2020. március 24. - Az erdők és a víz világnapját is a mögöttünk hagyott hétvégén tartottuk.
Önöknél sem csepeg otthon a csap? Mit gondolnak, melyik fafaj a második legjellemzőbb hazánk erdeire? S melyik az első? Mit tesznek a széttört, véletlenül padlón landoló jégkockadarabokkal?
A Központi Statisztikai Hivatal az erdők nemzetközi napja (március 21.) alkalmából ismét előtérbe hozott adatai sorából, amelyet a Nébih Erdészeti Igazgatóság Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszerének tudására alapozva jegyeztek le, kiderül, hogy hazánk területén az akác a leggyakoribb fafaj a faállománnyal borított erdőterület megoszlása alapján, de csak kicsit előzi meg a tölgyet.
A számok, százalékok: erdőterületeink 24 százalékát akác, 21 százalékát tölgy, 11 százalékát cser, szintén 11 százalékát nyár, 10 százalékát pedig fenyő borítja, gazdagítja. A többi fafaj osztozkodik a fennmaradó 23 százalékon.
Erdeink fáinak 6 százaléka 100 évnél idősebb
Ugyanez a KSH honlapján elérhető grafikon tájékoztat a magyarországi erdők fáinak életkoráról. Eszerint a fák közel 30 százaléka legfeljebb 20 éves, másik szintén csaknem 30 százaléka 21–40 közötti, 17 százalékuk 41–60 között van, 12 százalékuk pedig már elmúlt 60, de még nincs 80 esztendős. Közel 10 százalékuk még „tapasztaltabb”, 81–100 év közötti. Az adatsor szerint erdeink fáinak hat százaléka olyan aggastyán, hogy már nemcsak betöltötte a kerek 100 éves kort, de túl is haladt rajta.
Az erdők világnapja alkalmából Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár – az Agrárminisztérium sajtósainak beszámolója alapján – arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében.
Jelenleg Magyarország területén 80 ezer hektárnyi erdőterületen nem történik erdészeti munka, közbeavatkozás. Erdeink összességének több mint ötöde természetes vagy természetszerű erdőállomány; mindez segíti az erdei élőhelyek sokféleségének fennmaradását. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint tavasszal folytatódik az ország fásítása. – Az állami erdőgazdaságok az ültetési szezon áprilisi végére befejezik a kétmillió facsemete elültetésével járó, 550 hektáros mintaprogram megvalósítását. A program révén 86 település határában létesül új erdő – adták közre. A víz világnapja is a hétvégére esett, március 22-én volt. A KSH legutóbbi, témába vágó statisztikájából kiderül, hogy hazánkban az éves, egy főre jutó lakossági vízfogyasztás 34 köbméter. Önök mennyi vizet fogyasztanak otthon, mennyire van beállítva a számlázás? Nos, a 34 köbméter víz az 34 ezer liter, vagyis kicsit több mint 110 ezer pohár víz, na persze csak akkor, ha három deciliteres pohárral mérjük, nem bajor sörfesztiválos literes korsóval vagy éppen öblös, kortynyi pálinkáspohárral. Eszerint naponta közel 100 liter vizet használunk el?!
Hogy ez sok, vagy sem, mindenki döntse el maga. Mindenesetre mindig lehet spórolni a vízzel… Önök elzárják a csapot fogmosás vagy éppen kézi mosogatás közben? Víztakarékos mosógépet használnak? Csurig van a lábas vízzel akkor is, ha csak két adag tésztát főznek ki? A számítások szerint a zuhanyzáshoz kevesebb vízre van szükség, mint egy fürdéshez. Persze az sem mindegy, ki meddig ereszti magára a zuhanyrózsából spriccelő, kényeztető meleg vizet. Apró vizes trükk, ha egy palackban a hűtőnkben tárolunk csapvizet. Így ha megszomjazunk, abból kortyolhatunk, nem kell az előzőleg esetleg forró vizet adó csapunkból kifolyatni a még langyos maradékot, amíg hidegre nem vált teljesen. Sok kicsi csepp sokra megy: ha a pohár mellé találunk a jégkockával, ne a mosogatórongyért nyúljunk; ha az italba – teába, kólába – már nem is, de a cserepes virágok földjébe még pont jó lesz az a megsérült jégkocka! Majer Tamás