2017. április 2. - Még mindig nincs béke mindenhol megyénk vadászmezőin, pedig március elsejével már érvényesnek kellene lenniük a húsz évre szóló vadászati haszonbérleti szerződéseknek. Vannak még összeütközések a szomszédos vadásztársaságok között területi kérdésekben, de van olyan település is, ahol a földtulajdonosok közössége és a vadásztársaság nem tudott megegyezni.
Bonyolítja a helyzetet, ha megalakult egy újabb vadásztársaság is, hiszen így már három civil szervezet egyezkedik, s ha nincs megegyezés, több irányban kell pereskedniük. Ember legyen a talpán, aki ezeket a szövevényes ügyeket kibogozza.
Még talán így is ők jártak jól, mert van miért pereskedniük, van miért harcolniuk – jegyezhetném meg ironikusan arra gondolva, hogy létezik olyan vadásztársaság is, amelynek a korábbi földterületét kettévágta a tájegységi határvonal, a két kisebb terület pedig önmagában nem elegendő méretű ahhoz, hogy egy vadásztársaság gazdálkodjon rajta. Így a két terület beolvadt a szomszédos vadásztársaságok területébe.
Laikusként sokan nem is sejtik, hogy milyen harcok dúlnak a színfalak mögött. Egyesek az orvvadászattól sem riadnak vissza, hogy kárt okozzanak a vetélytársnak. A legtöbben a békés megegyezést szeretnék minél hamarabb nyélbe ütni, hiszen egyrészt március elseje óta már ketyeg az óra, másrészt április közepén kezdődik az oly nagyon várt őzbakszezon. M. Magyar László
