2016. február 5. - Vérlázító, ahogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) „konkrét példák százaiban, ezreiben” dönt és utasítja el a gazdák kérelmeit – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte az MVH társadalmi megítélését jelzi, hogy sok gazda „ÁVH-nak” nevezi. Az, hogy a kilátásba helyezett, bürokráciacsökkentő állami intézményi átszervezés az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynökségeként működő MVH-ra is kiterjedne, Lázár János szerint az átalakítási időszakában sem veszélyeztetné a gazdáknak járó EU-pénzek kifizetését.
Konkrét példák százairól, ezreiről lehetne beszélni, milyen vérlázító döntésekkel utasítja el a gazdák támogatási kérelmeit az MVH – fogalmazott tegnapi kormányinfós tájékoztatóján Lázár János. A miniszter az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynökségeként működő hivatal tevékenységét egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon is éles szavakkal bírálta a napokban, a tegnapi kormányinfós sajtótájékoztatón pedig újabb támadást intézett a szervezet ellen. Szerinte a hivatal társadalmi megítélését jelzi, hogy sok gazda ÁVH-nak nevezi.
Mint ismert, az 1800 főt foglalkoztató MVH is szerepel abban a bürokráciacsökkentő, állami intézmény-megszüntető csomagban, amelyről – Lázár János javaslatára – a közeljövőben dönt a kormány. A csúcshivatal ma olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű szervezetként működik, amely a földművelésügyi miniszter irányítása alatt áll. Igaz, 2014-től a vidékfejlesztési támogatások úgynevezett irányító hatósági feladatait a kormány a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) a Miniszterelnökséghez helyezte át, de az MVH – önálló címként - továbbra is az agrártárca költségvetési fejezetében maradt.
Első intézményátszervezési bejelentésekor Lázár János úgy fogalmazott, hogy elképzelései szerint az MVH-nak a megyei kormányhivatalok részévé kellene válnia. Most azonban ezt úgy pontosította, hogy az irányítás rész a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a végrehajtási rész pedig a kormányhivatalokhoz kerülne.
Továbbra is folyik az ágazati vita arról, hogy a kifizető ügynökségi tevékenység ilyen mértékű átalakítása igényel-e új uniós akkreditációs folyamatot vagy sem. Mert ha igen, ez fél évtől két évig tarthat, ennek ideje alatt pedig nem lehetne agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat kifizetni Magyarországon. Ez tehát azt jelentené, hogy a mai MVH megszüntetésének és átalakításának ideje alatt a gazdák nem juthatnának az őket megillető uniós pénzekhez.
Az, hogy az MVH „bekerül a minisztériumba, nem veszélyeztetné egyetlen euró kifizetését sem” – fogalmazott Lázár János. Szerinte a Miniszterelnökség Brüsszelben tudja kezelni ezt az ügyet, Brüsszel pedig egyébként is rugalmas ilyen kérdésekben. Ilyen mesékről korábban is hallottam, de az MVH átalakításából nem következik, hogy az EU-s pénzek kifizetése sérülne – hangoztatta a miniszter.
Lázár János szerint az MVH kifogásolható működését jelzi, hogy ma csaknem 80 korábbi munkatársával szemben folyik vádemelésig elérő büntetőeljárás, mert nem „a gazdáknak adták, hanem ellopták a földalapú támogatásokat”. Ha rajta múlik, tűzzel-vassal „ki lesz irtva” az ilyen ügyfélkezelési gyakorlat – tette hozzá.
Csakhogy a miniszter most olyan büntetőügyeket hozott fel példaként, amelyek még az MVH korábbi vezetése alatti visszaélések miatt indultak. A hivatal irányítása tavaly megújult, és a szervezet éppen a közelmúltban jelentette be, hogy rekordösszegű, 800 milliárd forintos támogatást fizetett ki 2015-ben. Emellett – éppen az újabb visszaélések megelőzésére – az elmúlt évben "tiszta kezek és bevarrt zsebek” mottójú, gazdabarátnak nevezett ügyintézési programot hirdetett.
A Lázár-féle átszervezési elképzelések feszültséget okoznak Fazekas Sándor és Lázár János között, és vélhetően nem javít a helyzeten, hogy a Miniszterelnökség vezetője közvetve Fazekas munkáját is minősíti nyilvános MVH-kritikáival, bár állítása szerinte az átalakításokról minisztertársaival „személyeskedésektől mentes” diskurzusokat folytat. Tény mindenesetre, hogy Fazekas Sándor egy közelmúltbeli nyilatkozatában megjegyzéseket tett arra utalva, hogy Miniszterelnökség késik a kompetenciájába tartozó vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével, miközben az FM-hez tartozó, úgynevezett közvetlen uniós támogatások kiutalása rendben folyik.
A Fazekas-féle „finom” bírálatoknak az adhat alapot, hogy a Miniszterelnökség a felügyelete alatt álló magyar Vidékfejlesztési Programban valóban nem tudta tartani azt a pályáztatási ütemtervet, amelyet számára a kormány 2015-re előírt. Emiatt az eredeti kiírási tervet az idén át kellett ütemezni. Elképzelhető, hogy a Miniszterelnökség a pályázatok befogadásáért felelős MVH-t is okolja azért, hogy a felhívások jelentős részét tavaly nem jelentethette meg. Az MVH felkészülését viszont éppen az hátráltathatta, hogy a Miniszterelnökség lassan készítette elő a pályázatokat, illetve több esetben azoat is módosította, amelyeket végül megjelentetett. A trágyatárolók építésére például a tárca tavaly közzétett egy felhívást, de azt később ötször korrigálta a pályázatbenyújtási időszak tényleges megnyílása előtt.
Mit mondott Lázár Jánosnak a panaszkodó gazda?
A közelmúltbeli hódmezővásárhelyi lakossági fórumon egy fiatal gazda panaszkodott Lázár Jánosnak. A termelő szerint benyújtott fiatal gazda pályázatára sokáig nem kapott választ, amikor pedig utána járt az ügynek, kiderült, hogy „üres papírokat” küldött be. A gazdálkodó nehezményezte, hogy erről miért nem értesítette az MVH, mire a hivatal úgy foglalt állást, hogy nem volt kötelessége felhívni az ügyfelet.