2020. 01. 10. - Ez a program az erdőket is védené: nagyon sokan azért vágnak fát, hogy kifűthessék a házukat - írta a lakóházak energiahatékonyságát növelő programról Costel Alexe.
A lakóházak energiahatékonyságát növelő, ezáltal az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő programot indít a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőügyi Minisztérium - jelentette be Facebook-oldalán Costel Alexe tárcavezető. Az épületek energiafogyasztása az Európai Unióban az össz-energiafogyasztás 40%-áért, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 36%-áért felelős. Romániában ezek az arányok még magasabbak: 50%, illetve 40%, azaz többet szennyez a lakásszektor, mint a közlekedés vagy az ipar - hívja fel a figyelmet a miniszter. Ezért kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságát növelni, ezáltal csökken a fogyasztás és a kibocsátás is. "Miért terheljük az atmoszférát ezekkel a kibocsátásokkal, rosszat téve Romániának és a bolygónak? Nem utolsó sorban ez a program az erdőket is védené. Nagyon sok ember azért vág fát, hogy kifűthesse a házát. Egy ház, amely kevesebb meleget veszít, azt jelenti, hogy még több fát sikerült megmenteni a kivágástól" - érvel Costel Alexe.
A program másodsorban segítene a háztulajdonosoknak csökkenteni a fűtésszámláikat. "Ne feledjük, hogy ötből egy romániai lakos nem tudja megfelelően kifűteni a lakását vagy nehézséget okoz számára a számlákat kiegyenlíteni, azaz az energetikai szegénység helyzetében van" - mutat rá a miniszter. Egy szigetelt ház tulajdonosa évente 1500-2000 lejjel kevesebbet költ fűtésre, mint akinek nincs szigetelve a háza - és ez a pénz az emberek zsebében maradna. Egy energetikai szempontból felújított ház ugyanakkor sokkal egészségesebb lakhatást biztosít. "Gondoljanak arra, hogy egy gyermek, aki jól fűtött és jól szellőztetett házban lakik, kevésbé lesz hajlamos betegségekre, és jobban is tanulhat! Egy felnőtt, aki nem fagy meg a hidegtől vagy nem fulladozik a melegben, a munkahelyén is jobban teljesít, és kevesebb napot kell kivennie betegség miatt. A példák listája folytatható. Minden 1 eurónyi befektetés az energiahatékonyságba közvetlenül vagy közvetve 4 euró nyereséget hoz" - írja Costel Alexe. Míg a tömbházak hőszigetelésére számos finanszírozási program létezik már, európai vagy romániai, addig a magánházakra még nincs ilyen; méltányosságra van szükség ebben a tekintetben is, figyelembe kell venni, hogy közel 5 millió ház van Romániában, mutat rá a miniszter. Costel Alexe szerint lehetséges egyszerre védeni a környezetet és biztosítani a gazdasági fejlődést, ebben az esetben az építőipar is nyerne a dologból, és új munkahelyeket lehetne létrehozni. Adrian Joyce-t, a Renovate Europe kampány igazgatóját idézve ő is vallja, hogy az energiahatékonyság azzal a potenciállal bír, hogy európai szinten a negnagyobb munkahelyteremtő ágazattá válik. A program nem utolsó sorban hozzájárul ahhoz, hogy Románia teljesíthesse kötelezettségeit az Európai Unió felé, amelyeket az energiahatékonyság és a klímaváltozás kapcsán vállalt - mutatott rá a környezetvédelmi miniszter. Costel Alexe emlékeztetett arra, hogy nemrég az EU tagállamai elfogadták az Európai Zöld Egyezményt (Green Deal), amelyben vállalják, hogy felveszik a harcot a globális felmelegedéssel. Az egyik fő eszköz pedig az épületek energetikai renoválása. Romániának (és a többi uniós tagállamnak is természetesen) egyébként 2020. március 10-ig kellene átvennie joggyakorlatába az új épületenergetikai irányelvet. Ennek révén kötelezettséget vállalunk, hogy növeljük az ingatlanok energetikai hatékonyságát. Évente közel az épületek 3%-át kellene rehabilitálnunk energetikai szempontból, ám jelenleg a becslések szerint valahol 0.5% alatt járunk - zárta posztját a miniszter. Miről is szól ez az irányelv, amire a miniszter hivatkozik? "Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki. A tagállamoknak és a beruházóknak az említett cél eléréséhez arra irányuló intézkedésekre van szükségük, hogy 2050-re elérhető legyen az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó hosszú távú cél és megvalósuljon az Unió teljes széndioxid-kibocsátásának hozzávetőlegesen 36 %-áért felelős épületállomány dekarbonizálása" - áll a 2018. május 30-án elfogadott dokumentumban. Az Unióban a végső energiafogyasztás közel 50%-át fűtésre és hűtésre fordítják. Ezért az épületek felújítása során elsődleges szerepet kap az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások használatának mérlegelése. A cél az, hogy hosszú távon a meglévő épületeket közel nulla energiaigényű épületekké alakítsák át. "A tagállamoknak egyértelmű iránymutatásokat kell adniuk, és mérhető, célzott intézkedéseket kell kidolgozniuk, valamint elő kell mozdítaniuk a finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférést többek között a nemzeti épületállomány legrosszabb teljesítménnyel rendelkező szegmensei, az energiaszegénységben élő fogyasztók, a szociális lakások és az olyan háztartások számára, amelyek a tulajdonos és bérlő közötti érdekellentétekkel szembesülnek, figyelembe véve egyúttal a megfizethetőséget is" - emelik ki a dokumentumban. "A hőhidak, a nem megfelelő szigetelés és a nem tervezett légjáratok a levegő harmatpontja alatti felületi hőmérsékleteket és nyirkosságot eredményezhetnek. Ezért elengedhetetlen az épület – ezen belül az erkélyek, az ablakok, a tetők, a falak, az ajtók és a padlók – teljes és homogén szigetelésének biztosítása, és különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az épület belső felületeinek hőmérséklete ne süllyedjen a levegő harmatpontja alá" - áll az irányelvben. A tagállamoknak támogatniuk kell a meglévő épületek energiahatékonyságot érintő korszerűsítéseinek kivitelezését, de úgy, hogy az hozzájáruljon – többek között az azbeszt és más ártalmas anyagok eltávolítása és a káros anyagok illegális eltávolításának megakadályozása révén – a beltéri környezet egészségességéhez. Biztosítani kell, hogy az épületek energiahatékonyságának javítását célzó intézkedések ne csak az épület külső térelhatárolóira, hanem az összes releváns szerkezetre és épülettechnikai rendszerre is vonatkozzanak, így például a fűtéshez, hűtéshez, világításhoz és szellőztetéshez felhasznált energia csökkentését célzó passzív technikák részét képező – ezáltal a hő- és vizuális komfortot is javító – passzív elemekre is. A tagállamoknak hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikban központi elemként kell megjelölniük és aktívan támogatniuk kell az épületek energiahatékonysági felújítását célzó pénzügyi mechanizmusokat, ösztönzőket és a pénzügyi intézmények mobilizálását. Az irányelv előtérbe helyezi a természetes környezeten alapuló megoldásokat is, amilyen a jól megtervezett közterületi vegetáció, valamint az épületek számára szigetelést és árnyékolást biztosító zöld tetők és falak. A történelmi épületek és helyszínek energiahatékonyságának javítására új megoldásokat kell kidolgozni, az új épületek építése és meglévő épületek jelentős felújítása esetén pedig ösztönözni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek beépítését, amennyiben az műszakilag, funkcionálisan és gazdaságilag megvalósítható. Az irányelv arra is kitér, hogy az energiahatékony épületek fellendíthetik az elektromos járművek intelligens töltéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését is. Ez gyakorlatilag a töltési infrastruktúra lakóépületek és nem lakáscélú épületek parkolóiban való kiépítését jelentené. További hangsúlyos elem az irányelvben az okos funkciók fogadására alkalmas rendszerek és a digitális megoldások alkalmazása az épített környezetben. "Mindez további energiamegtakarítási lehetőségeket kínál azáltal, hogy egyrészt pontosabb információkkal látja el a fogyasztókat fogyasztási szerkezetükre vonatkozóan, másrészt lehetővé teszi a rendszer üzemeltetője számára, hogy hatékonyabban kezelje a hálózatot." "Valamennyi tagállam hosszú távú felújítási stratégiát dolgoz ki annak támogatása érdekében, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya felújítás révén 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való, költséghatékony átalakítását" - szögezi le a dokumentum. Az EU-ban 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80-95%-kal kell csökkenteni az üvegházhatásúgázkibocsátást. Ennek a célnak része az épületek energiahatékonysága és dekarbonizációja. A tagállamoknak ütemtervet kell kidolgozniuk, hogy 2030-ra, 2040-re és 2050-re milyen mértékben teljesítik ezt a fejezetet. Ugyanakkor mielőtt a hosszú távú felújítási stratégiáját kidolgozná, minden tagállam köteles nyilvános konzultációt folytatni arról. Újítsuk fel Európát - miről szól? Az Újítsuk fel Európát kampány (Renovate Europe Campaign, REC) a Vállalkozások Európai Szövetsége az Épületek Energiahatékonyságáért (European Alliance of Companies for Energy Efficiency in Buildings, EuroACE) kezdeményezése. Célja, hogy 2050-re elérje a meglévő európai épületek energiaigényének a 2005-ös szinthez képest 80%-kal való csökkentését. A REC EU-szerte nagyszabású felújítási stratégiák kidolgozására ösztönzi az érdekelteket annak érdekében, hogy az épületek éves felújítási arányát az EU-ban 2020-ra megháromszorozzák 1%-ról 3%-ra, és biztosítsák, hogy minden felújítás mély- vagy szakaszos mélyfelújítás legyen. A kampánynak van romániai (ROENEF) és magyarországi (Magyar Energiahatékonysági Intézet) partnere is. A ROENEF 2019 végén fórumot szervezett Hatékony Románia címmel, ahol Radu Dudau, az Energy Policy Group energetikai think-tank igazgatója és a Hatékony Románia (România Eficienta) projekt koordinátora kijelentette, "már nincs meg az a luxusunk, hogy a nyilatkozatok szintjén maradnak az energiahatékonyságot célzó projektek és szándékok Romániában". (A România Eficientă projektet egyébként az OMV Petrom támogatja.) A fórumon elhangzott, európai szinten minden három gyermekből egy olyan épületben lakik, amely egészségtelen, és ez növeli az olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint amilyen az asztma. Ugyancsak európai szinten 80 millió munkás tölt el napi 8 órát az irodában; a kutatások azt mutatják, hogy a beltéri levegő rossz minősége jelentősen befolyásolja az alkalmazottak egészségi állapotát, jelenlétét, koncentrációját, munkabírását vagy tanulását; a termelékenység ugyanakkor egy felújított irodaházban 12%-kal nő - mutatott rá az eseményen felszólaló Mariangiola Fabbri, az Európai Épülethatékonyság-kutató Intézet (BPIE) kutatási igazgatója.