2015. május 9. - Százezres bírságot kaphatsz, ha ezt csinálod kirándulás közben
A legtöbben nem is tudnak róla
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja szerint a magyarországi erdőtüzek 99%-a emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik, nem véletlen, hogy igyekeznek a lehető legtöbb fórumon felhívni a figyelmet a szabályok betartásának fontosságára.
Bár az erdészeti hatóság, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter elrendelhet tűzgyújtási tilalmat, amikor is tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és ezek kétszáz méteres körzetén belül - ide értve a tűzrakó helyeket is -, az alapvető előírásokat ezen időszakon kívül is követni kell.
A tavasz és a nyár veszélyes időszaknak számít
Az erdő- és szabadtéri tüzek szempontjából Magyarországon két fokozottan tűzveszélyes időszakot lehet elkülöníteni: az egyik a kora tavasz, a másik veszélyeztetett időszakot pedig a nyári hónapok jelentik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. De ugyanígy problémát okozhat a tavaszi szeles, csapadékhiányos időszak is.
Hol jellemző az erdőtűz?
Az erdőtüzek elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb, lombos állományokban keletkeznek, az ok pedig többnyire eldobott cigarettacsikk vagy épp a tilalom ellenére meggyújtott, illetve nem megfelelően őrzött tábortűz.
Szabályok, amiket be kell tartanod!
Kirándulás közben, erdőben - egyébként pedig bármilyen más helyre is igaz - tilos eldobni égő cigarettacsikket. A közúton és vasúton utazók esetében is különösen fontos, hogy ne dobják ki az égő cigarettacsikket a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek nemcsak az utazókra jelentenek veszélyt, hanem a közeli erdőkre és mezőgazdasági területekre is.
Emellett a tűzrakó helyek környékén is fokozott figyelemre van szükség. A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését lehetővé tevő anyagoktól, levelektől, faágaktól, emellett soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz, például víz, homok, lapát. Ha a tűzre már nincs szükség, azt gondosan el kell oltani, és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni. Erdőben csak a kijelölt helyen lehet tüzet gyújtani - akkor, ha nincs tűzgyújtási tilalom -, emellett soha nem szabad őrizetlenül hagyni.
Erdőben eldobni egy cigarettacsikket vagy magára hagyni a tábortüzet egy másodperc, egy erdőtüzet eloltani viszont 100 óra, az erdő helyreállítása pedig 100 év!
Ha erdőben kirándulsz, két dolgot feltétlenül vigyél magaddal: feltöltött mobiltelefont és térképet. Ezek nemcsak azért fontosak, hogy ne tévedj el, hanem azért is, hogy, ha baleset érne, vagy tüzet tapasztalsz, haladéktalanul be tudd jelenteni a 105-ös vagy 112-es segélyhívó számon a katasztrófavédelem ügyeletének. A legfontosabb teendő egy elszabadult tábortűz esetén, hogy azt még az elején próbáld meg eloltani, mert a kezdeti kisebb kiterjedésű tüzet még meg tudod fékezni magad is.
Komoly bírságról is szó lehet
Ha valaki megszegi a tűzgyújtási tilalmat, erdővédelmi bírságot kaphat - ennek összege 20 ezer forint -, ha azonban még erdőtüzet is okoz ezzel, az összeg 100 ezer forintra emelkedik.
A hatóságok a szankcionálás során a fokozatosság elvét tartják szem előtt, amennyiben lehetséges, csupán figyelmeztetéssel élnek. Akad azonban olyan szabálysértés, melynek esetében a hatóságnak nincs lehetősége mérlegelni, kötelező bírságot kiszabnia.
Amennyiben valaki megszegi a tűzgyújtási tilalmat vagy más tűzvédelmi előírást, és ezzel tüzet idéz elő, a hatóság a bírság mértékét 100 ezer és 1 millió forint között köteles megállapítani. Ha a keletkezett tűz eloltásához tűzoltó bevonására is szükség van, ez a 200 ezer forintot is meghaladhatja, sőt, a 3 millió forintot is elérheti.