2017. július 11. - A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népessége számára, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.
2008 óta minden másodpercben egy ember kényszerült menekülni valamely éghajlati vagy időjárási katasztrófa miatt (26 millió évente), és ebben nem várható enyhülés, sőt! Az emelkedő átlaghőmérséklet és a hirtelen esőzések miatt, melyekkel a vidéki gazdáknak kell szembenézniük, „a megoldás erre a nagy kihívásra” a jövedelemtermelő tevékenységeik támogatása – olvasható a FAO közleményében. Graziano da Silva és William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM) főigazgatója a FAO Konferencia keretében találkoztak.
„Bár a szélsőséges eseményeknél – mint a hurrikánok – kevésbé látványosak, az éghajlatváltozás lassan kibontakozó következményei hosszú távon sokkal nagyobb hatásúak” – mondta Swing, emlékeztetve az afrikai Csád-tó történetére, amely 30 év alatt száradt ki, és most élelmezési válság alakult ki körülötte. „Sok migráns a vidéki területekről menekül, ezzel potenciálisan befolyásolva a mezőgazdasági termelést és az élelmiszerárakat.”
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az IOM 2018-ban együtt vezetik majd a Globális Migrációs Csoportot, a 22 ENSZ-szervezet intézményközi együttműködését, és együttesen keresnek megoldást a menekültkérdés kiváltó okaira, amely egyre nagyobb nyomás alá helyezi a nemzetközi közösséget.
A migráció kiváltó okai
Épp a fejlődő országok vidéki területein – ahol a gyakran szegény családoknak hiányoznak az erőforrások a kockázatok kezelésére – érezteti majd leginkább hatását a melegedő átlaghőmérséklet. Sérülékenységüket csak fokozza, hogy évekig a vidékfejlesztés alulfinanszírozott terület volt. A kivándorlás mint alkalmazkodási stratégia előnyökkel is járhat (a kivándoroltak pénzküldeményei segíthetik az otthoniak felzárkózását), de megfelelő politikai szabályozók hiányában csak növeli sebezhetőségüket.
„A kivándorlást és az éghajlatváltozást integrálni kell a nemzeti fejlesztési és a szegénységet, illetve a katasztrófák kockázatát csökkentő programokba, a válságkezelés tervezésébe, továbbá olyan mezőgazdasági szabályozást és gyakorlatot kell kialakítani, amely az ellenálló képességet erősíti” – tette hozzá Swing. A FAO és az IOM együttesen azért lépnek fel, hogy a migráció – annak okai és következményei – a nemzeti klímaváltozási és vidékfejlesztési politikák részévé váljon.
A mezőgazdaság szerepe
A szárazság okozta károk 80 százaléka a növénytermesztés és állattenyésztés szektorokban csapódik le, megerősítve azt a feltevést, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb vesztese az éghajlatváltozásnak. További hatásai a talajromlás, a vízkészletek és a természeti erőforrások kimerülése.
A mezőgazdaság és a vidék fejlesztése alapvető részét kell hogy képezze az időjáráshoz és a klímaváltozáshoz köthető kihívásokra adott válaszunknak, főleg, mivel ezek összefüggenek a migrációval, mondta Graziano da Silva. A vidéken élők megélhetésének, munkalehetőségek biztosítása, különösen a fiatalok számára, és a szociális védőháló képesek megvédeni az embereket a sokkoktól, tette még hozzá. A FAO több módon is segít: felállított egy korai előrejelző rendszert, foglalkozik a vízhiánnyal, kiáll a klímabarát mezőgazdasági módszerekért, és elindított egy kezdeményezést a tüzelőhöz és energiához való biztonságos hozzáférésért, amely a menekültek és a befogadó közösségek közti feszültségeket és az erdőirtást enyhíti, írja a piacesprofit