2014. szeptember 28. - Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kandallók újból reneszánszukat élik, és egyre többen vannak, akik becsempészik otthonukba a kandallóban lobogó tűz varázslatos látványát.
Fura módon a legtöbben nem a gázzal működő látványkandallók, vagy a hagyományos kandallókat imitáló villanykandallók mellett teszik le voksukat. Persze a látvány is fontos, de egyre többen vannak, akik valóban fával is szeretnének fűteni. Ha pedig már fával fűtünk, akkor nem árt, ha tisztában vagyunk a jó minőségű tűzifa néhány fontos paraméterével.
Az nyilván senkinek nem újdonság, hogy a jó minőségű tűzifa nedvességtartalma alacsony. De vajon mennyire kell alacsonynak lennie? Egyes fafajták kivágásuk után akár több mint 50 százalékos nedvességtartalommal is rendelkezhetnek. Ezt az arányt kell 20 százalék környékére, vagy az alá levinni általában természetes szárítás során, ugyanis a géppel történő kiszárítás túlzottan drágává tenné a tűzifát.
A megfelelő minőségű tűzifa legfontosabb ismérve tehát az alacsony nedvességtartalom. Ennek eléréséhez két dolog kell. Az egyik az Idő, mely általában a kivágástól számított két év, ugyanis ennyi idő alatt veszítheti el a fa a szükséges mennyiségű nedvességet. A másik pedig a megfelelő tárolás. Fontos, hogy kivágott tűzifát közvetlenül ne érhesse nedvesség, tehát legalább tetővel legyen ellátva az a terület, ahol a fa szárítása folyik, illetve az is lényeges, hogy a levegő megfelelően érje a fát, mivel így az nem tud majd bepenészedni. Pont ezen tényezők miatt egyre népszerűbbek az úgynevezett kalodás tűzifák, hiszen a kaloda pontosan ilyen tárolási feltételeket biztosít és az egységes méretek miatt sokkal könnyebb a szükséges mennyiség meghatározása, az adott ár kiszámítása.
De miért fontos, hogy a fa kellően száraz legyen?
Túlzottan magas nedvességtartalommal bíró tűzifa használata esetén jelentősen roncsolhatjuk mind tüzelőberendezésünket, mind kéményünket. A nedvesség ugyanis páraként távozik majd a tüzelőből és a párolgó folyadékokról tudjuk, hogy hőt vonnak el környezetüktől, vagyis a tűztérben keletkező füst hőmérséklete sokkal alacsonyabb lesz. Az alacsonyabb hőmérsékletű lassabban mozog, tovább marad a kéményben, így sokkal több korom képes lerakódni mind a berendezésben, mind a kéményben. Emellett persze kondenzvízből is sokkal több keletkezik majd, mely erősen savas hatása miatt tovább roncsolja majd kéményünket.
A hatékony fűtés kulcsa tehát egyértelműen a megfelelő tűzifában keresendő, mely esetén igazából mindegy, hogy akácról, bükkről, vagy éppen tölgyről van szó. A hangsúly mindig a tűzifa nedvességtartalmán van, mely nem lehet magasabb, mint 20 százalék.