2017/02/22 - A Kárpátaljai Megyei Tanács február 16-án tartotta hatodik ülésszakának első ülését, ahol sok fontos kérdésben születtek döntések. Az ülésen jelen volt az ukrán Legfelső Tanács három kárpátaljai képviselője, Brenzovics László, Horváth Róbert, valamint Valerij Luncsenko is.
A képviselők a napirend elfogadása után meghallgatták a kárpátaljai ügyészség beszámolóját. A megyei önkormányzat tagjai közül többen hiányolták Volodimir Havriljuk ügyész beszámolójából a konkrétumokat, aki a sok képviselői kérdésre igyekezett válaszolni.
Ugyancsak élénk érdeklődés kísérte a képviselők részéről Jurij Marcenisinnek, az Ungvári és Munkácsi Közlekedési Polícia parancsnokának beszámolóját az általa irányított testület tevékenységéről.
A megyei képviselők elfogadták Petro Lazarnak, a megyei közigazgatás pénzügyi főosztálya vezetőjének beszámolóját a 2016-os megyei költségvetés teljesítéséről, majd módosították a megye 2017. évi költségvetését. Ennek keretében határozatot hoztak a tavalyi évről megmaradt állami szubvenció elosztásáról, amelyből az oktatásügy közel 28, az egészségügy pedig 36 millió hrivnyában részesül.
A költségvetés módosítása során a tavalyi évről megmaradt források elosztásáról is döntöttek, ebből a forrásból a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának köszönhetően a magyarok lakta területekre is jutott pénz: 375 ezer hrivnya támogatásban részesült a Linner utca 2. szám alatt található Beregszászi Családorvosi Rendelő, amelynek a tetőszerkezetét kell sürgősen felújítani. A zápszonyi kultúrház felújításának befejezésére ugyancsak megszavaztak 300 ezer hrivnyát a képviselők. Valamint több katasztrofális állapotban lévő útszakasz javításához szükséges tervdokumentáció elkészítésére irányoztak elő forrásokat, ilyen útszakaszok például a Beregszászi és a Munkácsi járásban: a Bátyú–Szernye–Barkaszó, a Rafajnaújfalu–Zápszony, továbbá a Beregszász–Badaló–Mezővári–Borzsova közötti. Ezek felújítását sürgősen el kellene kezdeni, de addig minderre esély sincs, amíg nem készülnek el a felújításukkal kapcsolatos tervek. Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke lapunknak elmondta, hogy nem sok értelmét látják annak, hogy az előírt technológiát nem betartva, aszfalttal betömjék a gödröket, majd pár hónap múlva megint ugyanolyan legyen az út, mint azelőtt volt. Szerinte csak a teljes felújításnak van értelme, arra viszont nagyon sok pénz kell. Ugyanakkor ahhoz, hogy sok milliós forrást egyáltalán kereshessenek vagy pályázhassanak az említett útszakaszok teljes felújítására, az azzal kapcsolatos tervdokumentációnak készen kell lennie.
A Nagyszőlősi járásban lévő Salánk és Nagykomját közötti útszakasz felújításának tervdokumentációjára ugyancsak megszavaztak 199 ezer hrivnyát a képviselők, ott tavaly már volt kátyúzás, de megint ugyanolyan rossz állapotban van az út, mint amilyen volt, igazolva Barta József fent idézett véleményét. Fél-fél millió hrivnyát adtak a Csepe–Péterfalva közötti és a Puskino–Tiszakeresztúr közötti útszakaszok felújítására. 156 ezer hrivnya jutott a munkácsi járási Izsnyéte kultúrházának javítására, a Beregrákosi Körzeti Kórház nyílászáróinak cseréjére pedig 246 ezer hrivnya. Az Ungvári járásban lévő Csap–Tiszaásvány útszakasz felújítására 650 ezer hrivnyát szavaztak meg, míg ugyancsak az útfelújítások tervdokumentációjára összesen 100 ezret a Rát–Kisgejőc, valamint a Téglás–Oroszgejőc–Kisgejőc útszakaszok esetében. Az említetteken kívül Nagyszőlősön a Plaszmaszovik futballstadion területén egy műfüves futballpálya létesítésének részfinanszírozására 3,5 millió hrivnyát irányzott elő a megyei költségvetés, továbbá 528 ezret a Beregszász melletti Bakta szennyvíztisztító rendszerének átalakítására, valamint a Jánosi területén lévő szemétfeldolgozó üzem további építésére 250 ezer hrivnyát.
Egyébként a felsoroltakon túl a költségvetés módosításakor iskolabuszok vásárlására 21 millió hrivnya lett előirányozva, amelyből körülbelül 15 iskolabuszt lehet majd várhatóan megvásárolni. A megyei tanács módosította a Gondviselés (Turbota) névre keresztelt programját, melyre a megyei költségvetés elfogadásakor 10 millió hrivnyát különítettek el. A program a súlyos betegségben szenvedők gyógykezelésének finanszírozását és a nehéz helyzetbe került emberek támogatását tűzte ki célul. Ezzel kapcsolatban minden érintett támogatásért fordulhat a lakhelye szerinti körzet megyei tanácsi képviselőjéhez, hisz minden képviselőnek van egy kerete, amelyből esetleg tud segíteni. A pénzkeret az igényekhez mérten persze szűkös, de a tavalyi évben is több mint száz súlyos betegen tudtak ennek a programnak a keretében segíteni.
A megyei közgyűlés beadványt fogalmazott meg Ukrajna miniszterelnökéhez, amelyben az Asztély–Beregsurány határátkelőhely fejlesztési munkálataira tekintettel kérik, hogy a többi határátkelőhelyen növeljék a nyitvatartási időt. A javaslat szerint a Harangláb–Lónya határátkelőhelyen 4 órával kellene növelni a munkaidőt, reggel 8 órától este 20 óráig, míg a Mezőkaszony–Barabás határátkelőhelyen folyamatosan, 24 órában nyitva kellene tartani. A beadványt egyhangúlag támogatták a Kárpátaljai Megyei Tanács jelen lévő képviselői. Az említett határátkelőhelyek munkarendjét egyébként a magyar és az ukrán kormány által aláírt nemzetközi szerződés rögzíti, amely módosításának kezdeményezését kérik Volodimir Hrojszman miniszterelnöktől.
A megyei tanács ugyancsak beadványban újra, hangsúlyozottan kéri Ukrajna kormányát arra, hogy ne oldják fel a feldolgozatlan faáru exportjára vonatkozó moratóriumot, ehhez egyúttal kérik a szomszédos hegyvidéki megyék vezetőinek és képviselő-testületeinek támogatását is. Bár ezért cserében Ukrajna az Európai Uniótól megkapná a 600 millió eurós támogatást, de a moratórium feloldása esetén Kárpátalja ökológiai veszélyhelyzetbe sodródna, hisz ez elősegítené a további törvénytelen és esztelen erdőirtást. Másrészt, lényegesen több bevétel érkezhetne a költségvetésbe, ha a kitermelt faanyagot feldolgozva exportálnánk, mondjuk bútorként, ráadásul ez újabb munkahelyeket is eredményezne, ami ugyancsak fontos lenne vidékünk számára. A megyei tanács képviselői beadványukban felhívták a központi hatalom illetékeseinek figyelmét, hogy amennyiben a kormányzat nem veszi figyelembe a nép hangját, a helyi lakosok akár radikális eszközökkel is védeni fogják a megmaradt erdőket, ami a jelenlegi helyzetben nem lenne kívánatos, hisz destabilizálná a helyzetet- írja a Kárpátaljalap.net.
