2021. szeptember 18. - A nagyobb csőr és fül segíti a hőleadást.
A földi éghajlat változása nem csak embereket érintő probléma, az állatokat is alkalmazkodásra kényszeríti. Az ausztráliai Deakin Egyetem munkatársa, Sara Ryding a Trends in Ecology and Evolution tudományos folyóiratban közölt tanulmányában a madarakon megfigyelhető változásokat elemezte.
Szerinte igaz, hogy a klímaváltozás folyamata egy összetett és sokrétű folyamat, de a madarakban megfigyelhető változások a földrajzi helytől és fajok sorától függetlenül is megfigyelhetőek, így nem sok minden kötheti össze őket a felmelegedésen kívül.
A nagyobb csőrök lábak vagy fülek főleg a hőháztartás szabályozásában játszanak fontos szerepet.
Az ausztrál papagájok csőre 1871 óta 4-10 százalékkal nagyobb lett. Egy kisebb énekesmadárnál, a téli sármánypintynél pedig kimutatták, hogy a csőre mérete a hőmérsékleti kilengéseknek megfelelően nagyobbá válik.
A kutatók egereknél „csak” 10 százalék alatti végtagnövekedést tudtak kimutatni. Sarah Ryding azzal folytatja az alakváltás kutatását, hogy az ausztrál múzeumokban őrzött példányokat 3D-s szkennerrel digitalizálja, hogy később összehasonlíthassa őket a vadon élő állatokkal.
Az alakváltozás nem azt jelenti, hogy az állat megbirkózott a klímaváltozással és akkor minden rendben. Csak annyit jelent, hogy megpróbálja túlélni. Nem tudjuk, hogy milyen más ökológiai következmények lehetnek vagy, hogy mindenkinek sikerül-e megváltoznia a túléléshez
– hangsúlyozta a kutató.