2016. július 18. - Az adótörvények idei változásai az őstermelőkre vonatkozó szabályokat sem hagyták változatlanul. A NAV tájékoztatója segítségével bemutatjuk, mire kell ügyelnie a termelőknek már az idén! Az egyes adótörvények változásai a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan is számos módosítást tartalmaznak, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák – hívta fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek segítségével most bemutatjuk a legfontosabb idéntől érvényes újdonságokat. Csak belföldre Változás 2016. július 1-jétől, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvány csak abban az esetben váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van a saját gazdasága. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei – ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is –, a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett. Erdővel is lehet őstermelő Július 1-jétől a saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység is végezhető őstermelői tevékenységként. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény nevesíti az erdei haszonvétel fogalmát (ilyen például a fakitermelés, a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése, a nád, sás, gyékény termelése, a fű kaszálása, a méhészeti tevékenység, stb.). Változás a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályban A mezőgazdasági őstermelő – a tevékenységet kezdő is – a minimálbér alapulvételével fizeti meg a 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási valamint a 10% nyugdíjjárulékot. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évi bevétele nem érte el az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíj járulékot a bevétel 20 százalékának alapulvételével fizeti meg. A 2016. június 16-a előtti szabályok is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a rá vonatkozó járulékalaptól eltérő, magasabb összegű járulékalap után fizesse meg a járulékokat. A nyilatkozat megtételére adóévenként egyszer, az első negyedévi járulékbevallásban volt lehetősége. A 2016. június 16-tól hatályba lépett módosítás szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról bármely negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozhat az állami adóhatóságnak. Őstermelői igazolvány Idén szeptember 1-jétől a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartásból Szja törvényben meghatározott adatok lesznek bárki számára megismerhetők és nyilvánosak. Ilyen adat például a mezőgazdasági őstermelő neve, igazolványának száma, a termesztett növények, illetve tartott állatfajok megnevezése, stb. Az Agrárkamara köteles lesz a nyilvános adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem közhitelesek. Így éri meg eladni a saját terményt Őstermelőként vagy vállalkozóként éri meg jobban mezőgazdasági terményeket értékesíteni? A válasz nem teljesen egyértelmű, bár tény, hogy az előbbi kategória képviselőit kevesebb szigorú előírás érinti. Az őstermelőkre ezenkívül kedvezőbb adózási szabályok is vonatkoznak.
