2006. augusztus 21.
Kezdődik a vadászati szezon, a külföldi vadászokért éles verseny folyik más országokkal. Március elsejétől kezdődik a vadászterületek bérleti jogának újraosztása, ami átrajzolhatja a magyarországi piacot.
Jó évet zárhatnak a vadászatszervező cégek, ugyanis az év eltelt időszaka erre enged következtetni, s igazából csak most kezdődik a vadászati idény. Eddig a nagyvadak közül csak az őzbakokat lehetett elejteni, de az erre kiadható engedélyek gyorsan elfogytak - írja a Napi Gazdaság. Bár a vadgazdálkodásnak köszönhetően Magyarország még mindig a trófea-világranglista első öt helyezettje között van, sok külföldi vadász újabban inkább a kevésbé drága Romániát, Horvátországot, Szerbiát vagy Bulgáriát keresi fel, ahol a vendégek olcsóbban jutnak jó kiszolgáláshoz. A magyar társaságok éppen az erős konkurencia miatt nem tudják emelni áraikat, mert abban az esetben a külföldiek elpártolnának.
Az ágazat most kezdi kiheverni az EU-csatlakozás utáni visszaesést, ekkor ugyanis a társaságok kénytelenek voltak árat emelni, mert a tevékenységet magasabb áfakulcsba sorolták, de a forint erősödése is megdrágította az országot - a mostani gyengülés tehát éppen ellenkezőleg hat.
A konkurencia mellett a másik probléma, hogy kevés a vadászház, ahol a külföldieket el lehetne szállásolni. A társaságok önerőből képtelenek egy ekkora méretű beruházást megvalósítani, pedig egy jól átgondolt fejlesztési stratégiával fel lehetne lendíteni a vadászturizmust. Ennek előnye, hogy a külföldiek nem csak a preferált térségeket látogathatnák, hanem más régiókat is megismerhetnének, amelyeknek csak így lehet kitörési lehetőségük.
Ezek a fejlesztések új munkahelyeket hozhatnának létre ott, ahol az országos átlagnál egyébként is magasabb a munkanélküliség. Ilyen beruházásokra eddig semmilyen pályázati pénzt nem lehetett igénybe venni, de 2007-től a II. nemzeti fejlesztési tervben már hasonló fejlesztések támogatására is lehet pályázni.
Jövő év március elejétől - éppen a február 28-áig tartó szezon vége után - más felállásban kezdődik egy újabb tízéves ciklus a vadászterületek bérlete tekintetében. A vadászati jog gyakorlása ugyanis tízévente jár le, ilyenkor újra kell kötni a haszonbérleti szerződéseket, s a határidőig minden vadászterületre új üzemtervet is kell készíteni.
A rendszer 1997 márciusa óta működik így, eddig egy tízéves ciklus járt le a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló, 1996-ban elfogadott törvény szerint. Az új ciklus is oka lehet annak, hogy a vadászok száma tavaly kissé növekedett.
Eddig 1168 vadászterület működött az országban, számuk azonban előreláthatóan jelentősen megnövekszik. Eddig az átlagos vadászterület nagysága 6000-7000 hektár volt, az átlagos terület a változások nyomán kisebb lesz, a vadászterületek száma pedig várhatóan 1500-1600 közé emelkedik, ami mintegy félezer új vadászterületet jelent. Máris van olyan példa, hogy eddig jól működő két vadászterületből hét lett, illetve két vadásztársaságból hét társaság alakult, ugyanis a közösségek is megoszlanak ilyen esetben, a nagyobbak kisebbekre bomlanak.
A nehéz helyzet legfőbb oka, hogy a gazdálkodásban előforduló minden költség - a vadföldműveléstől, a vad-takarmányozáson keresztül a bérekig és az energiáig - emelkedett, viszont a vadászat árbevételei (a bérvadászaté, a vadhúsé és a szolgáltatásoké) már 6-8 éve változatlanok. A szarvas ára például 4-5 éve 400-500 forint volt kilogrammonként szőrben-bőrben, tavaly azonban visszaesett 280-300 forintra.
Vadásztársaság egyesületi formában működhet Magyarországon, a kialakult gyakorlat szerint kétféle módon. Az egyik esetben a társaság leendő tagjai alakítanak egyesületet és bérelnek hozzá egy vadászatra alkalmas területet, a másik esetben maguk az elegendő földterülettel rendelkező tulajdonosok alakítanak egyesületet a vadászati tevékenységre.
