Bűncselekményeket tárt fel a Kehi az erdészetekben (vs.hu)

2016. október 30. - A szellemi állomány meghaladta a fizikai dolgozók számát a Kehi által vizsgált hat állami erdészetben. Külsős vállalkozókra bízták a fakitermelést – erdészeti favágók helyett –, akik között feltűnően sokan kötődtek a megbízást adó erdészet dolgozóihoz. Az összesen 3 milliárdért megbízott vállalkozóknak mindenféle jóval kedveskedtek az erdőgazdaságok: prémiumot adtak szerződés szerinti teljesítésért, bérbe adták a vadonatúj gépeket – volt, aki ingyen használhatta vagy vissza se adta.
Három ütemben mind a 22 állami tulajdonú erdőgazdaságot átvizsgálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a társaságok 2010 és 2014 közötti működésére fókuszálva. Eddig hat erődgazdaságon jutottak túl, ezekkel kapcsolatban már több feljelentést tettek a rendőrségen. A Kehi által vélelmezett bűncselekmények toplistáját a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja vezeti. A jelenleg is tartó második ütemben további 16 erdőgazdaságot világítanak át.
A Kehi átvilágítása az erdőgazdaságok működéséről, az állami vagyon kezeléséről riasztó képet adott, de a hatékonyság tekintetében sem veregette vállon az erdészeti társaságokat. Azt például nehéz magyarázni, hogy egy erdészeti cégben miért dolgoznak többen szellemi munkakörben, mint fizikaiban. Így alakult ugyanis át az erdőgazdaságok emberierőforrás-igénye.
Ebben a veszprémi erdőket kezelő Verga Zrt. vitte a prímet, ahol olyan mértében épült le az észszerű és hatékony erdőkezelés, hogy a Kehi az erdőgazdaság létét is megkérdőjelezte. A Kehi azt állapította meg, hogy a Verga Zrt. nem hogy teljes körűen kiszervezte a fakitermelést, de még erdészeket se alkalmazott. Mire való az erdőgazdaság, ha se favágói, se erdészei nincsenek? – tette fel a kérdést az ellenőrzés.
Ennek meglett az ára: a Kehi számítása szerint
“
2010–2014 között 103 millió forinttal több maradt volna a Verga kasszájában, ha a rábízott feladatokat saját alkalmazottaival látta volna el
vállalkozók helyett.
Magát is ellenőrizte
Külsős vállalkozásokból bőven foglalkoztattak az erdőgazdaságok, akiket jellemzően versenyeztetés nélkül választottak ki. Ennek egyenes következménye lett, hogy a vállalkozó díját nem a piaci verseny befolyásolta. Egy példa: ugyanolyan típusú fakitermelésért a Bakonyerdő Zrt. köbméterenként 3437 forintot, a Zalaerdő 4998 forintot fizetett a vállalkozóknak.
A kiszervezések sok esetben az erdőgazdasághoz közel álló személyekhez kerültek, kerületvezető erdészek és hozzátartozóik érdekeltségébe tartozó cégekhez. E cégeknek öt év alatt 3 milliárd forintot fizettek ki. A megbízásokban 2010 és 2014 között élen járt a Somogy megyei erdőket kezelő Sefag Zrt. 1,6 milliárddal, aztán a Zalaerdő 966 millióval.
A Kehi által vizsgált fakitermelések közül
“
minden ötödik esetben a vállalkozó és a teljesítést igazoló kerületvezető erdész között kapcsolat volt,
vagy a külsős cég a megbízást adó erdészetnél dolgozó másik erdészhez kötődött.
A Sefagnál minden negyedik kerületvezető erdészhez kapcsolódott olyan cég, amely az erdőgazdaságtól kapott megbízást. Az összefonódások következő lépcsőfoka az volt, amikor olyan erdészek igazolták a külsős vállalkozók teljesítéseit, akiknek az érdekeltségébe tartoztak a megbízottak.
De volt ennél cifrább is. A Verga Zrt.-nél megtörtént, hogy a fakitermelést végző vállalkozó saját magát ellenőrizte, mivel az erdőgazdaság az erdészeti feladatok ellátásával is megbízta.
Mindezek miatta a Kehi indokoltnak látja az erdőgazdaságokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok bevezetését. A Kehi hasznosnak tartaná, hogy az erdőgazdaságok saját gépkezelőket, favágókat alkalmazzanak.
Kedves Zalaerdő
A Zalaerdőnél érdemes volt jól dolgozni, az erdőgazdaság ugyanis minőségi felárat fizetett, ha prímán teljesítettek. 2012-ig több vállalkozó kapott díjprémiumot a fakitermelési díjon felül, összesen 406 millió forintot.
A Kehi szerint ez nem volt rendjén, lévén a vállalkozói szerződés tartalmazta a határidőket, a minőségi, mennyiségi feladatvégzés követelményeit. A vállalkozó tehát nem teljesített semmi extrát, csak szerződés szerint dolgozott, és ezért járt neki indokolatlanul a pluszpénz – állapította meg a Kehi.
A Zalaerdővel szerződőknek más miatt is jó dolguk volt. Nem is kellett, hogy komolyabb gépeik legyenek.
“
A nagy értékű fakitermelő gépeket, traktorokat, tehergépkocsikat az erdőgazdaság megvásárolta, majd bérbe adta vállalkozóinak,
összesen 67-et. A Sefagnál is kiszolgálták a külsős vállalkozókat, 10 gépet adtak bérbe partereiknek.
Volt, amiben a Zalaerdő alulteljesített, a gépek bérleti díjának beszedésében. A Kehi vizsgálata szerint 5,9 millióval kevesebb bérleti díjról állított ki számlát a szükségesnél. Kiegyenlítésükre csak a Kehi-vizsgálat után szólította fel a cég a bérlőket.
Ennél súlyosabb volt az a pénz, amit a vállalkozók helyett fizetett ki a Zalaerdő: 46 millió forint javítási költséget, 21 millió forint biztosítási díjat, gépjárműadót. A Kehi a Zalaerdőnél hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést.
A Zalaerdő azzal se vívta ki a Kehi elismerését, ahogy a használt gépeket értékesítette. Versenyeztetés nélkül adta el korábbi használóinak az erdőgazdaság által megállapított fix áron. Hogy ezzel az állami vagyon nem járt jól, erre utal a Zalaerdő 2013 után követett stratégiája. Ekkor már nyilvános árverésen hirdették a gépeket – ezek az erdőgazdaság által meghatározott értéknél 60-80 százalékkal magasabb áron keltek el.
Somogyi ingyenbérlet
A kormányzati ellenőröknek feltűnt az is, hogy Somogyban három éven át úgy fuvarozott az erdőgazdaság számára az egyik alvállalkozó, hogy nem fizetett bérleti díjat a tehergépkocsi használatáért a Sefagnak. Ezzel 6 millió forint vagyoni hátrányt okozhattak, ezért a Kehi ebben az ügyben is feljelentést tett.
A Sefag nagyvonalúságára jellemző, hogy még készfizető kezességet is vállalt e vállalkozó bankhitelére.
Észak-Magyarországon az Egererdő Zrt. járt be hasonló utat. Európai uniós támogatásból 152 millió forintért vásárolt mobil aprítógéppel felszerelt kamiont két pótkocsival, ezt a támogató szerv hozzájárulása nélkül adták bérbe. Ezzel megsértették a támogatási szerződést. A vállalkozó nem volt rest használni az eszközöket, Zala megyében is végzett munkákat az egri uniós gépekkel. Vissza azonban már nem tudta adni azokat az Egererdőnek, mert 2012-ben Komárom-Esztergom megyében leégtek. Mivel az erdőgazdaság a gépek vállalkozó részére történt átadását a támogató elől elhallgatta, ezért a Kehi költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett.
A Kehi vizsgálatának bűncselekmények gyanúját felfedő megállapításairól megkérdeztük az erdőgazdaságokat felügyelő Földművelésügyi Minisztériumot, de egyik kérdésünkre sem kaptunk választ. A minisztérium ezt azzal indokolta, hogy még nem készült el a végleges jelentés, csak azt követően reagálnak.
A minisztérium közlése szerint augusztus 1-jén kapták meg a Kehi jelentéstervezetét, Fazekas Sándor miniszter írásban tett észrevételeket. Kormányrendelet írja elő, hogy a Kehi-jelentés adott szervre vonatkozó megállapításait és javaslatait kivonatosan meg kell küldeni az ellenőrzött szerv és a tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény vezetőjének. „Az ellenőrzött állami erdészeti társaságok, valamint a minisztérium mindeddig nem kapott végleges ellenőrzési jelentést. Amint elkészül a végleges jelentés, állunk szíves rendelkezésére” – tudatta a minisztérium. Zsidai Péter