2017. november 25. - Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlen területeire olajkutatási engedélyeket ad ki.
A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.
Norvégia szuverén nemzeti vagyonalapja olajbevételekből hízott 1000 milliárd dollárosra. Talán a rossz lelkiismeret hajtja az ország vezetését és az említett alapot abban, hogy nemzetközileg is élen jár az erdők védelmében, s más országokban finanszírozza az erdőirtás megállítására irányuló projekteket.
Aktivisták szerint azonban elítélendő az a fajta kettős mérce, ahogy Oslo megközelíti az ökológiai kérdéseket. A kormány eldöntötte, hogy felnyitja a sarkköri területeket az olajlelőhelyek kutatásának előtt.
Közvetlen klímademokrácia
Ahogy arról hírt adtunk, az Egyesült Államokban kiskorúak perelik a kormányt, amiért elmulasztja kötelességét, hogy megőrizze az elkövetkező generációk számára a fizikai létükhöz szükséges ökológiai értékeket, illetve megakadályozni a szennyezésüket.
Hollandiától Svájcon és az USA-n át Új-Zélandig számos paradigmatikus, precedens-értékű ökológiai per van folyamatban a bíróságokon.
A norvégiai ügyben a keresetet környezetvédelmi szervezetek, mint például a Greenpeace és a Youth and Nature nyújtották be. Érvelésük a következő:
A kormány megsértette a norvég alkotmány 112. pontját, mely biztosítja a polgároknak az egészséges környezethez való alkotmányos jogot. Igazukat a zöldek az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ajánlására is alapozzák. Az IPCC azt mondta ki, hogy az olajkitermelést csökkenteni, nem pedig növelni kell, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait teljesíteni tudják a tagországok. Az olajkutatási engedélyek a zöldek szerint lehetetlenné teszik, hogy Norvégia megvalósítsa az egyezményben vállalt kibocsátáscsökkentést.
A kormány ekképp vélelmezi az igazát:
A kormány elvégezte a szükséges előzetes hatáselemzéseket a lehetséges környezeti károkról. Az alkotmány 112. pontját nem azért alkották meg, hogy az egyéni jogokat adjon a hagyományos értelemben. Annak első és második paragrafusa társadalmi célokat jelöl ki az ökológiai környezettel, a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatban. Norvégia jogilag nem felelős az olaj- és földgázexportja emissziójáért.
Truls Gulowsen, a Greenpeace Norway vezetője hangsúlyozta, a szervezet már évek óta próbál beavatkozni az olajkitermelési engedélyek kiadásának folyamatába, mindhiába. Szerinte a kormány az általa megbízott szervezetek - mint például a sarkköri intézet és más környezetvédelmi hivatalok - ajánlásait is figyelmen kívül hagyta, melyek egyöntetűek voltak abban, hogy az engedélyek nagy részét ne adják ki a Barents-tengeren.
Gulowsen azt is hozzátette, hogy az ilyen és ehhez hasonló pereknek kulcsfontosságú szerepe van, amikor a „tudomány és a politikai döntések között szakadék túl széles”, mert a „bíróságok átveszik a vezetést a hosszú távú perspektívák és a társadalmi fejlődés” érvényesítésében. Az ügyben a bírósági meghallgatások várhatóan két hétig tartanak.
Kriston László