2014. október 26. - Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról
Eszerint 2030-ra 40 százalékkal csökkentik az emisszió az 1990-es szinthez képest.
Mint ismeretes, 2020-ig 20 százalékos emissziómérséklési kötelezettség van érvényben az unió 28 tagországában. A zöld aktivisták és szervezetek nyomására az EU vezetői végül beleegyeztek az ambiciózusabb üvegházgáz-kibocsátás mérséklési célok felkarolásába. A környezetvédők örömmel üdvözölték a döntést, mely szerintük új globális sztenderdet jelent a klímapolitikában, jelentette a Reuters hírügynökség. A 40 százalékos célkitűzés példát mutathat a világ legnagyobb légszennyezői, az Egyesült Államok és Kína számára. A tagországok vezetői abban is egyezségre jutottak, hogy 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
A tárgyalás hajnalig történő elhúzódásában Lengyelország a ludas. Az ország delegációja igyekezett mentesíteni a megszorításoktól karbonintenzív gazdaságát, melynek motorjai a széntüzeléses erőművek, az atomreaktorok és a nagy metánkibocsátónak számító szarvasmarha-tenyésztés.
Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben – vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.
Orbán Viktor szerint a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést. A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez.
Félsiker az erdőirtás ellen
Megtörtént az első jelentős előrelépés a New York-i klímacsúcson: több mint harminc ország egyezett meg az erdőirtások korlátozásáról. Ugyanakkor az egyezmény csak félsikernek tekinthető, mert az egyik legnagyobb fakitermelő ország, Brazília nem írta alá az egyezményt, ami egyébként sem kötelező érvényű.