2016. január 19. - Megvalósítások és kudarcok
Romániában 25 éve beszélhetünk környezetvédelemről, az országban 1990-ben alapították meg az első környezetvédelmi intézményeket. Ekkor kezdte meg tevékenységét a mai Környezetvédelmi Minisztérium és az alárendeltsége alá tartozó hatóságok, amelyek a víz- és erdőgazdálkodási, illetve a meteorológiai felügyeletért is felelnek.
A 25 éves évforduló alkalmából a Román Környezetvédelmi Egyesület és a Zöld Bolygó Egyesület (Planeta Verde) szervezésében, a Román Nemzeti Operában január 18-án, hétfőn rangos eseménnyel ünnepelték meg az elmúlt évek környezetvédelmi megvalósításait. Az eseményen a szaktárca minisztere, Cristiana Pasca Palmer mellett tíz volt miniszter is jelen volt, köztük Borbély László és Korodi Attila, akik megvalósításaikról és esetleges kudarcaikról beszéltek.
„A 2007-es januári csatlakozási pillanat után már nemcsak a felzárkózási folyamatban előírt kötelezettségeket kellett betartanunk, hanem meg kellett próbáljuk az első naptól, hogy uniós országként viselkedjünk. Szükség volt a szakértőkre, a civil társadalomra, mert másként évről évre a három mandátumom alatt nem tudtunk volna válaszolni a társadalmi igényekre és az elvégzendő feladatokra. Verespataktól kezdve a Párizsi klímaegyezményig csak a területen dolgozók elkötelezettsége segíthetett, mert az állami intézmények együtt az ellenérdekeltekkel sokszor azon dolgoztak, hogy a környezetvédelmi intézményrendszer ne fejlődjön, hanem gyengüljön. Ebben a munkában az az örömöm, hogy bekapcsolódhattam, részem lehetett benne" – fogalmazott Korodi Attila.
Borbély László, aki a környezetvédelmi minisztériumot 2009-2012. között vezette, elmondta: közel hároméves mandátuma alatt rengeteg kihívással kellett szembenéznie, de a legnagyobb kihívást a verespataki bányaprojekt jelentette. Elmondta, nem bánja, hogy a jóváhagyásokat nem adta ki mandátuma alatt, mert a beruházás akkori formájában több volt a negatívum, mint a pozitívum.
„Büszke vagyok a Környezetvédelmi Alap keretén belül elindított programokra, amelyeknek köszönhetően csak az én miniszterségem idején 300 ezer szennyező autót vontunk ki forgalomból a roncsautó programnak köszönhetően. A Zöld Ház programon keresztül 42 ezer családnak hagytuk jóvá azt a 6000 lejes állami támogatást, amely a megújuló energiával működő fűtésrendszerek megvásárlását biztosította” – fogalmazott Borbély László a gálán. Hozzátette, külön büszke arra, hogy környezetvédelmi és erdészeti miniszterként betölthette az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottságának elnöki tisztséget is egy éven keresztül. Mint elmondta, elnöksége 12 hónapja alatt számos környezetvédelmi rendezvény és kiadvány valósult meg.
„A fenntartható fejlődés témájával azóta is aktívan foglalkozom, meggyőződésem, hogy bolygónk jövője azon múlik, hogy mennyire sikerül környezettudatosan nevelni a következő generációkat, és mennyire tudjuk megteremteni azt a törvényes keretet, amely lehetővé teszi a fenntartható fejlődéshez szükséges törvények megalkotását. Az emberiség ma már mindenből hasznot próbál húzni: az erdőkből, a vízből, a természeti erőforrásokból anélkül, hogy közben ápolná is ezeket. Ha ez a kitermelés továbbra is ilyen ütemben zajlik, 2050-re új bolygóra lesz szükségünk, mert a mostani már nem fogja tudni kielégíteni igényeinket” – hangsúlyozta felszólalásában Borbély.