2017. július 22. - Civilek kis csoportja igyekszik megvédeni a megmaradt erdőt Szentegyháza határában, ahová most is szervezett formában járnak ki a láncfűrészekkel, láncokkal, szekerekkel és traktorokkal a tolvajok, akik az erőszaktól sem riadnak vissza.
A kitartás ellenére sokszor így is hiábavalók a rendszeres járőrözések és az életveszélyes konfrontálódás. Stábunk elkísérte a helyieket, akikkel több kilométeren át üldöztük a tolvajokat éjszaka a sötét erdőben.
Terepjárókkal indult el a szürkületet megelőzve a nemrég megalakult Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület (SZKE) hat tagjaiból álló csapatunk a Hargita fele vezető úton, ahová rendszeresen kijárnak a szervezet tagjai. Járőrözéseik létfontosságúak, hiszen rajtuk kívül senki sem őrzi az erdőt, ráadásul az ottani területek birtoklevelei mai napig tisztázatlanok, így egyesek, a helyzetet kihasználva lopni járnak a hegyoldalba. „Néhány embernek kifejezetten érdeke, hogy ez így is maradjon, hiszen zavarosban könnyebb halászni” – jegyezte meg keserű szájízzel Konrád Dezső, az erdő védelméért megalakult szervezet elnöke. A körülményekhez az is hozzátartozik, hogy a fák őrzését vállaló Homoród Erdészeti Hivatal azért vonult ki évekkel ezelőtt a területről, mert a korábban megalakult egyesületek jelentős tartozását halmoztak fel náluk, ami mára 900 ezer lejre kamatozott. Jelenleg pedig nincs ki bélyegezze a fákat, így a kivágásuk is törvénytelen. Mindenre elszánt tolvajok Furcsa volt, hogy a városszélére érve már szinte mindenkit a kapuja előtt találtunk, kezükben telefont szorongatva. Az egyesületi tagok szerint ez nem véletlen, hiszen sokuk együttműködik a tolvajokkal és éppen őket értesítették érkezésünkről.
Konrád úgy tudja, két jól szervezett tolvajbanda működik a faluban, amelynek tagjai közt romák és magyarok is vannak, ám az irányítás utóbbiak kezében van. A rendszerint szekerekkel és „boccsal” (kétkerekű utánfutó) felszerelt traktorokkal érkező illegális fakitermelők tetten érése roppant nehéz, hiszen a legváratlanabb helyeken igyekeznek lopni. Ezt bizonyítja az a stábunknak is bemutatott helyszín, ami csupán néhány méterre az úttól egy gyalogszerrel is nehezen megközelíthető meredek lejtőn található. Konrád Dezső elmondta, a tolvajok láncokkal kötötték meg a fiatal erdőrészből kivágott fákat és kézzel vonszolták le az úton állomásozó autó utánfutójáig. Ezzel az volt a céljuk, hogy a járőrök ne figyeljenek fel a lovak friss nyomaira, s minél később bukkanjanak rá a lopás helyszínére. Az ilyen lopásokkor rendszerint két ember figyeli, hogy jön-e valaki, három pedig a fák kivágásán dolgozik. Az SZKE tagjai egyik éjszaka érték tetten a tolvajokat. A helyszínen egy Volkswagen Golf típusú autót találtak, amelynek utánfutójára már közel 3 köbméter fa volt felrakodva – több mint ezer lej értékben –, de jócskán maradt az erdőben is a kitermelésből. Az egyesület elnöke szerint több ilyen „lyuk” is van az erdőben, ahol lopják a fát, ám többségük mélyen a sűrűben található. Az olykor sikerrel eltulajdonított árut egyébként mezei utakon szállítják a környező településekre, ahol a piaci értéküknél alacsonyabb áron adják el. A fiatal fákból például jó eséllyel lambéria lesz.
Trükköznek
A fatolvajok már nagyon kitanultak, hiszen sokszor kimennek egy szekérrel a hegyoldalba, ám legtöbbször fa nélkül térnek vissza, így sosem tudni, mikor van náluk „rakomány” – fejtették ki a jelenlévők. Ez csak nehezíti az őrzést, hiszen a nappal civil munkahelyükön dolgozó járőrök is fáradtak, ha vaklármák esetén szállnak ki a helyszínre. Ha két alkalommal tudnak fát lopni egy héten, akkor már kétezer lejt kerestek, így van idejük szívatni is minket – fogalmazott Konrád. Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy az SZKE profi kamerákat helyezett el a sűrűben, amelyek mozgást érzékelve sms-t küldenek nekik.
Megfenyegetve
Már csak hab volt a tortán, hogy az egyesület tagjai útközben felfedezték: a többszöri figyelmeztetés ellenére egy pásztor ismét beterelte az erdőbe a rá bízott állatokat. A problémát súlyosbítja, hogy a marhák megtaposták az út mentén pár hónapja ültetett fenyőket. Éppen ezen mérgelődtek a jelenlévők, amikor valakit felhívta egyiküket és elmondta, a tolvajok ismét az erdőben vannak. Rövid megbeszélés után rögtön autóba ült a csapat. Útközben megálltunk, ha emberekkel találkoztunk, ám senki nem tudott semmit a tolvajok hollétéről – nem is szívesen beszéltek erről. Többen testi épségüket féltették a sokszori fenyegetések miatt. Konrád szerint nem ritkák az életveszélyes megfélemlítések, a csapatuknak talán nincs is olyan tagja, akinek ne lett volna része hasonlóban. A „hajtás” Biztos támpontunk nem volt arról a telefonhívás után, hogy merre vághatják a fát a tolvajok, viszont gyorsan kellett cselekedni, így a csapat csak sejtéseit követhette. Három kisebb csoportra oszlottunk, hogy minél hatékonyabban bekeríthessük az elkövetőket. Két ember indult el egy meredek, sziklákkal és kitört fákkal szegélyezett hegyoldalon, akik a Málnavész nevű erdőrész fele vették az irányt, néhányan az út mellett maradtak, a többiek pedig másfelől mentek az erdőbe. Lemenőben volt a nap, így nem volt idő teketóriázni: fotósunk a sűrűbe ment, én pedig az útról követtem az eseményeket. A Málnavész felé haladók a tetőre érve friss szekérnyomokat találtak, amelyeket egy jó darabon követtek, amíg meg nem hallották a mozgó jármű zaját. Ekkor küldtek sms-t a lent lévőknek, hogy milyen irányból közelítsenek. Innen tovább a lehető leggyorsabban és a legnagyobb csendben kellett haladni a sokszor mellkasig érő fűben, hegyen völgyön át. Szerencsétlenségükre idővel valaki észrevette jelenlétünket és értesítette a tolvajokat, akik menekülőre fogták. Noha időközben beesteledett, nem hagyták annyiban az üldözők: a lámpák felkapcsolása nélkül továbbra is csendben igyekeztek utolérni a menekülőket. Fotósunknak csak annyit mondtak, hogy semmit nem hoztak magukkal, amivel védekezni tudnának, így ha szokásukhoz híven agresszíven lépnek fel a tolvajok, akkor futni kell, ki merre lát. Az úton maradt csoportnak sem volt rózsásabb a helyzete: a terepjáró lámpáit le kellett kapcsolni és úgy kellett bekeríteni a tolvajokat. Útközben folyamatosan csengett Mihály Barna, a sofőr telefonja, hogy merre menjen és mit csináljon. Egy pillanatra álltunk meg, amikor két újabb egyesületi taggal találkoztunk, ám ők rövid beszélgetés után fejszével a kézben berohantak az erdőbe a tolvajok elé vágva. Ezután nem sokkal jött a hír, hogy a Cigánydomb irányában igyekeznek megszökni a tolvajok, így oda kell menni.
Az egyesületi tagoknak már nem először volt konfliktusok az ott lakó romákkal – legutóbb a helyi rendőrfőnökre baltával támadtak, illetve nagy kövekkel dobálták meg az elkobzott fát szállító konvojt –, így Mihály is nagyot nyelve indult a megbeszélt helyszínre. Csak annyit mondott a fejszéje fele nézve: Készüljetek fel, lehet, hogy a maszkásokat is kell hívni, mert balhé lesz. Szerencsékre azonban nem alakult ki konfliktus a helyszínen, hiszen ekkor már éjfél körül járhatott, s az ott lakók is a házaikba húzódtak. Az is kiderült, hogy időközben sikerült elszökjenek a tolvajok. Nem tudták megállítani Miután felvettünk minden egyesületi tagot, aki addig az erdőben üldözte a tolvajokat, kiderült, hogy éppen azok futottak szembe a bűnözőkkel, akikkel mi magunk is találkoztunk az úton. Ők egy boccsal felszerelt traktort láttak, ám nem volt fa az utánfutóban. Megpróbálták ugyan megállítani, de nem sikerült nekik, amiért dühösek is voltak. Konrád Dezső elmondta, január óta 218-szor járőröztek az erdőben, de nem mindig sikerült tolvajokat fogni. Tizenhat alkalommal ugyanakkor sikerrel jártak, ami az egyesület alelnöke, Lőrincz Csaba szerint messze jobb az erdőt korábban őrző állami erdészet sikereinél. A járőrözések célja elsősorban a megelőzés és a megmaradt erdő védelme – fogalmazott.
Lassú bírósági eljárás
Noha régebb ez másképpen volt, jelenleg már a helyi rendőrök is az erdővédők pártját fogják, és igyekeznek törvényes módon kézre keríteni a tolvajokat – magyarázta Konrád. Ez ugyan jó dolog, ám az egyetlen baj az, hogy nagyon lassú a folyamat, amíg a bűnözőket sikerül megbüntetni. Jobb lehetőség híján folyamatosan tetten kell érni őket, így legalább van bizonyíték, ám a bírósági tárgyalások így is hosszú időt vesznek igénybe. Ezért történhet meg, hogy egyesek jelenleg is szabad lábon garázdálkodnak annak ellenére, hogy több bírósági ügyük is van. Őriztetni kéne Az SZKE egyik legfontosabb célkitűzése az erdőirtás megfékezése mellett, hogy megoldják a fák őrzését – fejtette ki lapunknak Lőrincz Csaba. Ehhez azonban arra van szükség, hogy belépjen a szervezetükbe a területtulajdonosok többsége minden dűlőben – hogy döntő többségben legyenek –, különben egyetlen erdészet sem vállalja el a feladatot. Jelenleg 401 tagja van az egyesületnek, amellyel a teljes erdős területnek valamivel több mint a felét tudják lefedni. Sokan egyébként a tisztázatlan birtoklevelek miatt nem tudnak beállni az egyesületbe, másoknak viszont vélhetően nem érdeke, hogy rendben működjenek a dolgok – magyarázta. Lőrincz úgy véli, a legnehezebb az emberek bizalmának elnyerése, amelyet a régebb alakult egyesületek vezetői már többször is eljátszottak. Éppen ezért járőröznek, védve a megmaradt fákat. Ezen kívül igyekeznek minél több csemetét ültetni. Legutóbb egyébként a Szentegyházi Gyermekfilharmóniával közösen 21 ezer fenyőcsemetét ültettek el a Hargitán.
A gyűjtögetőket is ellenőriznék
Hét lejes jegyeket kell vásároljanak azok, akik erdei gyümölcsöket vagy gombát gyűjteni indulnak az erdőbe – tudtuk meg Lőrincz Csabától, aki hozzátette, ez nem vonatkozik az erdőtulajdonosokra. Az intézkedésnek kettős célja van, hiszen egyrészt tudni szeretnék, hogy kik járnak az erdőben, másfelől fontosnak tartják, hogy lehetőleg csak helyiek járjanak oda. Éppen ezért az egyesület 45 önkéntese szerre ki fog állni a sűrűbe vezető útra ellenőrizni és jegyeket árulni. Az SZKE azt tervezi, hogy erről bővebb tájékoztatót is tart majd a hely lakosságnak. Az is problémát jelent Szentegyházán, hogy jelenleg törvényesen nem lehet kitermelni az erdőt, tűzifára pedig szükség van. Az SZKE abban is segédkezik, hogy a hivatalos őrzés megoldásáig erdészeti jóváhagyást szerezzen legalább arra, hogy a kaszálókon lévő fákat kivághassák.
Lőrincz arra is kitért, hogy a legelőkkel is hasonló problémák vannak, mint az erdőkkel: tisztázatlanok a birtoklevelek, ám a jobb területeket sokan megkaparintanák a támogatásokból befolyó pénz miatt. Az egyesület célja, hogy megtakarítsa a legelőket, hogy így lehessen bérbe adni azokat a pásztoroknak, illetve a tulajdonosuk is használhassa, ha állatai vannak. Az egyesület egyébként új székhelyen, az Üzem utca 15. szám alatt található meg, ahová szívesen várnak minden erdő- és legelőtulajdonost, aki csatlakozna hozzájuk. Lőrincz hozzátette, az új székhely épülete folyamatos felújítás alatt van, de nincs zárva. Megtalálták a kivágott fákat Másnap újra kimentek a Málnavészre az egyesületi tagok, hogy napvilág keressék meg az illegális fakitermelés helyszínét. Nem kellett sokat keresgéljenek, összesen tíz köbméter kivágott fát találtak az erdőben. Ennek értéke nagyjából 3500 lej lehet.
Fülöp-Székely Botond