2016.06.30. - Kutatók komoly vészhelyzetre figyelmeztetnek a megdőlt rekordok és a klímaváltozás hatásai miatt. A globális felmelegedés példátlan hőmérsékleti szintet ért el: a minden eddiginél gyakoribb hőhullámok, áradások, erdőtüzek és hurrikánok hatása is egyre jelentősebb az emberiségre.
Veszélyt jelent a jövőre
A most közzétett statisztikák szerint az idei május sorban a 13. olyan hónap volt, amikor hőmérsékleti rekordok dőltek meg.
Mindezt a legutóbbi, 2016-os hihetetlen klímarekordok függvényében a kutatók „bombaként” és „vészhelyzetként” aposztrofálják.
A megdőlt globális rekordok sorozata – különösen a rendkívüli hőség februárban és márciusban – a klímakutatók döbbent reakcióját váltotta ki. A The Guardianban megjelent tanulmányuk arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás mértéke egyaránt veszélyt jelent a jelenre és a jövőre nézve.
A magas hőmérséklet mellett világszerte más rekordok is születtek: az eltűnő Északi-sarki jégtakarótól a perzselő indiai szárazságon át a korallfehéredésig a Nagy-korallzátonyon. Az Egyesült Királyságban élők olyan rekord árvizet éltek át, melyek országszerte közösségek életét keserítették meg, és több millió eurós károkat okoztak. Klímakutatók azonban előrevetítik, hogy a most tapasztalt árhullámok tovább növekednek a jövőben.
Aggasztó jelek
A perzselő hőmérséklet azt jelenti, hogy 2016 bizonyosan a valaha feljegyzett legforróbb esztendő lesz, megelőzve a korábban legmelegebbnek kikiáltott 2015-ös évet, amely maga is verte 2014-et.
A három, példa nélküli év sorozatának esélye a klímaváltozás nélkül egy az egymillióhoz lenne.
Scaife szerint az idei esztendőt is beleértve a mindeddig mért 17 legforróbb évből 16-ot 2000 óta jegyeznek, ami sokkoló statisztika. Az 1880-as évekig visszanyúló hőmérsékleti nyilvántartások szerint a fák évgyűrűi és a korallok mind azt mutatják, hogy a globális felmelegedésért az emberiség a felelős.
A fosszilis tüzelőanyagok és az erdők égetése olyan folyamatot indított el, melynek következményeként a bolygó hőmérséklete melegebb, mint ötezer évvel ezelőtt. „Az ember okozta éghajlatváltozás hatásai többé már nem kis mértékűek: most történnek és úgymond kijátszanak bennünket és előttünk járnak” – mondja Michael Mann a Penn State Egyetem professzora. – „Állandó emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy mennyire fontos a részvételünk abban a törekvésben, amely elháríthatja a bolygó egyre inkább veszélyes és potenciálisan visszafordíthatatlan felmelegedését.”
Tavaly decemberben a világ nemzetei megpróbáltak alkut kötni Párizsban, hogy ezzel „legyőzzék” a globális felmelegedést. Stefan Rahmstorf, a németországi Potsdami Intézet Klímahatás Kutatóközpontjának professzora azonban szkeptikus.
„A most tapasztalt rekordok igen aggasztó jelek, és azt hiszem arra mutatnak, hogy a párizsi fő célok mentén egyfajta gyorstalpalót kell elvégeznünk, és változtatunk nagyon-nagyon gyorsan” – hangsúlyozza. – „Remélem, hogy az emberek hamarosan rájönnek arra, hogy a globális felmelegedés nem csupán valami „bukkanó” az úton, hanem egy olyan jelenség, ami itt és most létezik, és hatással van az életünkre.”
Soha nem látott számok
„Ez történik velünk most: katapultáljuk magunkat a holocén időszakból, pedig ez az a geológiai korszak, melyben a viszonylag stabil éghajlat miatt az emberi civilizáció képes volt fejlődni” – fejtegeti Rahmstorf. Ez a nomád életmóddal szemben kínált alternatívát, és lehetővé tette számunkra a mezőgazdaság felfedezését. Előidézett egy nagy népességnövekedést, és megteremtette a városok alapjait. Valamennyi elengedhetetlen egy stabil éghajlat fenntartásához.
Ám az elmúlt hónapokban mért globális felszíni hőmérsékletek már egyáltalán nem nevezhetők stabilnak.
A korábbi rekordok nem csupán megdőltek, hanem az újak teljesen eltörölték azokat.
„Ezek a számok teljes mértékben példa nélkül állnak.” – mutatott rá Adam Scaife az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetének (Met Office) munkatársa. – „Ugyanúgy kiugranak, mint egy fájós hüvelykujj.”
Nagy szerepet játszik az El Nino
Szintén rekordot döntött a légkörben található szén-dioxid mennyiség, amely elérte a szimbolikus és történelmi 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt). Ebben feltehetően szerepet játszik az El Nino nevű, természetes éghajlati jelenség is,
amely a világ számos táján érezteti hatását, pusztító természeti csapásokat okozva.
A kutatók egyetértenek abban, hogy az elmúlt hónapok kritikus hőmérséklet emelkedésének mintegy ötöde az El Ninonak köszönhető. Jeki Gabriella