Környezetvédelmi incidens a Felső-Duna mente természetvédelmi területen (VajdasagMa)

2016. március 26. - Környezetvédelmi incidens történt az Apatin környéki Felső-Duna mente természetvédelmi területen, közölte ma a Vajdaság Erdei (Vojvodinašume) közvállalat, amelynek a munkatársai az illetékes állami szervekkel jelenleg is a helyszínen vannak, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a helyzetet.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) korábban közleményében arra figyelmeztetett, hogy az Apatin környékén található Felső-Duna mente speciális természeti rezervátum környékén a közelben lévő ipari létesítményekből azonosítatlan, intenzív illatú folyadék ömlött a vízbe.
A WWF arra figyelmeztet, hogy komoly veszélybe kerülhet a védett terület állat- és növényvilága.
Az incidenset a helyi horgászok jelentették, akik a területet felügyelő Vojvodinašume apatini erdőgazdálkodási részlegét is értesítették. A helyszínre kivonuló felügyelők megállapították, hogy a víz összetétele jelentős mértékben megváltozott, de azt még nem lehet tudni, milyen szennyeződésről van szó.
Mivel természetvédelmi területről van szó, ahol minden olyan tevékenység tiltott, ami bármilyen módon veszélyezteti a környék élővilágát, a jelenlegi eset is bűncselekménynek számít.
Duška Dimović, a WWF szerbiai képviselője szerint fennáll annak a gyanúja, hogy a természetvédelmi terület közvetlen közelében lévő ipari létesítmények valamelyikéből származik a szennyeződés.
A szemtanúk szerint négy ipari létesítmény már évek óta az előírásoknak nem megfelelő módon tárolja az ipari hulladékot, a csatornába engedik a mérgező anyagokat. Ezzel pedig veszélybe sodorják a Felső-Duna mente természetes élőhelyeit, amelyeket ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai állományának megőrzését szolgáló rezervátummá minősítettek már korábban. E vidék gazdag növény- és állatvilágában számos védelemre érdemes fajta található, illetve a vidék a Duna meghatározó hatása alatt álló, különböző ökoszisztémák rendszerét foglalja magába, s mint ilyen részét képezi az UNESCO leendő, határokon átnyúló rezervátumának, az Európai Amazonas projektumnak, emlékeztetett közleményében a WWF.
A természeti rezervátumban egyebek között 51 féle emlőst, 248 féle madarat, 50 halfajtát, számos lepkefajt és több mint 1000 féle növényt tartanak nyilván. A Felső-Duna mente a Duna bal partján 64 kilométer hosszan és 19648 hektár területen terül el, Karapancsától délre Gombosig, 64 km hosszan. Nagy részét ártéri erdő borítja, kanálisokkal, mocsarakkal tarkítva. A karapancsai, a baranyai és a kopácsi részekkel egységes egészet képez.
“Az ártéri erdők növényvilágát a fafélék közül leginkább fűzfák, erdei tölgyek, magasra növő nyárfák, kőrisfák, galagonyabokrok, míg a lágyszárúak közül többféle orchideafajta, fekete hunyor, magyar árnika, tőzike, stb. alkotják. A tájon 55 féle gyógynövény található meg, valamint a vizeken tündérrózsa-kertek, vízitök, vízililiomok pompáznak. A terület többféle halfajban és vadban különösen gazdag, kitűnő lehetőséget nyújt a horgászatot szeretőknek, valamint a vadászoknak. A vizekben vidrák is élnek. (...) Augusztus végétől október elejéig a szarvasbikák bőgő hangja tölti be a táj csendjét. A vidék 230 madárfajnak élő-, s mintegy 160 madárfajnak fészkelőhely. A rezervátum lakóhelyet biztosít sok európai ritka és veszélyeztetett fajnak is, közülük legfontosabb a fehérfarkú sas (vagy rétisas) és a fekete gólya.
A táj hatósági védelme 1955-ben kezdődött, amikor az akkori tartományi Természetvédelmi Intézet a Monostorszegi erdőből 1000 hektárnyi területet (rétisas és a fekete gólya fészkelőhelyet) védelem alá helyezett. Nyolc évre rá, Zombor Község Népbizottsága határozatot hozott a Monostorszegi réten 600 hektárnyi erdő (fekete nyár, fehér jegenye, fehér fűz) szigorú természeti rezervátummá nyilvánításáról. Zombor Község Képviselő-testülete 1978 decemberében a Monostorszegi erdőben még 75 hektárt speciális természeti rezervátummá, 6 hektárt természeti emlékké nyilvánított. Jelentős előrelépésnek számít a vidék természetvédelmében Zombor és Apatin községeknek a Természetvédelmi Intézet 1982-es határozata, amivel 10 hektáros területet Felső-Duna mente elnevezéssel Regionális parkká nyilvánítottak. Ezt követően Apatin Község Képviselő-testülete 1987-ben a Mirković bara elnevezésű területet szigorú természeti rezervátummá, a Bestrement környékét ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai állományának megőrzését szolgáló rezervátummá minősítette. E vidék gazdag növény- és állatvilágában számos védelemre érdemes található, illetve a vidék a Duna meghatározó hatása alatt álló, különböző ökoszisztémák rendszerét foglalja magába. Az elmúlt évszázad kilencvenes éveiben, több, a különleges természeti kincs védelem alá helyezését javasló tanulmány kezdeményezte, hogy a környék természetvédelmét még magasabb szintre kell emelni. Szerbia kormánya 2001 júliusában rendeletet hozott, amivel Zombor és Apatin községek területén 20 hektár felületet Felső-Duna mente néven speciális természeti rezervátummá nyilvánított, mellyel a vidéket a kiemelt természeti javak közé sorolta.
A nemzetközi természetvédelmet illetően a Felső-Duna mente a gazdag madárvilága folytán felkerült az IBA (Important Bird Area) listájára, ugyanis e területen ritka és veszélyeztetett madárfajok fészkelnek, fontos terep az északi fajok migrációja és telelése szempontjából. Az UNESCO-nak az IUCN és az EURONATUR alapítvány támogatásával működő MaB programja felvette a vidéket a leendő bioszféra-rezervátumok sorába. Emellett a terület védelmét beiktatták a WWF hatáskörébe tartozó Danube–Carpathian programba. A Duna mente egy olyan nagyobb, természeti egység része, amely áthúzódik a szomszédos Horvátország és Magyarország területére is. Mivel mindhárom államban kiemelten védett a táj – Horvátországban a Kopácsi Rét Természeti Parkkal, Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal határos –, a Duna ezen része a természeti javak államhatárokon átnyúló védelmét igényli”, olvasható a kupusina.org portálon közölt szakdolgozatban, amelynek szerzője Fridrik Mihály. (Tanjug, wwf.rs, radiodunav.com, kupusina.org)