2021. március 1. - Nagyragadozókra gyanakodtak a gazdák, a szakemberek azonban más magyarázatot adtak.
A heol.hu azt írja, az utóbbi időben több jelzést kaptak arról, hogy az erdős területeken elszaporodtak a farkasok, sok a széttépett állattetem. Egyesek attól tartanak, hogy a ragadozók előbb-utóbb az állattartók portájára is beszabadulnak, és ott is pusztítanak. A portál Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakembereit kérte meg, hogy értelmezzék a jelenséget.
A nemzeti park közlése szerint a működési területük hegyvidéki erdős élőhelyein fordulnak elő a ragadozók. Néhány helyi farkascsalád hozzávetőleges területét, territóriumát sikerült már megismerni. Az ismert helyeken előforduló családok élőhelyei kapcsolatban állnak egymással, de a fajnak az országhatár szlovákiai oldalán élő állományával is. Ezt évről-évre rendszeresen végzett adatgyűjtéssel, egyes esetekben genetikai vizsgálatokkal is igazolják.
Az állattetemekkel kapcsolatban így nyilatkoztak:
Több esetben a genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy nem farkasok ejtették el az adott állatot. Sokkal inkább kóbor kutyák zsákmányolhattak a vadállományból. Az is megtörténhet, hogy a vadászok által sebzett, vagy egyszerűen a legyengült és elhullott vad tetemét, akár a kisragadozók, vagy akár a vaddisznók is elfogyasztják. Azt az avatatlan szemek a farkasok zsákmányolási tevékenységének tekintik.
Az eltartóképesség határa
Arra a kérdésre, hogy valóban egyre több-e farkas, azt válaszolták, hogy egy adott territóriumon belül a farkas állomány nem nőhet az eltartóképesség határai fölé. A család egyedszáma elsősorban a szülőpárt foglalja magában. Amit néhány, az előző nemzedék tagjaiból álló, még nem ivarérett példány egészít ki. A kora tavaszi időszakban a farkascsalád létszáma az újonnan született egyedekkel növekszik. Azonban az utódok többsége, mintegy ötven-nyolcvan százaléka nem is éri meg az ivarérett kort, elpusztul. Az ivarérettséget elérő példányok pedig a családról leválnak és új élőhelyeket keresnek maguknak. Éppen ezért a nemzeti park szerint a hazai viszonyok közt kizárható, hogy a családi kötelékben élő farkasok létszáma egy-egy élőhelyen több tucatnyi egyedből álljon.
Azt is hangsúlyozták, hogy a nagyragadozók jelenléte természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is kívánatos, ugyanis a faj hozzájárul az egészséges élőhelyek, a nagyobb tenyészértékű vadállomány kialakulásához, megőrzéséhez.
Igazgatóságunk átérzi a környéken állattartóként gazdálkodók nagyragadozókkal kapcsolatos aggodalmát. A környező településeken már több állattartó részére biztosítottunk ingyenesen a legelő állatok éjszakai védelmét segítő villanypásztort. Jelenleg is két gazdálkodónak nyújtandó, hasonló támogatás áll előkészítés alatt
– fogalmazott a nemzeti park.
A farkas kerüli az embert
A szakemberek állítása szerint egyébként a farkas alapvetően kerüli az embert, nem véletlen az sem, hogy főleg éjszaka aktív. Probléma akkor alakulhat ki, ha a farkas kötődni kezd az emberhez, alapvetően az általa biztosított táplálékforráshoz. Sajnos a BNPI működési területén több esetben tapasztaltak már olyat, hogy egy állattartó vagy vadgazdálkodó rendszeresen és tömegesen helyez ki táplálékot a farkas számára. A nemzeti park hangsúlyozta, hogy az ilyen tevékenység sem a vadnak, sem a környező településeken élőknek nem érdeke.
A Heol cikke megemlíti, hogy a környező települések gazdálkodói közül jelenleg több mint húsznak nyújt villanypásztoros segítséget a nemzeti park, és a gazdák közül tíz rendelkezik nagytestű pásztorkutyával.
Farkasok idehaza és szerte a Kárpát-medencében
Legutóbb a Bükkben bukkantak farkasok nyomára a hóban. Nemrég járta be a sajtót a hír, miszerint farkasok téptek szét egy őrzőkutyát, míg Romániában egy komplett falkát vettek filmre. A szakértők figyelmeztetnek, hogy egyre többször kell nagyragadozókkal való találkozásra számítani.