2018. április 2. - Egy átfogó kutatási projekt konklúziója szerint Európában az 1750 óta ültetett fák többnyire inkább növelték sem mint csökkentették a globális felmelegedést.
Az ok a nem megfelelő fafajok telepítésében, és a helytelen erdőgazdálkodásban keresendő - írja az Origo.
Nem csak azon múlik, mekkora területet borít erdő
Egy friss tanulmány szerint az 1750-es évek óta ültetett fák növelték a globális felmelegedést, mert a széleslevelű fajokat többnyire tűlevelűekre - például fenyőre - cserélték. A tűlevelű fák jóval sötétebbek, ezért több hőt nyelnek el, mint például a tölgy, vagy nyírfa. Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mértékben összezsugorodott, ebben az időszakban a természetes erdőterület 190.000 km2 - re csökkent.
A 18. század második felétől kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajóépítés faigénye miatt jelentősen csökkent az őshonos fajokból álló erdők területe.
Ironikus módon a fosszilis fűtő és üzemanyagoknak, különösen a szénnek a 19. század elejétől rohamosan növekvő felhasználása jelentősen visszavetette a faanyaag iránti keresletet, így Európa erdőterülete 1850-től napjainkig 386.000 km2 - re növekedett.
Az erdők jelenleg 10 %-kal több nagyobb területet fednek le, mint közvetlenül az ipari forradalom előtti időkben.
Megdöbbentő eredménnyel járt a modellvizsgálat
A régmúltban a fák még vadon nőttek, de a modern világban az európai faállomány 85%-a már emberi telepítés eredménye.
Az elmúlt 150 évben elsősorban a gyorsabban növekvő és kereskedelmi szempontból értékesebb fafajokat, például skót fenyőt, vagy norvég lucfenyőt telepítettek számos területen. Az, hogy a széleslevelű fajok helyett nagy területen tűlevelűeket ültettek, jelentős hatást gyakorolt többek között az albedóra, azaz az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztatta az evapotranspirációt is.
Bár a gyors újraerdősítés önmagában jó dolognak tűnik, mert a fák megkötik a légköri szén-dioxidot, ami különösen fontos a mostani időkben, ám az új tanulmány megkérdőjelezi az eddigi erdősítések egyértelműen pozitív hatását a klímaváltozással kapcsolatban.
A kutatók egy föld-atmoszféra modell segítségével rekonstruálták az elmúlt 250 év európai erdőgazdálkodásának történetét . A vizsgálat kimutatta, hogy amikor emberi kontroll alá került az erdősítés, jóval kisebb lett a szén-dioxid elnyelés is a vadon növő természetes erdőségekhez képest.
A fák iparszerű kivágása és feldolgozása szénfelszabadulással is együtt jár, ami természetes körülmények között elraktározva maradna az erdő alomban, az elhalt faágakban, és a termőföldben. Dr. Kim Naudts a franciaországi Laboratory of Climate Science and Environment kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint még a napjainkban sokkal tudatosabban és átgondoltabban telepített erdők is kevesebb szenet képesek megkötni és elraktározni, mint az 1750 előtti természetes erdőségek.
Rosszabb megoldássá is válhat az átgondolatlan erdőítés
Dr. Naudts a BBC World csatorna Science in Action műsorában elmondta, hogy a korábbi erdőtelepítésekben a tűlevelűek dominánsá válása Európa-szerte majdnem 0,12 fokkal növelte a felmelegedést, mivel a tűlevelűek sötétebbek, és ezért több hőt nyelnek el, illetve sugároznak ki.
A klímaváltozást kezelendő, sok kormány főleg erdősítést, faültetési programokat hirdet meg. Így tesz például Kína is ami „nagy zöld falat" épít, és az erdősítésekkel körülbelül 400 millió hektárt szándékoznak befedni.
A világ mezőgazdasági kormányzatainak azonban sokkal jobban oda kellene figyelni és óvatosabban kezelni a faültetést, ugyanis egyáltalán nem mindegy hogy milyen fajokkal és milyen módon folyik az erdőgazdálkodás.
Dr. Naudts úgy véli, elsősorban nem az erdőktől kell várni a megoldást a klímaváltozás jelentette problémákra, hanem a káros anyagok kibocsátását kellene drasztikusan csökkenteni. A friss vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy Európa nagy részén a faültetési program bár ellensúlyozza az emissziót, de nem hűti megfelelően a bolygót, különösen nem a tűlevelűekkel végrehajtott erdősítések.
Európa jelenlegi erdőgazdálkodása ezért inkább hozzájárul a klímamelegedéshez, mint sem csillapítaná azt.
Hibás azt feltételezni, hogy a klímaváltozás hatásai önmagában az erdősítéssel és az erdőgazdálkodással enyhíthetők, kivéve, ha felismerik, hogy csak a gondosan kiválasztott és a legmegfelelőbb fafajokkal végrehajtott erdősítés hozhatja a megfelelő eredményt. SZOMOR ANIKÓ