2016. február 12. - Drágább a tűzifa
Talán a Rétyen működő osztrák fafeldolgozó gyár megnyitása, a tevékenysége engedélyeztetése körüli civil megmozdulások és ezek médiavisszhangja vezetett oda, hogy az utóbbi időben fokozott érdeklődéssel követjük a hazai erdőgazdálkodással kapcsolatos híreket. Ezúttal Váncsa Lajostól, az árkosi közbirtokosság elnökétől érdeklődtünk arról, hogy mit jelent ez a munka a gyakorlatban.
– Ki dönti el, hogy milyen időszakban vágják és árulják a fát?
– Szeptember 15-től – amikor a falevél elkezd hullani – március végéig, április elejéig, amíg rügyezni kezd a fa, megengedik a vágást. Ebben az időszakban történnek a tarvágások, utána következnek a gyérítések. Mi elsősorban nem áruljuk, hanem kiosztjuk a fát a közbirtokossági tagoknak. Jelenleg 395 tagból áll a társulásunk, ami állandóan szaporodik, mert amikor egy tulajdonos meghal, több gyerek között oszlik a birtok. Az árkosi közbirtokosság 1284 hektár erdővel és 374 hektár legelővel rendelkezik. Bükkből vágunk a legtöbbet, annak a legjobb a hőértéke.
– A magántulajdonban levő erdőkből bármennyi fát kivághatnak?
– Nem. Tíz évre szóló üzemtervek vannak, amelyekben pontosan meghatározzák, hogy melyik vágtérben milyen munkálatokat kell elvégezni. Ha például tarvágást ír elő, már a vágás előtt letétbe kell helyezni az utánpótláshoz – csemetevásárláshoz, ültetés finanszírozásához – szükséges pénzt a Hatodi Magánerdészetnél.
– Ők ültetik újra a fákat?
– Néha ők, máskor mi szervezzük a munkát. Én kialakítottam egy héttagú csoportot, akiknek évente háromezer méter fát kell kitermelniük, ha minden közbirtokossági tag kiveszi a jussát, de általában csak 2500–2600 méter fára van igény.
– Mindig visszaültetik, amit kivágnak?
– Amióta én vagyok a közbirtokossági elnök, nálunk soha nem maradt el az ültetés. Ha erre nem figyelnénk, egy idő után nem lenne, amivel gazdálkodni. Inkább abban járunk, hogy többet ültessünk, mint amit kivágunk. A tavaly tizennyolcezer csemetét ültettünk, volt csere, bükk, juhar, cseresznye, kőris. Az üzemterv azt is meghatározza, hogy mit milyen területre kell ültetni.
– Ki készíti ezt a tervet?
– Kizárólag mérnökök, nekünk egy brassói szakember állította össze. Alkudozunk az erre jogosultakkal, s végül azzal készíttetjük, aki a legjobb áron vállalja el a munkát. A mérnökök minden fontos szempontot figyelembe véve térképet készítenek, amiben pontosan bejelölik a parcellákat, és leírják, hogy melyik vágtérben milyen munkálatokat kell elvégezni évente. Az erdőgondnokságot sem mi végezzük, szerződést kötöttünk a Hatodi Magánerdészettel. Az említett terv alapján ők jelölik ki vágásra a fákat, ők készítik az értékaktát, amiben az áll, hogy melyik parcellában hány köbméter, hány szál, milyen magas, milyen vastag fa van, és így tovább.
– Elég a fa Árkosnak saját szükségletre?
– Nálunk úgy döntött a nagygyűlés, hogy két méter fát adunk egy hektár erdőre, és ugyancsak két métert egy hektár legelőre is. Ez annyi fát jelent évente, ami bőven elég a falunak, és így a következő nemzedékeknek is marad erdő…
– Ez a szám évente változik?
– Változhat, de mindig az üzemtervhez kell igazodni, nem adhatunk többet, mint ami vágható. És ezt ki is kell gazdálkodni: a fát le kell vágni, a munkásokat, üzemanyagot, útjavítást, adókat, irodabért ki kell fizetni, az erdőőrzés is pénzbe kerül – 57 lej hektáronként egy évben. 2005-től, amióta én vagyok a közbirtokosság elnöke, telekkönyveztettem az összes erdőt, legelőt, vásároltam traktort, utánfutót, fahasogatót, frontrakodót, trolit stb., egy komoly pályázatból az utat is szeretném megjavíttatni. Remélem, az is sikerül, hogy bérbe adjunk egy nagyobb területet, ahol napelempark épülne.
– Idén mennyibe kerül a fa?
– Mi hetven lejt adunk méteréért, ennyit kap az a tag, aki nem veszi ki a farészét. Az eladásokat pedig úgy szoktuk lebonyolítani, hogy licitet hirdetünk meg, telefonon értesítünk minden fakitermelőt. Idén a Schweighofer és a Kronospan is itt volt, mégis egy gyergyói cég nyerte meg az árverést. Mint mindenki, mi is abban járunk, hogy olcsón vásároljuk, és a lehető legmagasabb áron adjuk el a fát.
– Befolyásolja-e a faárat az osztrák Schweighofer jelenléte? Azt hallottam, hogy ők 170 lejt is fizetnek méteréért, és bármilyen fát megvásárolnak…
– Igen, nagyobb értéke lett a fának környékünkön, ami nekünk, eladóknak előnyös. Ha áron alul adnánk el, visszaütne valahol, nem lenne elég a pénz adóra vagy más kiadásokra.
– Nem vágnak többet, mióta drágább lett?
– A mi gazdálkodásunkba a Schweighofer nem szólhat bele. Az erdőgazdálkodási üzemterv pontosan leírja, hány köbméter fát lehet egy évben levágni, nem is adnának engedélyt, hogy többet vágjunk. Nem úgy működik, hogy vágjuk, ahol érjük. Most már internetről is követhető, ki mit tesz. Persze, így is történhetnek csalások, még mindig lehetne szigorítani a vágásokat. Szorgalmazom, hogy a megengedettnél is kevesebbet vágjunk le évente, mert magunknak spóroljuk meg. Őrlőt is szeretnénk vásárolni, hogy feldolgozhassuk például a sok ágat, ami ott marad a tarvágások után. Próbálkozunk, amivel tudunk. Néha nem egyszerű jó döntéseket hozni, de én szeretem a munkámat, és azt hiszem, ez látszik is. Nagy B. Sándor