2015. május 26. - A Biharugrai Önkormányzat és a Körös-Maros Nemzeti Park május 23-án, harmadik alkalommal szervezte meg a Bihari Táj Napját.
Vígh Ilona, Biharugra polgármestere (FIDESZ-KDNP) úgy emlékszik vissza a kezdetekre, hogy a semmiből kellett elindítani egy olyan programot, amely ma már nem csak a falunak és a környező településeknek ad egész napos kikapcsolódási lehetőséget, hanem a megye más településeiről is ideutaznak a vendégek.
2012-ben, amikor felkerestem a javaslattal Tirják Lászlót, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóját akkor azt mondta: Ilona akkor ezt meg fogjuk csinálni – mondta a Rádió 7-nek Vígh Ilona Biharugrán.
Biharugra ma a Körös-Maros Nemzeti Park része, fokozottan védett területekkel, madarakkal, emlősökkel, amelynek a centrumát a Biharugrai tavak képezik. Ehhez a rendszerhez tartozik a Zsadány alatt található begécsi tórendszer és a „túloldalról” a Cséffai halastavak. Északról a Sebes-Körös öleli a tájat, hozzájuk délről a geszti Tisza fészek, a Tisza kastély csatlakozik, ahol a Tiszák erdészének, Müller Gézának keze nyoma még ma is látszik. A táj változatossága, a csapadékos, már-már cseres-tölgyes klíma, gazdag élővilágnak ad otthont. A zsadányi, orosi pusztán megforduló túzoktól, egészen az ugrai nádasokban költő kanalas gémekig, mindenféle madarat meg lehet figyelni. A réteken most nyílnak a kosborok, s a botanikai túrák mellett, a gyerekek és persze felnőttek számára is érdekes madárgyűrűzést mutattak be. A rossz idő ellenére 7 fajt sikerült befogni, közöttük a gyerekek nagy örömére a látványos barkós cinege is a hálóba akadt. A nemzeti park szakemberei az elfogott madarakat begyűjtötték, mérések és határozás után, meggyűrűzve szabadon engedték a gyerekekkel.
Egész napos vásárral, főzéssel, a nemzeti parkban előállított, magas minőségű termékekkel várták a vendégeket. Egész nap, óránként indítottak járatokat a falu központjából a Bihari Madárvártába, ahol fellépések, néptáncosok, együttesek várták a vendégeket. Biharugra vendéglátása messze híres, ebédre szürke marha pörköltet és halászlevet főztek.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a Bihari Madárvárta az egyik legkülönlegesebb helye a nemzeti parknak, hiszen itt egy fokozottan védett területen lehet kikapcsolódni úgy, hogy minden szolgáltatás európai színvonalú. A vendégadatok arról tanúskodnak, hogy évről évre növekszik a látogatók, a visszatérő vendégek száma. Ma már elengedhetetlen, hogy internet, teljesen felszerelt szobák várják a vendégeket, de ezen túlmenően fotós sátor, lesek is várják az ideérkezőket. Ahhoz, hogy Biharugra ki tudjon törni és eredményes lehessen a turisztikában, növelni kell a falu szolgáltatásait, amelyhez mindig partner lesz a Körös-Maros Nemzeti Park. Tirják László, a Rádió7-nek elmondta, hogy a tudatos nevelés, a nemzeti park programjai és a Magyar Madártani Egyesület nem csak biharugrai csoportjával, hanem országos viszonylatban olyan tartalmas időtöltést biztosít a kisiskolásoktól, a nagyokig bezáróan, amely segít megértetni mennyire fontos a környezetvédelem. A madarászás nagyon sok esetben egy életre elkötelezi a gyerekeket – mondta a szakember. Különösen fontos ez vidéken, falun, ahol már-már természetes, hogy nagy kócsagok szedegetnek a kaszálókon. Az, hogy Biharugra ennyire együtt él a természettel nagy kincs. A Nemzeti Park persze nem csak Biharugrára koncentrál, hanem a megye más területein is folyamatosan szervez programokat. Ahhoz, hogy ehhez bárki csatlakozni tudjon a nyár folyamán- és persze iskolaidőben is, - nem kell mást tenni, mint felkeresni telefonon a nemzeti park szarvasi központját, vagy a facebookon követni, milyen programokat szerveznek, amelyeken ingyenes a részvétel. Dévaványán, egész nyáron sasfészket őriznek a gyerekek a nemzeti park munkatársaival. Hasonló egész nyári fészekőrzési program lesz itt Biharugrán is a következő esztendőben, amelyhez Vígh Ilona Biharugra polgármestere támogatást ígért.
A Rádió 7 kérdésére Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója üdvözölte, hogy az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) jogcím esetén továbbra is támogatható Magyarországon a húshasznú bivaly tehén. Ez azért fontos, tette hozzá az igazgató, mert Dévaványán található Magyarország legnagyobb bivaly csordája, így az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével a 400 darabos csorda, amelyben 130 tehén is van, továbbra is fenn tudja tartani a Hortobágy-Berettyó nedves rétjeit, amelyen nem lehet más állatfajtákat legeltetni. Sem a juh, sem más kérődző, nem tudja úgy hasznosítani ezeket a legelőket, mint a bivaly. Az állomány nagy része Borossebesről származik, a szomszédos Arad megyéből. Örömmel számolt be arról is, hogy a Körös-Maros Nemzeti Parkba nem olyan régen érkezett egy európai bölény pár s Biharugrán megjelent a lápi farkas, vagy ahogy a vadászok még jobban ismerik, az arany sakál.
Ezzel, hogy olyan fajok jelentek újra meg, amelyek eltűntek erről a tájról bebizonyosodik, hogy jó úton jár a környezetvédelem Magyarországon. Tőlünk nyugatabbra fekvő tagállamokban, egyre nagyobb jelentősége van a környezetvédelemnek, rezervátumokat, madármegfigyelő, költő, vonuló területeket jelölnek ki, ahol nyugodt táplálkozási lehetőséget, pihenési feltételeket biztosítanak a madaraknak. Ezek a lépések persze óriási turisztikai vonzerővel bírnak s Biharugra számára ez kitörési pont lehet. Vannak nagyon jó példák ilyen rezervátumokra már hazánkban is. Ott van például a tatai vadlúd sokadalom, amelyet Biharugra is meg tud valósítani. Az északi madárvendégek érkezése, a több tízezer madár reggeli, esti húzása, feledhetetlen élmény. Ezt ki kell építeni, ki kell használni. Biharugra nincs messze a nagyvárosoktól, gyorsan, könnyen elérhető. Erre programokat, túrákat, lehetőséget kell biztosítani. Kelet-Magyarországon ma még nagyon kevés ilyen program van, pedig jól látszik, a dunántúli régió ezeket a lehetőségeket remekül ki tudja használni.
Vígh Ilona a rendezvény végén összegezte és értékelte az egész napos rendezvényt. Kiemelte, hogy a környezeti nevelés nagyon fontos és egy olyan új, ma még sok tekintetben kiaknázatlan lehetőség a madarászás, a megfigyelés, fényképezés, természetjárás, amely aktív kikapcsolódás az embereknek, a diákok. A nyári és egész évi tartalmas időtöltésének egy fontos oszlopa lehet és természetesen jó üzlet egy-egy településnek is. Az, hogy Biharugra környékén ilyen adottságok vannak, óriási lehetőség, amelyekkel feltétlenül élnie kell a községnek. Vígh Ilona, Biharugra polgármestere elárulta, hogy hosszú évtizedek problémáját fogják megoldani, mert a napokban sikerült a Nemzeti Parknak és a Biharugrai Halgazdaságnak egy asztalhoz leülnie és a Biharugrai Önkormányzattal közösen ki fognak alakítani egy horgásztavat, ahol az országszerte híres biharugrai halra lehet majd horgászni. Persze a vadvizek szerelmeseinek ott lesz a Körösnagyharsánynál a Sebes Körös, de számos magántó is született az elmúlt években. Biharugra ma nagy fába vágta a fejszéjét, mert olyan pályázattal szeretnének forrásokat lehívni, amely a Sebes Körös öreg, eredeti meder rekonstrukcióját célozza. Itt a tervek szerint szintén lehet majd horgászni.
Vígh Ilona, Biharugra polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az igazi áttörést az hozhatná meg a Rétköznek, hogy a határátkelőt végre sikerülne átadni. A község el van vágva Nagyváradtól, nehézkes a bejárás, s így onnan sem érkezhetnek a vendégek, barátok, rokonok. Nem lehet bejutni a magyar tanítási nyelvű gimnáziumba, az egyetemre, amely 16 kilométerre van a községtől. Ma még 50 kilométert kell kerülni. A következő esztendőben már a határon túli településekkel akarják megszervezni a Bihari Táj Napját s a 10 méter híján át nem adott határátkelő, ebben folyamatos akadályt jelent. Szilágyi Bay Péter