2015. július 19. - 11 éven át jogosulatlanul volt 145 hektár erdő tulajdonosa a Hármashatár-hegyen a Pilisi Parkerdő Zrt. (PiPa).
Így döntött jogerős ítéletében a bíróság. A pert a PiPa indította a földhivatal ellen, hogy megtarthassa a területet. Az elmúlt években a repülősök bázisát működtető céget kitették, a sárkányrepülős és siklóernyős repülésnek befellegzett.
Különös perre tett pontot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság jogerős ítélete a minap. A Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. (PiPa) a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatalát perelte a Földművelési Minisztérium intézkedése miatt. A perben gyakorlatilag a magyar állam került szembe a magyar állammal, lévén a PiPa tulajdonosa ugyancsak a magyar állam, amelyet korábban a Magyar Fejlesztési Bank, idén márciustól a Földművelésügyi Minisztérium képviselt. A per tétje az volt, kié legyen a Hármashatár-hegy. Az államé vagy az állami tulajdonú, de önálló jogi személyiségű gazdasági társaságé? Ennek a hercehurcának a pilóták itták meg a levét, akiket kitettek a repülőbázisról, és megszűnt a hegyen a klubkeretekben folyt sárkányrepülés, siklóernyőzés. (A maratoni jogvita történetét nem könnyű átlátni, segíthet ebben a cikkünk vége felé található kronologikus összefoglaló.)
A pert a PiPa 2013 májusában indította, miután nem volt hajlandó beletörődni, hogy az állam nevében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) 2012 decemberében a földhivatalban töröltette 145 hektárnyi , a budai Hármashatár-hegyhez tartozó terület parkerdős tulajdonjogát.
Megosztás helyett mindent
A PiPa-nak az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezettől csak az erdő kezelésére volt engedélye, gazdasági társaságú jogi személyiségként nem szerezhetett volna földtulajdont. A földhivatal azonban komoly hibát követett el, amikor 2004-ben a Hármashatár-hegyen 145 hektár védett, Natura 2000 övezetbe tartozó erdőre bejegyezte a PiPa tulajdonjogát. Annak ellenére, hogy a PiPa kérelmében csupán a hegy tetején található repülős bázis 5 épületére és a körülöttük húzódó 2 méteres földsávra kérte azt még 1994-ben. Ezek az épületek egy helyrajzi számon voltak a 145 hektárnyi erdőterülettel, ennek megosztását kérte az erdőgazdaság az épületekre és a földsávra, de végül mindent a nevére írtak. A bázist a repülős szervezetek építették, de tulajdoni lapjára ezeket nem jegyezték be.
A PiPa eredetileg az egész 145 hektárra igényelte tulajdonjoga bejegyzését, de miután egyértelmű lett, hogy erre nincs jogosultsága, módosítva kérelmét, csupán az épületekre kérte azt. A földhivatal azonban tíz év alatt végül az eredeti kérelemnek megfelelően a hibás bejegyzést hajtotta végre, az épületekkel együtt 1 millió 450 ezer négyzetméter terület került a parkerdő tulajdonába.
Eltérően értelmezik
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) több alkalommal kifogásolta, hogy jogosulatlan és törvénytelen a PiPa tulajdonbejegyzése, ezekből azonban nem lett törlés. Egészen 2012 decemberig, amikor az NFSZ-nek, a földalapkezelőnek sikerült elérnie azt. Ezt a parkerdő megfellebbezte, majd ennek elutasítását követően felülvizsgálati kérelemben támadta meg. Ezt a bíróság immár jogerősen elutasította, helyben hagyva a PiPa 145 hektárnyi hármashatár-hegyi tulajdonjogának törlését. Így jelenleg – visszamenőleges hatállyal – az a helyzet, hogy a PiPa a Hármashatár-hegyen csak erdőkezelőként tevékenykedhet, az általa a terület hasznosítására kötött szerződések pedig semmisek.
Arról, hogy értelmezi a pert, a PiPa a VS. hu kérdésére a következőt írta: „Társaságunk a III. kerületi 016536/88 hrsz. ingatlannal kapcsolatban kezdeményezett jogvitát a Földhivatallal, az ingatlanra vonatkozó téves bejegyzés megoldására.” Az erdőgazdaság a megoldást a válaszban nem fejtette ki, de mint feljebb írtuk, azt a törlés visszavonásában látta.
A téves bejegyzéssel kapcsolatban a parkerdő azt közölte, amint arról tudomást szerzett, egyeztetést kezdeményezett a kérdésben érintett Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és a földalapkezelővel. Hogy ez miben merült ki, a PiPa nem árulta el, ami viszont tény, beperelte a földhivatalt, hogy nála maradjon a 145 hektár erdőterület. A perben – beavatkozóként – az MNV és az NFSZ a földhivatal oldalán vett részt a parkerdővel szemben.
Nem hosszabbítottak
A korábbi földhivatali tévedés megpecsételte az ott működő sárkányrepülő és siklóernyős klubok, a telepet működtető, hasznosító Pilótacentrum Kft. sorsát. A céget a bázis megmentésére és fejlesztésére alapították 1996-ban – miután az épületek közül egy összedőlt, egynek a teteje szakadt be –, amikor az állami szervezetekkel és a parkerdővel közös hasznosításba kezdett. Miután azonban a tulajdonosi helyzet ilyen furcsa fordulatot vett, a Pilótacentrum szűrét a parkerdő fokozatosan tette egyre kijjebb és kijjebb 2008-2013 között.
A Pilótacentrumnak 1997-től 10+10 évre szóló bérleti és hasznosítási szerződése volt a parkerdővel, a második 10 év opcionális jellegű volt. Az első tíz évben végzett tevékenység végén a PiPa a problémák előzetes jelzése nélkül, az akkor jól működőnek tűnő kapcsolat ellenére nem hosszabbította meg a szerződést, a második tízéves együttműködésre – immár a terület papír szerinti tulajdonosaként – nem tartott igényt, a Pilótacentrum így nem érvényesíthette a hosszabbítási opciót, hiába gondozta és fejlesztette önerőből a telepet, annak eredeti értékét meghaladó mértékben.
Ultimátum a repülőknek
A Pilótacentrumnak hosszú távú tervei voltak, a repülőbázisra ifjúsági, ismeretterjesztő, sportolási, rekreációs és turisztikai funkciókat telepített volna. A Nemzetközi Ifjúsági Természetvédelmi Központról megvalósíthatósági tanulmánytervet is készíttetett – a fejlesztési terv a bérleti és hasznosítási szerződés egyik feltétele volt – a KVI és a Miniszterelnöki Hivatal iránymutatásainak megfelelően. A projekt informálisan a kormányzati támogatást is bírta, a KVI-nek is tetszett, ám a kincstár feltételül a törvényellenes tulajdoni helyzet rendezését szabta. A KVI 2007-es erről szóló állásfoglalásában egyértelműen leírta, a parkerdőnek az adott jogi helyzetben nem lehetne tulajdonjoga a területen: meg kell várni, amíg megszűnik a jogszerűtlen állapot.
A PiPa vezetése azonban, a kincstárral ellentétben, nem várt. Újdonsült tulajdonosként nem kezdeményezte a valótlan földhivatali adatok törlését, viszont sikeresen kiperelte a területről a Fővárosi Vízműveket, amellyel szintén vitája volt. Utána pedig ultimátumot adott a repülőknek.
Sárkányok vesztek oda
Ahogy a helyzet elmérgesedett, az erdőgazdaság részéről egyre durvább lépések követték egymást.
A lepusztult épületeket a repülők által a jogi helyzet rendezése és nemzetközi fejlesztések érdekében létrehozott Pilótacentrum Kft. tizenötmilliós, hivatalosan becsült értéken vette át, omladozó állapotban 1997 elején. Saját erőből tartotta talpon és hozta működőképes, egyre kedveltebb állapotba a turisták, repülősök, mountainbike-osok központjának számító bázist.
A PiPa 2012-ben kerítéssel vette körbe a pilótaotthont, annak ellenére, hogy abban lakott a Pilótacentrum vezetője, többedmagával. A vizet a parkerdő megbízottai elzárták, az épületektől messze, sorompóval határolták le az oda vezető utat. Az épületek későbbi átvételével a Pilótacentrumnak és a sárkányrepülősöknek, egyéb jogi és természetes személyeknek állítólag sok értéke veszett oda. Eltűntek antik, sok milliót érő bútorok, az étterem teljes berendezése, és sok ott tárolt sárkányrepülő is.
A Pilótacentrum Kft.-nek a tulajdonosként fellépő PiPa nyomása alatt előbb az általa rendezvényközponttá alakított Hangárból, majd az étteremből kellett távoznia. 2013-ban a pilótaotthonból is, amely egyúttal turistaházként is funkcionált.
A Pilótacentrum pert indított szerződése fenntartása érdekében, de 2010-ben jogerősen vesztett a Parkerdővel szemben.
A Parkerdő teljesen átvette az irányítást, illetve átadta azt 2011-ben az általa megbízott Atrox Mérnök Kft.-nek, amely a terület hasznosítását jelenleg is ellátja. 2013 június végén a Pilótacentrum utolsó képviselője is elhagyta a területet. A repülők tizenöt év elteltével kártérítést nem kaptak, az anyagi ráfordítások elszámolása nem történt meg, így kellett távozniuk.
Pró és kontra újabb perek jönnek
A PiPa-t megkérdeztük, milyen következményei lesznek a földtulajdonról folyt per jogerős elvesztésének, milyen lépéseket tervez. Mint megtudtuk, semmilyeneket. „Az ítélet semmiben nem érinti a Parkerdő gazdálkodását a területen, mivel Társaságunk vagyonkezelői joga folyamatosan fennáll. Az ingatlan kezelői jogában semmilyen változás nem történt, az jogszerűen továbbra is Társaságunké.”
A műrepülőknek is annyi
A hármashatár-hegyi vitorlázórepülők Hidegkúton, az alsó terepen a sárkányrepülősökhöz hasonló mélyrepülésben vannak. Ők a hegy lábánál lévő repülőteret használták, de a hangárokra jogvita miatt lakat került, mert az MNV Zrt. elszámolási kifogások miatt felmondta a vagyonkezelési szerződést. Mint azt megírtuk, a hármashatár-hegyi repülőteret a világháború előtt, majd 1972 óta ismét használó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSE) és az MNV Zrt. 2013 július óta vitatkozik a 157 hektáros, állami tulajdonú területről.
Ennek az értelmezésnek ellentmond az MNV Zrt. álláspontja. Eszerint a 145 hektáros erdőterület pillanatnyilag nincs a PiPa vagyonkezelésében: „Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó földrészlet tekintetében intézkedni fogunk a földrészlet Pilisi Parkerdő Zrt. részére történő vagyonkezelésbe adása érdekében”. A vagyonkezelő tudatta, előbb tisztázni fogják, kit mi illet a területen: „A hármashatár-hegyi területtel kapcsolatban társaságunk elsőként az ingatlan-nyilvántartási állapot teljes körű rendezését tervezi. Azt követően intézkedünk az ingatlanon létesült engedély nélküli, vagy tisztázatlan jogviszony keretében használt felépítmények ügyében (pl. a Novotron Zrt. által létesített torony ügye).”
A bíróság döntésének, a PiPa hármashatár-hegyi tulajdonának visszamenőleges elvesztésének, ugyanakkor minden bizonnyal lesz hatása arra a perre, amelyet a Pilótacentrum indított a PiPa-val szemben, a cég által létesített jogügyletek semmisségét kérve. Továbbá fordítva, arra a perre is, amelyet a parkerdő indított a Pilótacentrummal szemben elmaradt bérleti díjat követelve. Zsidai Péter
A nehezen követhető jogvitát az átláthatóság kedvéért az alábbi kronológiában foglaltuk össze:
1994. A Pilisi Parkerdő Gazdaság (PiPa) Rt.-vé alakulásakor kéri 145 hektár erdőre tulajdonjoga bejegyzését. A kérelmet később módosítja, csak a repülős bázis ingatlanjaira és 2 méteres földsávra kéri.
1997. A Pilótacentrum Kft. (PC)10+10 éves hasznosítási és bérleti szerződést köt a PiPa-val a bázisra.
2004. A földhivatal tévesen mind a 145 hektárra bejegyzi a PiPa tulajdonjogát.
2006. A PC elkészíti a bázis hosszútávú hasznosítási tervét, amit támogat a kormány.
2007. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a PiPa jogosulatlannak tartott tulajdonszerzése miatt eláll a projekttől.
2008. A PiPa nem hosszabbítja meg a szerződést a PC-vel, viszont pert indít a PC-vel szemben elmaradt bérleti díj behajtásáért.
2010. A Pilótacentrum elveszti a PiPa ellen 2008-ban indított pert a szerződés meghosszabbításáért.
2011. A PiPa megbízza az Atrox Mérnök Kft.-t a bázis hasznosításával, megkezdődik a pilóták kilakoltatása.
2012. A földhivatal törli a PiPa tulajdonjogát a Hármashatár-hegyen, a PiPa fellebbez, elutasítják.
2013. május. A PiPa pert indít Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon a földhivatali törlés visszavonására.
2013. június. A PC utolsó tagja is elhagyja a bázist.
2015. február A PC pert indít a PiPa által kötött jogügyletek megsemmisítésére.
2015. június A PiPa elbukja a közigazgatási pert. A bíróság kimondja: jogtalanul szerzett 145 hektár tulajdont a Hármashatár-hegyen.
2x2 néha 5
A hármashatár-hegyi objektum a hazai sportrepülés történelmi bölcsője, fontos fellegvára volt. 1933-39 között a repülős szervezetek közadakozásból, társadalmi munkával létesítették.
A háborúban a Puma vadászrepülőkkel harcoló pilóták jó része itt tanult meg bánni a botkormánnyal. 1954-ben itt forgott a 2X2 néha öt című film jó része. 1976-ban a Munkásőrséget költöztették az objektumba, amelyet kiképző központként, rádiós bázisként, fegyverraktárként is használtak.