2018.1.19. - A teljes energiafogyasztás legalább harmincöt százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie 2030-ra az Európai Unióban egy javaslat szerint.
A pálmaolajat ugyan 2021-re teljesen megszűntetnék, de a bioüzemagyag-gyártás 2017-es szinten tartásával elhárult a magyar bioetanol-előállítást fenyegető veszély.
2030-ra harmincöt százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot az Európai Parlament (EP) képviselőtestülete által jóváhagyott tervezet szerint. Arról is döntöttek, hogy a közlekedési szektor energiafelhasználásának tizenkét százalékát is zöld forrásokból kellene előállítani.
Az EU tagállamai még az ezredforduló táján tűzték ki célul, hogy 2010-re az energiafogyasztás tizenkét százalékát, a villamosenergia-fogyasztásnak pedig huszonkettő egész egytized százalékát megújuló energiaforrásokból állítják elő. Miután nem történt előrelépés a 2010-es célok tekintetében, átfogóbb jellegű jogszabályi keretrendszert fogadtak el. 2014 februárjában az EP a 2030-ig terjedő éghajlati és energiakeret kapcsán benyújtott bizottsági javaslatot szűklátókörűnek és túl szerénynek titulálta. Célul tűzték ki, hogy 2020-ra az energiafogyasztás huszonhét százaléka megújuló energiákból származzon. A bioüzemanyagokat illetően pedig megfogalmazták, hogy 2020-ra a közlekedésben használt üzemanyagok tíz százalékát megújuló energiából kellene fedezni, az üzemanyag-beszállítókat pedig arra kötelezni, hogy üzemanyagaik ühg-intenzitását 2020-ra hat százalékkal csökkentsék.
2015-ben aztán mind a megújuló energiaforrásokról, mind az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet felülvizsgálták, hogy azok rendelkezzenek a bioüzemanyag-termelés negatív környezeti hatásairól (a földhasználat közvetett megváltozása és a keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás). Ennek megfelelően a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok által képviselt energia-részarány nem haladhatja meg a tagállamokban közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás hét százalékát.
A mostani plenáris ülés legfőbb eredménye, hogy a teljes energiafogyasztás előállítását megújuló forrásokból ahuszonhét százalékról harmincöt százalékra emelték, amit 2030-ig kellene megvalósítaniuk az uniós országoknak. Az EP állásfoglalásában arra is kitértek, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózat kilencven százalékát elektromos töltőállomásokkal kell felszerelni. A képviselők ezeken felül támogatási rendszert hoznának létre, hogy a fenntarthatatlan biomassza-felhasználás helyett a környezetbarát források és technológiák jussanak nagyobb szerephez. Úgy vélik, az energiatermelésben a maradék- és hulladékfának kell elsőbbséget biztosítani.
A javaslat szerint az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, arányuk a közúti és vasúti közlekedésben pedig legfeljebb hét százalék lehet, a pálmaolajat 2021-re viszont ki kell vezetni a piacról. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok arányának 2021-re legkevesebb másfél százalékot, 2030-ra tíz százalékot kellene elérnie.
A tárgyaláson tehát elhárult a magyar bioetanol- és fehérje-előállítást fenyegető veszély. Míg az Európai Bizottság javaslata a hagyományos bioüzemanyag-előállítást 3,8 százalékos használati mértékre korlátozta volna, az Európai Parlament szakbizottsága 2030-ra a teljes megszűntetést kezdeményezte. Ám a plenáris szavazáson most megőrizték hosszú távra a 2017. évi szinteket, a hét százalékos határ biztosítja a hazai vállalatok további működését.
Az EP a most elfogadott tárgyalási mandátum alapján fog egyeztetéseket kezdeni a másik uniós társjogalkotó szervvel, a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal, illetve az Európai Bizottsággal. Szakértők szerint az uniós parlament álláspontja ambiciózusabb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, egyes környezetvédő szervezetek szerint ugyanakkor határozottabban kellene fellépni a bioetanol ellen. „Az erőteljes bioüzemanyag-lobbi lesöpörte az Európai Parlament azon tervezett reformjait, melyek véget vetnének annak, hogy élelmiszereket égessenek üzemanyag-előállítás céljából” – közölte Marc-Olivier Herman, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.
A képviselők dolgoznak egy olyan mechanizmus felállításán, amellyel nyomon követhetik, hogyan teljesít az EU a 2030-ra kitűzött energia és klímacéljai tekintetében – olvasható az EP közleményében.