2016. március 31. - Csemeteültetést szervez a Szemerja-Görgő Közbirtokosság Sepsiszentgyörgy határában, és minden önkéntest szeretettel vár.
Gyülekező április 2-án reggel nyolckor az előpataki út 4-es kilométerénél, a kőszínpadnál.
Akár ennyi is lehetne a hír, de ezúttal többről van szó néhány süvölvény fa földbe ásásánál, és nem csupán azért, mert az akciót több civil szervezet is támogatja, hanem mert a fő cél az erdő életének, működésének, rejtélyeinek és szépségeinek feltárása néhány helyszíni előadás és bemutató segítségével. Az erdőt ugyanis nyilatkozatok szintjén mindenki szereti és félti, de ez nem ilyen egyszerű, az erdészet olyan mesterség, amelyet évekig tartó tanulással lehet elsajátítani – magyarázta Csákány László közbirtokossági elnök Kádár Tibor erdőmérnökkel, a Mihai Eminescu Trust Alapítvány külső munkatársával közösen tartott kedvcsináló sajtótájékoztatóján.
A kezdeményezést a Hatod Magánerdészet, a Pro Silvicultura Egyesület és a Háromszéki Ifjúsági Tanács is felkarolta, részt vesz benne a Kós Károly-szaklíceum és a kőröspataki iskola diáksága, így nagyobb sikerre számítanak, de a jelszó nem a mennyiség, hanem a minőség: nem feltétlenül tömegeket akarnak megmozgatni, hanem a valóban érdeklődőknek szeretnének mélyebb ismereteket nyújtani arról, hogy néha banális dolgokból is évszázadokra szóló gyönyörűségek születnek. Ha élhető környezetet akarunk hagyni utódainkra, szemléletváltásra van szükség, tudatosabb életmódra. Nem elég a négy fal között aggódni az erdőkért, tenni is kell értük, és ha mi nem teszünk, gyermekeink nem kapják meg ezt az élményt és lehetőséget. Az erdőgazdálkodás nem csak a nyereségről szól, egy fiatal, károsult erdő kitakarítása például veszteséges, de hosszú távon kell gondolkodni. Régebb szokás volt, hogy jeles események alkalmával egy-egy család fát vagy fákat ültetett, ma sokan kopjafákat állítanak az élő, hasznot is hajtó csemeték helyett – fejtegette Csákány, hangsúlyozva, az erdő nem csupán fát ad, hanem levegőt, gombát, vadat, gyümölcsöt is. Azt is elmondta: bár a jogi szabályozás Romániában meglehetősen kusza, az erdőgazdálkodási törvény a tulajdonosnak sem engedi meg a nyaklótlan erdőirtást, hanem fenntartható körforgást ír elő, újraültetésekkel és gondozási munkálatokkal; ha az üzemtervet betartják, az erdő nem tűnik el. Itt a tulajdont nem tisztelik eléggé, mindenki magáénak érzi az erdőt, ami nem is baj, de akkor ügyeljen is rá. Április 2-án felvértezik ismeretekkel is az önkénteseket, és azt is megtudhatja, aki ott lesz, hogy mikor melyik fát miért vágják ki a gondos erdőgazdák.
A kitermelt famennyiség a társadalmi igények szerint alakul, amíg van kérés, erdőirtás is lesz, mert a szakmabeliek közül is mindig akad, aki hajlandó a túlzott igényeket is kiszolgálni – jelentette ki Kádár Tibor, aki egyik fő feladatának azt tartja, hogy a tudatos, környezetkímélő életmódot népszerűsítse. A Mihai Eminescu Trust Románia egyik legrégebbi és legtekintélyesebb alapítványa, amely Károly brit trónörökös fővédnökségével az erdélyi szászok épített örökségének megőrzésére jött létre, és csak megbízhatóságának köszönheti, hogy környezetvédelmi kérdésekkel is megkeresték. Azóta a szervezet kétmilliónál több csemetét osztott ki Erdélyben – ebből félmilliót Székelyföldön, természeti, nem ember által okozott károk helyrehozására –, mégpedig egy 21 országban működő szállodalánc támogatásával. Nem a nyereséget fordítják erdősítésre, hanem a megtakarításokat: ha egy vendég nem kér minden nap tiszta törülközőt, a mosási költséget adják az alapítványnak. Így egyébként vizet is spórolnak, és a környezet mosóporterhelését is csökkentik, tehát mindenki jól jár...
Magyarországon az erdészetek erdei iskolákat működtetnek igen sikeresen, Sepsiszentgyörgyön ezzel a csemeteültetéssel adják meg a lehetőséget arra, hogy a civil emberek is belelássanak a szakmába, mert az állam ugyan megadta a törvényes keretet az erdőgazdálkodáshoz, de pénzt nem adott melléje, és így nehéz széles körben elterjeszteni a helyes hozzáállást. Kádár szerint Háromszéken nem jellemző a többhektáros illegális erdőirtás, egy-két szekér fával elsurranó tolvaj pedig mindig is lesz, mert a legjobb erdész sem tud mindig mindenütt ott lenni. Az erdőmérnök hasznosnak tartja az országszinten közös online faanyagszállítási megfigyelőrendszert, mert falopáskor „a rendőrség soha nem állt mellettünk”, volt olyan év, amikor a dokumentáltan illegális erdei tevékenységek 98 százaléka büntetlen maradt.