2020. február 13. - Nem kevesebb, mint 56 pert indítottak a környezetvédelmi minisztérium, az erdészeti hatóság és más romániai hatóságok ellen, hogy hozzáférhessenek az információkhoz.
Egy hazai, egy németországi és egy angliai egyesület több évi dokumentációs tevékenysége alapján döntött úgy az EB, hogy kilátásba helyezi Románia számára a kötelezettségszegési eljárás elindítását. Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság tegnapi levelében felszólította Romániát, hogy egy hónapon belül tegyen működőképessé egy olyan rendszert, amely megelőzi az illegális fakitermelést. Emellett azt is megszabta, hogy csakis környezetvédelmi hatástanulmányok birtokában engedélyezhetnek ezentúl erdőkitermelést, illetve kötelezte a hatóságokat, hogy tegyék elérhetővé az erdőgazdálkodással kapcsolatos közérdekű adatokat. A három szervezet, az Agent Green, a Client Earth, illetve az EuroNatur ma közös közleményben üdvözölte az EB döntését, amely szerintük reményt ad arra, hogy meg lehessen őrizni a még meglévő erdei ökoszisztémákat. Mint írják, nem kevesebb mint 56 pert indítottak a környezetvédelmi minisztérium, az erdészeti hatóság (Romsilva) és más romániai hatóságok ellen, hogy hozzáférhessenek az információkhoz. Olyan, egyébként nyilvános adatokhoz, amelyeket törvénytelen módon titkoltak el, elrejtve ezáltal az illegális fakitermelésre és -kereskedelemre vonatkozó valós információkat. A közlemény szerint csak a Máramarosi-havasokban, ahol tavaly Liviu Pop erdész a halálát lelte, több mint 10 ezer hektárnyi védelem alatt álló erdős terület letarolását sikerült dokumentálniuk, ahonnan több mint 250 millió euró értékű faanyag tűnt el.
Hozzáteszik, az erdőirtás oly mértékben szabadult el a kontroll alól, hogy nagyobb mennyiségű fát vágtak ki az utóbbi években illegálisan, mint törvényes módon. Rámutattak: országosan átlagban 18 millió köbméternyi faanyag kitermelésére adnak ki engedélyt, a 2014-2018-as időszakban viszont emellett évente 20,6 millió köbméternyi fát vágtak ki illegálisan. Márk-Nagy János ökológus, a Szatmárnémeti EKE elnöke másfél évig dolgozott ezen az ügyön az Agent Green Egyesület alkalmazottjaként, és nagyon büszke az elért eredményekre. Amint a Transindex kérdésére elmondta, a munkához az anyagi forrásokat a németországi EuroNatur biztosította, a Nagy-Britanniában alapított Client Earth, amely környezetvédelmi perekkel foglalkozik és neves ügyvédekkel dolgozik, a jogi ügyekben nyújtott igen nagy segítséget. A hazai adatgyűjtést és minden egyebet pedig az Agent Green végzett. „Négy védett területen dokumentáltuk le konkrétan, hogy mennyi őserdőt érintettek a fakivágások: a Máramarosi-havasokban, a Fogarasi-havasokban, a Domogled-Cserna völgye térségében, valamint a Nordul Gorjului de Vest nevű Natura 2000-es területen” - magyarázta Márk-Nagy. Arra, hogy mekkora anyagi ráfordítást igényelt a dokumentációs munka, nem tudott pontos választ adni. Mint elmondta, a koordináció nem az ő feladata volt, a projekt keretében adatgyűjtéssel és ezek elemzésével, értelmezésével foglalkozott. Mindenesetre nem lehetett kevés az erre fordított összeg, hiszen biológusok, ökológusok, jogászok és tényfeltáró újságíró is dolgozott az ügyön.
Az ökológus úgy vélte, az EB felszólítása nyomán a román kormánynak sürgősen le kell állíttatnia az összes olyan fakitermelést, melyre nem készült előzetesen környezeti hatástanulmány. Hozzátette: ezt lényegében azonnal meg tudják lépni. Ezen kívül sürgősen be kell üzemelniük ismét az úgynevezett erdőradart, azaz a faanyag-utánkövetési rendszert. A szisztémát egyébként a Ciolos-kormány idején dolgozták ki, mely 10 naponta frissülő műhold-felvételek alapján figyeli az erdőket és azonnal jelez, ha problémákat észlel. Mint elmondta, ezt a komoly és hatékony rendszert a PSD-kormány, amint hatalomra került, „kikapcsolta”. (Amint arról írtunk, Costel Alexe környezetvédelmi miniszter körülbelül egy hónapja az ígérte, hogy májusra ismét működni fog a szóban forgó SUMAL rendszer.) Márk-Nagy úgy vélte, ezeken kívül meg kell erősíteni az erdőőrséget, annak ellenére, hogy az Orban-kormány azt tervezte, hogy megszünteti ezt a felügyelő szervet. Amennyiben a kormány nem tesz eleget egy hónapon belül az EB elvárásainak, az Európai Bíróságra kerül az ügy, ahol pénzbírságra és egyéb szankciókra számíthat Románia. Akár az EU-s pályázati pénzek megvonását is eredményezheti a kötelezettségszegési eljárás.
Márk-Nagy János azt is megemlítette, hogy a Varsóban is kirendeltséget fenntartó Client Earthnek volt már hasonló, sikeres ügye, amikor a Bialowieza Nemzeti Parkban léptek fel az erdőkitermelés ellen. Három éve sikerült elérniük, hogy kötelezettségszegési eljárás induljon Lengyelország ellen, az Európai Bíróság pedig nagyon szigorú határozatot hozott: amellett, hogy megtiltották a fakivágást, azt is elrendelték, hogy a munkagépeket is eltakarítsák a környékről. Kérdésünkre Márk-Nagy János elmondta, Románia másik nagy problémája a gyepterületek eltűnése és tönkretétele pl. a túllegeltetéssel. E téren is hasonlóképp akarnak eljárni, a hazai természetvédő szervezeteket tömörítő Natura 2000 Koalíció már dolgozik egy pályázaton ennek érdekében. Ez az anyagiakon kívül hosszadalmas munkát is igényel, amelynek várhatóan 2-3 év múlva lesz eredménye. „Nagyon nagy szükség lenne erre is” - szögezte le az ökológus. Babos Krisztina