2019. november 17. - Az olcsó bútor igazi ára: a Broken dokfilmsorozat egyik epizódjában az illegális erdőirtás került fókuszba - Romániában.
November 27-étől debütál a Netflixen a Broken című dokumentumfilm-sorozat. Az oknyomozó újságírók által készített riportfilmek azt a kérdést járják körbe, mi a valódi ára a rendkívül olcsó termékeknek. A beharangozó szerint olyan, a fogyasztói társadalomban népszerű termékek gyártásához, előállításához kapcsolódó praktikákat azonosítanak be és dekonstruálnak, amelyek csalással, korrupcióval és hanyagsággal járnak együtt, gyakran a közegészség és közbiztonság árán. A 190 országban elérhető Netfilx-filmsorozat készítői egy teljes részt szenteltek a romániai illegális fakivágásoknak, egész pontosan a Domogled-Cserna Nemzeti Park és a Retyezát Nemzeti Park területén zajló erdőirtásnak. A nemzeti park több évszázados öreg erdeiből származó fa olcsó bútor formájában jut el a világ minden szegletébe, félrevezetve a fogyasztókat.
A Netflix-stábot a bútorgyárakba került fát végigkövető romániai forgatáson Gabriel Păun, az Agent Green elnöke kísérte. "Amikor olcsó bútorról van szó, ami rossz minőségű, amely tönkreteszi az erdőket és az egész bolygón árulják, Románia a lista élén áll az erről szóló dokumentumfilm-epizódban" - nyilatkozta a Digi24-nek az aktivista. Gabriel Păun azt is elmesélte, a forgatás idején rémálomszerű élményekben volt részük a stábbal, amikor a Cserna völgyében véletlenül összefutottak néhány fatolvajjal, akik megtámadták őket. "Mindannyian sikeresen megszabadultunk, és napvilágra hozzuk az igazságot azokról a szörnyetegekről, akik egy olcsó bútordarab mögött rejtőznek" - áll az Agent Green Facebook-oldalán közölt posztban. "Viszontagságos látogatás volt már az elejétől. Az történt, hogy mikor az erdő közepén, a Domogled-Cserna Nemzeti Parkban jártunk, kereszteztük az útját néhány fatolvajnak, akiket pont három hónappal azelőtt azon kaptunk rajta, hogy illegálisan fát vágnak egy Romsilva-alkalmazott segítségével. Valószínűleg felismertek, valószínűleg haragudtak ránk, mivel feljelentést tettünk a rendőrségen és bűnvádi eljárás indult ellenük - de nem akkor azonnal, hanem miután továbbvittük az ügyet, mivel a helyi rendőrség megpróbálta eltussolni. Csak miután a megyei rendőrséghez és az erdészeti gárdához fordultunk, azután állapították meg a tényállást" - idézte fel a történteket az aktivista. "Abban a pillanatban, amikor megláttak engem a stábbal, nem is álltak szóba velünk, hanem kivágtak gyorsan egy-egy vastag fát az úton keresztbe előttünk és utánunk, és elbarikádozták az utunkat. Egyszer csak gyakorlatilag ott találtuk magunkat fogolyként, akaratunk ellenére" - mesélte a Digi24-nek. A fatolvajok ezután újabb vastag fatörzseket vágtak ki, hogy tönkretegyék a stábot szállító gépkocsikat. "Valahogyan megszabadultunk anélkül, hogy bárkinek baja esett volna, de mindenki nagyon megrémült. A legszomorúbb, hogy a szóban forgó erdő az UNESCO Világörökség része, és azt kockáztatjuk, hogy elveszti ezt a címet az illegális erdőirtás miatt" - mesélte Paun az Adevarulnak.
Paun egyébként az elején meglepődött, hogy a Netflix Romániát választotta az erdőirtás témájában forgatási helyszínül, de mint kiderült, az amerikai stáb azért döntött így, mert sokkolták őket a hírek, miszerint Romániában is, az Európai Unió egyik tagállamában erdővédő aktivistákat és erdészeket ölnek meg. Az ilyen hírek Kongóból, az Amazonas térségéből vagy Indonéziából szoktak érkezni, nem pedig az EU-ból, amelynek Románia is már 13 éve tagja - magyarázta az aktivista a Digi24-nek adott interjújában. "Papíron a nemzeti parkok védettek, de a valóságban ugyanúgy folyik ott is a fakivágás, mint egy akármilyen vágható erdőben. Az erdőirtás olyan méreteket öltött, hogy már többet vágnak ki illegálisan, mint törvényesen. Mivel az illegális fakitermelés mértéke - amely meghaladta a 20,6 millió köbmétert évente - ennyire riasztó, a kormány ezelőtt egy évvel úgy döntött, hogy titokban tartja ezeket az adatokat. Ám az utóbbi hónapban nyilvánosságra került az erdőirtás valódi mértéke, a DIICOT vizsgálódik, és reméljük, hogy az év végére lesz valami konkrét eredménye" - nyilatkozta az aktivista. Paun reméli azt is, hogy felelősségre vonják azokat a tisztségviselőket is, akik elhallgatták ezeket az adatokat. "Főleg azt várjuk, hogy az új környezetvédelmi miniszter végre állítsa meg az illegális fakivágásokat, operacionalizálja az erdőradart, azt az applikációt, amely képes lenne megállítani az erdőirtást, ha teljesen működőképes lenne" - mutatott rá Paun. Az utóbbi években az Agent Green beperelte a Romsilvát, bíróságon követelte az olyan erdészeti üzemtervek semmissé nyilvánítását, amelyeket környezeti hatástanulmányok nélkül kezdtek el alkalmazni. Az ügyek még folyamatban vannak - számol be a Green Report. Mint arról mi is beszámoltunk, az Országos Erdőleltárból származó, 2013-2018 között gyűjtött adatok szerint Romániában évente 20 millió köbméternyi fát termelnek ki illegálisan, azaz többet, mint amennyit törvényesen. Amikor az Országos Erdőleltár vezetője, Gheorghe Marin ezzel a tudományos kutatással megalapozott adattal ismételten megkereste felettesét, azaz a minisztériumot, nem történt semmi - az erre vonatkozó adatokat a minisztérium a nyilvánosság elől eltitkolta. Amikor oknyomozó újságírók és civil szervezetek ezeket az adatokat nyilvánosságra hozták, országos tüntetéssorozat indult Romániában. "Precedens nélküli ütemben folytatódnak az országban az illegális kitermelések, és a letarolt erdők helyén kiapadt források, földcsuszamlások, lavinák, katasztrofális árvizek, elsivatagosodó területek, maffia típusú leszámolással meggyilkolt erdészek, megosztott, és a szélsőséges klimatikus jelenségeknek kitett közösségek maradnak" - hívta fel a nyilvánosság figyelmét a problémára és buzdított a tüntetéseken való részvételre a három szervező, a Greenpeace romániai szervezete, az Agent Green és a Declic.ro. Romániában egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint még mindig van 526 ezer hektárnyi érintetlen és természetközeli erdő. Amellett, hogy ez a világon egyedülálló természeti örökség, amely olyan biodiverzitással rendelkezik, amelyet ha egyszer elveszítettünk, soha nem hozhatunk többé vissza, ezek az erdők az aktuális klimatikus kontextusban életbevágó fontossággal bírnak - hívják fel a figyelmet a környezetvédők. A három szervezet nemrég nyílt levélben kérte Costel Alexet, a környezetvédelmi tárca új vezetőjét, hogy minél hamarabb teljesítse a Menetelés az erdőkért tüntetéssorozat több ezer résztvevőjének követeléseit. A környezetvédők szerint már a hivatalba lépése első hónapjában megteheti az új miniszter a következőket: biztosíthatja a költségvetési forrásokat az erdőkről készült, nagy felbontású szatellitképek beszerzésére; rendelje el az Országos Erdőleltár adatgyűjtésének folytatását, amely alapul szolgál az illegális erdőirtás elleni harcot célzó közpolitikai intézkedések kidolgozásához; továbbá megalapíthat egy interdiszciplináris csoportot, amelyben a környezetvédelmi civil szervezetek is részt vehetnek, és amely kidolgozná a hatékony és működőképes SUMAL 2.0 rendszert. Középtávon pedig azt várják el a magát környezetvédőnek tartó új minisztertől, hogy működjön az országban a faraktárakban elektronikus iktató, minden fát szállító járművön kötelezően legyen GPS, az úthálózat kulcsfontosságú pontjain, a fafeldolgozók és faraktárak bejáratánál pedig legyenek megfigyelőkamerák, és az erdőradar applikációt indítsák el újra egy feljavított, az egyszerű polgárok számára is alkalmazható formában. "Azt várjuk Öntől, hogy biztosítsa az öreg erdők és az általuk fenntartott biodiverzitás valódi védelmét, különös tekintettel az utolsó 526 000 hektárnyi érintetlen és természetközeli erdőség megőrzésére, amelyet a friss PRIMOFARO kutatás mért fel" - áll a nyílt levélben.