2021. május 22. - Már több mint száz brazíliai városban annyira rossz a helyzet, hogy vízracionalizálásra kényszerülnek.
Az elmúlt hónapok időjárása ugyanis nem kedvezett a világ legnagyobb kávé, cukor és narancslé exportőrének, ahol az esős évszakban, december és március között alig hullott csapadék. A gazdáknak súlyos aszállyal kell szembenézniük, és már attól tartanak, hogy elfogynak a víztartalékok, amelyek elősegítik a növények életben tartását a soron következő száraz évszakban. A brazil narancsültetvények 30 százalékát, míg az arabica kávéültetvények csak 15 százalékát öntözik. Az aszály jelentős hatással van a magas minőségű kávé árának emelkedésére az egész világon. Eközben a tudósok és az aktivisták az aszály miatt az erdőirtást hibáztatják.
A piacot követők világszerte a kávébab árának meredek emelkedésére számítanak, mivel a legnagyobb kávéexportőr, azaz Brazília az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszályával küzd - közölte a CNBC.
A narancsfák és kávéültetvények kedvezőtlen kilátásai nem éppen a legjobbkor érkeztek,
hiszen a mezőgazdasági növények értéke már így is több éves csúcsra gyarapodott, amely az élelmiszerek inflációjára vonatkozó félelmeket táplálja. A kávé és a nyerscukor szerződések árai a New York-i árutőzsdén már négyéves csúcsokat érintettek.
Nem (kávé)babra megy a játék
Az Egyesült Államokban egy csésze kávé átlagára 17 százalékkal, 4,50 dollárral emelkedett a 2016-os árhoz képest a Wall Street Journal április 30-án közzétett jelentése szerint. A drágulás a szakértők szerint leginkább a prémium minőségű kávét fogyasztókat érinti. A brazíliai aszálytól sújtott termés miatt 2016 óta csúcsra emelkedett a csúcskategóriás kávé ára az olcsóbb babhoz képest - említette a Bloomberg jelentése.
Brazíliában tavaly is visszaesett a kávétermelé, a probléma azonban ezúttal még komolyabb. Szakértők azt jósolják, hogy az aszály nagy valószínűséggel élelmiszer-inflációt okoz az országban. Ez a lakosságban éhezéshez vezethet, miközben még a Covid-19 terjedésével is küzdenek az emberek.
A szárazság a legrosszabbkor következett be, hiszen a nedvesség döntő fontosságú a kávénövények számára. Ez az az időszak, amikor a talaj vizet tárol, hogy megbirkózzon a száraz évszak hatásaival. A jelenlegi, szokásosnál sokkal szárazabb időjárás nemcsak kárt okoz az idény termésében, hanem tönkreteszi a gazdák jövő szezonbeli termésének kilátásait is - jelentette az Aljazeera.
A brazilokkal nem kellene kukoricázni
Az aszály célkeresztbe veszi a kukoricát is, a takarmányköltségek pedig nyomást gyakorolhatnak a húsfeldolgozó marzsokra. Felélesztheti a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, mint amilyen a 2016-os aszály után tépázta meg a nagy húscsomagolókat. Az emelkedő árak meggyőzték ugyan a brazil gazdálkodókat, hogy a második kukoricatermésüket az ideális klímaablakon kívül ültessék be az idén, de a termést így is az elmúlt 5 év legsúlyosabb szárazsága érte, ezzel csökkentve a hozamokat.
Tekintettel a növekvő keresletre a gabonafélék globális piacain, a kukoricahiány miatt a világ legnagyobb fehérjetermelői - a JBS SA és a BRF SA - nyeresége is csökkenhet. A Reuters cikke alapján a JBS és a BRF nem volt hajlandó kommentálni a növekvő takarmányköltségekből származó marzsin nyomást. A JBS nettó jövedelme 2016-ban 92%-ot zuhant, részben a brazil takarmányköltségek növekedése miatt, és a BRF is veszteséget könyveltek el.
A kukorica a sertés- és csirke előállítási összköltségének 40%-át teszi ki
- állítja Jorge Lima, a Santa Catarina államban működő Sindicarne képviselője, húslobbista, aki szerint aggodalomra ad okot a kukorica ára, amely az elmúlt évben több mint duplájára nőtt, 60 kilós zsákonként 100 reálra, emellett az egyéb takarmány-összetevők, például a szójaliszt ára is emelkedik. A probléma enyhítése érdekében a húsipari vállalatok lobbiztak a brazil kormánynál, hogy csökkentse a gabonaimport-vámokat a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi blokkon kívüli eladóktól, és szüntesse meg az iparra nehezedő egyéb adókat. Ricardo Santin, az ABPA nemzeti húslobbi elnöke elmondta, hogy a vállalatok jobban felkészültek most, mint 2016-ban, amikor elszállt a kukorica ára.
Brazíliában júniusban kezdődik a másodvetésű kukorica betakarítása, amelynek vetése drámai módon megnőtt az elmúlt évtizedben, mivel az ország több mezőgazdasági termelője a trópusi éghajlat előnyeit kihasználva kukoricát ültetett földjein a szójabab betakarítása után. A második kukoricatermést a szezon elején 90 millió tonnára becsülte a Céleres agrár-vállalkozási tanácsadó cég.
Néhány héttel a betakarítás után Céleres az aszály miatt 72,8 millió tonnára csökkentette ezt az előrejelzést.
Katasztrofálisan kevés a csapadék
Kiszáradt a talaj, alacsony a folyók vízszintje a mezőgazdaság motorját jelentő közép-déli régióban, Brazíliában. Mauricio Pinheiro, kávétermesztő a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a szokásosnál két hónappal korábban, így márciusban kezdte el öntözni az arabica-kávéterméseit, miután az 53 hektáros ültetvényt a szükséges csapadék kevesebb, mint fele érte. Az öntözőtartály már kiszáradóban van - ez általában augusztusban történik meg - ismertette a Sao Paulo államból származó, Pinheiro, aki tényleg aggódik azért, hogy a következő hónapokban kifogy majd a vízből.
Ha még az öntözött területek sem kapnak elég vizet, akkor a brazil kávé és narancs termése zsinórban a második évben esik.
A brazil narancstermés jelenleg 31 százalékkal csökkent az előző évszakhoz képest,
33 év alatt a legtöbbet. Arabica kávétermése - amelyet olyan nagy kávézóláncok szállítanak, mint a Starbucks - szintén drasztikusan zuhan.
Katasztrofálisan alacsony volt a csapadékmennyiség Sao Paulo és Minas Gerais részein januártól áprilisig - közölte John Corbett, aWhere Inc. vezérigazgatója. A legsúlyosabban érintett területek az átlagos csapadék mintegy felében részesültek csak a kritikus időszakban, vagyis akkor, amikor a kávébabnak a fejlődéshez nedvességre lett volna szükség. Általában ez olyan időszak, amikor a talaj vizet tárol annak érdekében, hogy a száraz évszakkal megbirkózhasson, azonban ez a csapadékhiány miatt Sao Paulóban és Paranában kedvezőtlenebb körülmények mellett következett be.
Bár a szárazság jellemző Brazíliára az év ezen időszakában, és alapvetően arra is számítottak, hogy a szokásosnál hosszabb ideig tarthat majd, azonban ennek ellenére is aggodalmakra ad okot, hiszen az esőzések általában októberben és novemberben jelentkeznek a régióban - közölte ezt a Somar Meteorologia meteorológusa.
Az erdőirtás lehet a ludas
A brazil tudósok és az aktivisták a jelenlegi szárazság miatt az erdőirtást hibáztatják. A múlt évben, az Amazonas-medence brazil szakaszának erdőirtása 12 évre csúcsra ért Jair Bolsonaro elnöksége alatt. A brazil elnök - a The Guardian alapján - a közelmúltban jóváhagyta a jövő évi környezetvédelmi költségvetés 24%-os csökkentését az előző évi szinthez képest, mindez egy nappal azt követően történt, hogy a Joe Biden amerikai elnök által szervezett csúcstalálkozón beszédében Bolsonaro ígéretet tett arra, hogy megduplázza a környezetvédelem költségvetését és 2030-ig megszünteti az illegális erdőirtást.