2017. március 26. - Január elsejétől nemcsak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság.
Március elsejétől pedig érvényes vadászjegy kell már ahhoz is, hogy vadászlőfegyvert tartsunk.
Magyarországon összesen 22 erdőgazdaság működik, a hazai erdők több mint fele van állami tulajdonban. Az erdőgazdaságok a számos teendőjük mellett nagy hangsúly fektetnek az erdőlátogatók minőségi szórakoztatására, az erdő megismertetésére és erdei programok – például sportrendezvények, túrák – megszervezésére. A magyarországi erdőállományok az oktatás és kutatás céljait is szolgálják. Az erdei iskolákban közvetlenül az erdészektől lehet tanulni, velük együtt ismerhetjük meg az erdő funkcióit és működését, az emberi tevékenységek és az erdőgazdálkodás kölcsönhatásait. Az állami erdőgazdaságok ezen felül elsőrangú vadászati lehetőséget kínálnak a hazai és a külföldi bérvadászok számára egyaránt. Főleg németek, osztrákok, svájciak és olaszok vadásznak előszeretettel a magyar vadra, de libanoniak, amerikaiak, románok, sőt dél-afrikaiak is megfordultak már erdeinkben. A bérvadászok évente több milliárd forintot hagynak hazánkban.
Nagyobb szerep a kamarának
Persze, nem árt, ha ők is tudják, hogy tavasztól változnak a jogszabályok: március elsejétől az Országos Magyar Vadászkamara feladata a külföldi vadászok vadászati engedélyének a kiadása. Az ebből befolyó bevételek is idekerülnek, mint ahogy a vadászjegy-érvényesítésből származó összegek is. (Eddig a vadászjegyár felére az állam tartott igényt.) Nem árt azonban tudni, hogy már nemcsak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelező a kamarai tagság január elsejétől. A törvények szigorítását azzal indokolták a jogalkotók, hogy a szakmának és a társadalomnak is az az érdeke, hogy a vadászati tevékenység gyakorlása során kizárólag elméleti, szakmai és etikai szinten is megfelelően képzett, felkészült és morálisan is alkalmas emberek használhassanak fokozott biztonsági kockázatot jelentő vadászfegyvereket.
De mit kell tudni a vadászjegyről? Az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi egységei január első napjaiban kezdték meg a vadászjegyek érvényesítését a 2017–2018-as vadászati évre. Aki elmulasztja érvényesíttetni a vadászjegyét a lakcíme szerinti illetékes megyei vadászkamaránál, az március 1-jétől – a következő vadászati év kezdetétől – nemcsak hogy vadászati tevékenység folytatására nem jogosult, de vadászpuskát is jogellenesen tart.
A lőfegyverekről szóló hatályos jogszabályok ugyanis a vadászlőfegyver tartásának előfeltételeként érvényes vadászjegy meglétét írják elő. A vadászjegy öt évre szól, de azt minden évben érvényesíteni kell. Vadászni pedig csak érvényes vadászjegy birtokában lehet. (Az első vadászjegy kiváltásához sikeres vadászvizsgát igazoló bizonyítványra van szükség, az évenkénti érvényesítéshez pedig a korábbi vadászjegyre, illetve a fegyvertartási engedélyre.) Az Országos Rendőr-főkapitányság arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a rendőrségi ellenőrzések során a vadász nem rendelkezik érvényes vadászjeggyel, akkor bevonják a lőfegyvertartási engedélyét.
Ki mit fizet?
A vadászjegy érvényesítése tízezer forintba kerül, ehhez jön még a kötelező vadászkamarai tagdíj négyezer forintos éves összege (ez alól mentességet csak a hetven éven felüli vadászok élveznek), illetve a Groupama Garancia Biztosító által nyújtott vadász felelősség- és balesetbiztosítás ezerforintos alap- vagy kétezer forintos emelt díja.
A 2016 októberében módosított törvény szerint vadászjegy kizárólag vadászkamarai tag számára állítható ki és érvényesíthető. „Annak a néhány, érvényes vadászjeggyel rendelkező vadásznak, aki jelenleg nem tagja a kamarának, a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül tagfelvételi kérelmet kell benyújtania a kamarának. Aki ezt elmulasztja, annak vadászjegyét a kamara visszavonja” – jelentette ki Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke egy interjúban.
Az elnök egyébként azt sem tartja kizártnak, hogy a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum is rövidesen a kamara kezelésébe vagy tulajdonába kerülhet. Bár az állam a jogszabályváltozásokkal az év végén igen kedvező anyagi helyzetbe hozta a kamarát, a múzeum működéséhez szükséges forrást mégsem a kamarának kell majd biztosítania. Azt továbbra is az államnak kell állnia… Gyüre József