeáját egy előre lemért távolságban. Az erdész feladata megbecsülni a távolságot, az agancsos vad nemét, korát, a trófea súlyát, az állat lőhetőségét.
Az erdészek - ha ők maguk nem is vadásznak - de vadászokat szoktak kísérni. Ilyenkor a vadász vállalja, hogy például egy 7 kilós trófeájú szarvast lőne ki. Ettől maximum 10%-ban térhet el a kilőtt trófea súlya, attól nagyobb eltérés esetén a vadász nem köteles kifizetni azt. Így - mivel a tömeggel exponenciálisan nő az ár - nagyon fontos, hogy egy erdész, az alatt a három másodperc alatt, amíg esély van kilőni az állatot el tudja dönteni, hogy lőhető, milyen messze van, és mekkora állatról van szó.
A legjobb feladat pedig a szembecslés egyedi álló fa esetében néven futott. Na itt pontosan az történik, ami a feladat neve: az erdész áll és néz egy fát. És becsül. Magasságot és térfogatot.
Az űrlap teteje
Próbáltam kiszedni az erdészekből valami óriási, híres erdész tévedést: biztos voltam benne, hogy van olyan sztori, hogy Feri egyszer 50 évre agyonvágta a fél erdőséget a Tiszántúlon, vagy ehhez hasonló, de valamiért nem sikerült. Sőt az állítólag megszámlálhatatlan pajzán erdész történetből sem sokat. Ennek minden bizonnyal az lehetett az oka, hogy a tavalyi szokással ellentétben, idén verseny közben nem fogyasztottak alkoholt, sem a versenyzők, sem a bírók. Mondta is egyikük, hogy bor nélkül úgy ülnek itt, mint picsa a serblin. És ez folyamatosan téma volt, minden helyszínen, így csak javasolni tudjuk, hogy ezen változtassanak a szervezők a jövőben.
Az Év Erdésze címet végül egy alföldi erdész Komáromi Ferenc, a hajdúböszörményi Hajdúerdő Kft. erdésze lett. Második helyen Gór Lajos, az Északerdő Zrt. kerületvezető erdésze végzett, a harmadik a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt, erdésztechnikusa, Gergácz Péter lett. NT