Megtalálta a magyar erdők aranyát: milliókat keres vele (Pénzcentrum)

Zétényi Zoltán
Hírportálok
2017. április 17.
Találatok: 1215
Rating:
( 0 Rating )
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

2017. április 14. - Magyarország a legnagyobb szarvasgomba-gyűjtő nemzetek közé tartozik, a Jászság kiemelkedő lelőhelynek számít. Francia, spanyol, és olasz termőterületeket túlszárnyalva, több tonnányi szarvasgombát gyűjtenek össze évente hazánkban a rendkívül értékes fűszernövényből, amelynek ára kilónként - a sértetlenségtől, frissességtől és nagyságtól függően - tízezer forinttól akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Szarvasgomba-gyűjtésből és termesztésből meg lehet élni, de az, aki úgy dönt, hogy belevág, és követni akarja a hivatalos szabályokat, jó néhány akadállyal találja szembe magát.
Egész nap a friss levegőn, együtt a kutyánkkal, miközben tízezreket érő szarvasgombára vadászunk - első látásra meglehetősen egyszerűnek, szórakoztatónak, mégis jövedelmezőnek tűnik a szarvasgombászat. Ha valaki most úgy gondolná, fogja magát és Morzsival, a keverékével nekivág az erdőnek és jól meggazdagszik, azt el kell, hogy keserítsük. Ahhoz, hogy valaki legálisan gyűjthesse a szarvasgombát, először is el kell végezni egy képzést. Ennek ára változó, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületénél vizsgadíjjal együtt 70 ezer forintba kerül.
Mindenképp kell egy kutya is. A kutya vizsgájának díja elenyésző, 5-10 ezer forint, de megfelelő kutyát találni nem könnyű.
Egy igazán jó kutyának nincs ára, azt a szarvasgombász megtartja magának
- mondta a Pénzcentrumnak Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző. Egy már képzéssel rendelkező kutyáért egyébként 2000 eurót, vagyis több, mint hatszázezer forintot is elkérhetnek.
Hogy miért nem disznóval keresik a gombát? Kovács azt mondta, ennek több oka is van. Egyrészt az állat hamar megnő, nem lehet vele könnyen utazgatni. Másrészt a disznó nem adja oda egykönnyen a talált gombát, és nem egyszerű kiszedni az állkapcsából sértetlenül. A kutya ellenben könnyen és gyorsan betanítható, az övé például saját maga ássa ki a gombát a földből, és épen adja oda azt gazdájának.
Ha megvan a kutya és a szarvasgombász-képzést is sikeresen teljesítettük, akkor sem indulhatunk neki a nagyvilágnak gomba után kutatva. "Ahhoz, hogy valaki legálisan szarvasgombát gyűjtsön, ki kell választania az  erdőterületet és meg kell egyeznie az erdőgazdálkodóval vagy a kiszemelt erdő tulajdonosával" - tudtuk meg Kovácsevics Páltól, a Nébih főerdőtervező munkatársától. Hogy az adott erdőnek ki az erdőgazdálkodója, azt az erdészeti hatóságtól lehet megtudni.
10 milliót is kérhetnek egy területért szezononként
Hogy pontosan mennyi pénzt kérnek el a gazdák a föld bérbeadásáért, az nagyon változó. Minden egyes megállapodás a gombász és az erdőgazdálkodó között egyedi, személyre szóló. A meghatározott időre kötött szerződésben a tulajdonos például időbeli vagy mennyiségi korlátot is szabhat, de kikötheti azt is, milyen  szarvasgombafajtát gyűjthetnek a bérlők.
Az biztos, hogy az ország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelyei, mint például a Jászság vagy a Baranya-megyében lévő Ormánság kiemelten drágák bérlés szempontjából.
A bérleti árak itt milliós nagyságrendűek is lehetnek.
A díjért cserébe viszont az adott időszakban a bérlőé a szarvasgomba, ami az erdőben megterem.
A szarvasgombagyűjtők szinte egész évben dolgozhatnak. A különféle gombafajok szezonja, gyűjtési ideje lefedi csaknem a teljes naptári évet.
Meg lehet ebből élni?
Magyarországon jelenleg 250 érvényes, földalatti gomba gyűjtési napló van. Ez azt jelenti, hogy 250-en elvégezték a szükséges képzést és gyűjtési naplójuk is érvényes. De ez nem vonja maga után azt, hogy mindannyian gyűjtenek is.
Kovács László, aki 3-4 éve foglalkozik aktívan szarvasgombászattal, azt mondja meg lehet élni ebből. Amikor nyári szarvasgombára vadászik, fél ötkor kel, negyed 6-kor már az erdőt járja a kutyájával. Általában addig marad, míg a kutya bírja. Ha nincs nagy hőség, akár délig, maximum délután 2 óráig maradnak kint. Természetesen, ha egy távolibb erdőbe megy, jóval korábban el kell indulnia. Ő Hollókőn lakik, mostanában ritkán utazik gombát gyűjteni.
Ennek oka, hogy újabban a szarvasgombász kutyák következő generációját neveli ki. Most minden nap járja a közeli erdőket, de a kutyákra koncentrál elsősorban, nem iparszerűen gyűjti a gombát. Persze amit talál, azt eladja. "Minden kölyökkel egyenként foglalkozom. Játékosan nevelem őket, naponta 15 percet töltünk az erdőben, hogy terepen is gyakoroljanak" - mondta.
Ő egyébként elégedett, egyensúlyban van a mérleg: amit a kutyái megtalálnak, azt tovább is tudja adni. Van egy bevett klientúrája, éttermek, magánszemélyek. Ha Hollókőn vásár van, oda is ki szokott menni.
A gyűjtők egyébként jól kereshetnek a gombával. Akad olyan szarvasgombász, aki száz kilós nagyságrendben gyűjt egy-egy szezonban - tudtuk meg Kovácsevics Páltól. Jelentős bevételt hozhat már egyetlen, ám hatalmas gomba is. Tavaly decemberben a NEFAG Zrt gombásza talált Baranya megye egy meg nem nevezett erdejében egy több mint félkilós isztriai szarvasgombát. Ez a legdrágább föld alatti gombafaj, az ára kilónként akár 2-3 ezer euro is lehet, de a különösen nagy példányok jóval drágábban kelhetnek el. A Mágnás Béla névre keresztelt 600 grammos gomba például több millió forintot érhet.
Szarvasgombát? Ugyan már! Aranyárban adják
A nagyobb budapesti piacokon is könnyen beszerezhet bárki szarvasgombát, nem is kell érte csillagászati összegeket fizetnie. Kilója ugyan 20-30 ezer forintról indul, de főzéshez általában csak néhány grammot használunk.
Egy diónyi nagyságú szarvasgomba ára 1000-2000 forint, ez viszont bőven elég ahhoz, hogy feldobjuk vele a vasárnapi ebédet.
A vásárlásnál nagyon észnél kell lenni. A szarvasgomba gyűjtéstől számítva 7 napig hozható forgalomba. Onnan tudhatjuk, hogy friss az áru, ha megcsapja az orrunkat a jellegzetes illata. Ha rothadás szagot érzünk, nem szabad megvenni a gombát. A frissesség jele továbbá az, hogy a gomba kemény. Ha leejtjük, a friss gombában nem esik kár, ha a mutató és a hüvelykujjunk közé fogjuk és megnyomjuk, ideális esetben nem történik semmi. Ha a gomba mégis puha, az intő jel, és nem szabad megvenni.
Tavaly egyébként a NÉBIH-hez érvényesítésre benyújtott naplók alapján 5, 45 tonna gombát gyűjtöttek össze Magyarországon. Szakmai szervezetek szerint ennél jóval nagyobb lehet a mennyiség, csak épp a többi láthatatlan a hatóságok számára, azt illegálisan gyűjtötték.
Termessz Te is szarvasgombát!
Három és fél millió forint támogatás igényelhető hektáronként a szarvasgomba termesztésre a Vidékfejlesztési Programban. Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke szerint ez kiváló lehetőség, a normál mezőgazdasági területek után származó bevételek 10-20-szorosát is meg lehet keresni.
A szarvasgomba-termesztés hektáronként 1-2 millió forintot is hozhat a konyhára.
Ha pedig még öntőrendszert is telepítünk, ennek a duplája is összejöhet. "Olyan mezőgazdasági területek tulajdonosainak lehet jó lehetőség, akiknek a területe alkalmas szarvasgomba-termesztésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy középkötött, humuszos a talaj, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású, gyengén meszes területeken lehet kiváló a szarvasgombás erdő.
Általában gyepeket vagy szántókat lehet erdészeti módszerekkel szarvasgombás szaporítóanyaggal beültetni, amiből idővel szarvasgombát termő erdő lesz"- mondta a Pénzcentrumnak. Az övé az első telepített szarvasgombás erdő az országban Hőgyész mellett.
Az Egyesületnek egyébként 42 tagja van, és jelenleg Magyarországon mintegy 180-200 hektáron folyik szarvasgomba-termesztés. A telepítés nem olcsó, 2 millió forint hektáronként, de a befektetés megtérül. "Attól szenvedünk, hogy nem tudunk elég szarvasgombát termeszteni. Míg a gabonát, búzát általában nyomott áron, nehezen lehet értékesíteni, addig a triflára nagyobb a kereslet, mint a kínálat" - mondta Ulrich.
A begyűjtött szarvasgomba nagy része exportra megy, Olaszországba, a német piacra és a tengeren túlra. A hazai éttermek mindössze a felvásárlók 5 százalékát teszik ki. Ulrich szerint sokat javítana a helyzeten, ha lenne egy értékesítő-szövetkezet, ami egységesen képviselné a hazai termesztők érdekeit. "Mégiscsak más lenne a helyzet, ha mi szabnánk meg a trifla árát és nem az olaszok" - jegyezte meg.



  • Előző
  • Tovább
  • Kezdőlap
    • Dzsungel
    • Írjon nekünk
    • Impresszum
    • Sajtószoba
    • Állati
    • Hangtár
    • Korlátozások
    • Kutya
    • Nem fatermék
    • Videótár
  • Események
    • Események
    • Kisvasutak napjai
    • Krónika
    • Nemzeti Parkok programjai
    • Sport
    • Vadásznapok
  • Sajtószemle
    • Napilapok
    • Hetilapok
    • Havilapok
    • Televízió
      • Videók
    • Rádió
      • Felvételek
      • Az erdő hangjai
    • Hírportálok
  • Jogszabályok
    • Erdészet
    • Természetvédelem
    • Vadászat
  • Archívum
    • Magyarország erdőállományai
    • Dokumentumok
      • Erdészet
      • Faipar
      • Természetvédelem
    • Vadászat
    • Kiadványok
    • Sajtó
      • 1994
        • Hetilapok
      • 1995
        • Hetilapok
      • 1996
        • Napilapok
      • 1997
        • Havilapok
      • 1998
        • Napilapok
      • 1999
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2000
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2001
        • Napilapok
        • Hetilapok
        • Havilapok
        • Elektronikus
      • 2002
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2003
        • Napilapok
        • Havilapok
  • Több
    • Érdekességek
      • Ki kicsoda
      • Év fája
      • Múzeumok
      • Kutatás
        • Erdészet
        • Vadászat
        • Faipar
        • Természetvédelem
    • Erdei Iskolák
      • Alföld
      • Dokumentumok
      • Dunántúl
      • Északi-középhegység
      • Kiadványok
      • Rendezvények
    • Erdei vasutak
      • Dokumentumok
      • Határon túli erdei vasutak
      • Hazai erdei vasutak
      • Kiadványok
      • Menetrend
      • Rendezvények
    • Szabadidő
      • Művészet
        • Képzőművészet
        • Fotó, film
        • Próza
          • Aponyus
          • Fekete István
          • Sylvester Lajos
          • Egyéb
        • Vers
          • Áprily Lajos
          • József Attila
          • Szabó Lőrinc
          • Reményik Sándor
          • Winkler András
          • Váci Mihály
      • Gyerekeknek
        • Rendezvények
          • Dokumentumok
        • Könyvek
        • Csináld magad
        • Mesék
        • Kiállítás
        • Galéria
      • Kirándulóknak
        • Rendezvények
        • Kiadványok
        • Tanösvények
        • Célpontok
        • Erdei emlékhelyek
      • Jó tudni
        • Állati
        • Gombák
        • Ízeltlábúak
        • Kutya
        • Lágyszárúak
    • Hagyomány
      • Életút
      • Események
      • Intézmények
      • Kapocs
      • Kiadványok
      • Külföld
      • Tanárok
      • Vándorgyűlések
      • Városok
      • Nótáink
We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies. Read more about our Privacy Policy.
I accept