2016. augusztus 16. - Augusztus 15-én indult az Otthon Melege energetikai felújítási program, az ország minden régiójából pályázhatott a lakosság az energiamegtakarítási korszerűsítésre.
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a pályázást délután határozatlan időre felfüggesztette; a pályázatokat kedd 16 óráig még be lehet nyújtani.
Minősíthetetlen állapotban volt, átfújt a szél rajta, emlékezett vissza egy kadarkúti férfi arra, hogyan vásárolt magának házat tavaly. Ennek is nagyon örültek, hiszen húsz év kemény munka után csak erre futotta a kétgyermekes családnak. Ezt is csak állami otthonteremtési kedvezménnyel és rokonoktól kapott kölcsönökkel tudták megvenni. Az anyagi helyzetük miatt csak ilyen épületet engedhettek meg maguknak. Az 1975-ben készült családi ház alacsony energia besorolású, az építése idején lévő technikai fejlettséget tükrözi.
– Azóta sem történt fejlesztés rajta. Én két ajtót cseréltem ki, ez háromszázezer forintomba került, egy fél év alatt tudtam összespórolni rá az összeget – mondta a kadarkúti László. – A teljes nyílászáró csere, a tető és a külső falak szigetelése még hátra van, nem is tudom, hogy találok forrást rá. Éppen ezért nagyon szívesen részt vennék hasonló energetikai felújítási programban. De csak a feltételek függvényében. Tartok attól, hogy nem felelnénk meg, hiszen már felvettünk otthonteremtési támogatást, és nem tudom, hogy jogosultak vagyunk-e újabb kedvezményre? Ha azt kívánnák tőlünk feltételül, hogy meghatározott időn belül önerőből mi álljuk a felújítást, és az állam majd utólag megfinanszírozza, arra képtelenek volnánk. Kis keresetűeknek erre nincs lehetősége.
Vidéken nagyon nagy szükség lenne erre a programra, már ha jól működne, hiszen a családi házak többsége az 1980-as években épült a somogyi településeken, és nem a hőszigetelésről híresek – mondta Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. – Ennek többek között én is a szenvedő alanya vagyok. Emlékszem, hogy akkoriban csak olyan ablakot-ajtót kaphatott a vevő, amelyet egy kis csúszópénzért megszerezhetett. A nyílászárók eleve nem voltak jó minőségűek, és ezek többsége mára már elhasználódott, elöregedett.
A 80-as években sok nagy alapterületű ház épült a falvakban, és nem azért, mert a lakók nagyzolni akartak, hanem mert hasonló típustervek közül választhattak a tanács építési osztályán. Most viszont probléma lehet ez, mert a pályázatok kiírásakor maximum 135 négyzetméteres alapterületű házakban gondolkodtak. Így sokan kiszorulhatnak a támogatási körből.
– Pedig nagyon hasznos volna, hiszen ezeknek a 30 éves házaknak más volt az energiaigénye, most pedig szigetelés híján a levegőbe engedjük a meleget – folytatta Nyitrai István. – A fűtés költségei is óriásiak. 15 ezer forint egy köbméter fa, és húsz köbméter is elfogyhat a téli időszakban, vagyis 300 ezer forintjába kerülhet a fűtés, és a fára nincs állami támogatás. Ez nagyon megterheli a családokat, nem lehet tudni, hogy meddig bírják.
Itt vagyunk a Zselic közepén, lehetne fával fűteni, ehelyett orosz gázzal fűtünk, olyan paraméterekkel, hogy képtelenség jól hasznosítani, tette hozzá Bőszénfa polgármestere. A lakossági fagyűjtés szinte már megszűnt a környéken, hiszen az erdők kezelője aprítékként elszállítja a hasznosítható fát a hőerőművekbe.
Nyitrai István szerint egy jól működő energetikai felújítási program segítségével sokat spórolhatnak az emberek, és az utcakép is megújulhatna. De elképzelhető, hogy önkormányzati ráhatás kell, hogy megmozdítsa a helybelieket, hogy csatlakozzanak a programhoz, még akkor is, ha nagyon előnyös lehet a számukra. K. G.