2021. december 13. - Mivel az éghajlatváltozás globális szinten uralja a politikai napirendet, az európai hegyvidéki régiók rendkívül érzékenyek a hatásaira.
Az éghajlatváltozás fokozza az ökoszisztéma-zavarok és egyensúlyhiányok gyakoriságát és intenzitását, veszélyeztetve e régiók gazdasági értékét és alkalmazkodóképességét. Változásokra van szükség az erdészeti politikában és gazdálkodásban.
A növekvő globális hőmérséklet korlátozásához egyensúlyt kell találni a szén-dioxid (CO2) kibocsátása és megkötése között. Ezért az erdők egyszerre jelentik a problémát (erdőirtás) és a megoldást (lekötés és tárolás). Az erdei ökoszisztémák azonban természeti zavaroknak is ki vannak téve, komplex módon hatnak egymásra, amelyek gyakoriságát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A zavarok hatása meghaladhatja azokat a fordulópontokat, amelyek visszafordíthatatlan hatásokat jeleznek, nevezetesen a fajok sokféleségének elvesztését vagy az ökoszisztémák ellenálló képességének csökkenését. Az ilyen küszöbök átlépésének elkerülése érdekében alternatív, éghajlati szempontból intelligens erdőgazdálkodási módszereket lehet alkalmazni és tesztelni.
Az éghajlat-okos perspektíva az erdők ökológiai stabilitását, valamint a fejlődő klímahatások és az erdők társadalmi dimenzióinak, alkalmazkodásának és enyhítő hatásai közötti szinergiákat és kompromisszumokat veszi figyelembe.
A közelmúltban megjelent a Climate-Smart Forestry in Mountains (CLIMO) című könyv a COST Action CA15226, akció egyik legfontosabb eredménye. Az EU Horizont 2020 COST cselekvési programja által finanszírozott CLIMO az elmúlt néhány évben új koncepcióként fejlődött, amely központi szerepet játszik az erdészeti erőforrások európai közösség általi felhasználásában bekövetkezett változásokban. Figyelembe véve az éghajlatváltozás által a hegyvidéki régiókra nehezedő növekvő nyomást, szükség van az éghajlat által kiváltott zavarokkal szemben ellenálló erdőgazdálkodási rendszerek azonosítására és kiemelésére. Ezeket az éghajlati célokat a multidiszciplináris Climate-Smart Forestry (CSF) révén lehet érvényesíteni, figyelembe véve a regionális feltételeket, lehetőségeket és kihívásokat. Ezt a multidiszciplináris megközelítést – a fáktól a tájakig, különféle eszközök segítségével – a hálózatépítés és az érintettek bevonása tette lehetővé. Egy háromdimenziós megközelítést mutattak be az erdei ökoszisztémákon belüli éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és reziliencia (rugalmas ellenállási képesség) fokozására, optimalizálva az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását. Az éghajlat-intelligens erdőgazdálkodásnak a jelen COST-akció által támogatott új meghatározása, amelyet mutatók fejlesztése támogat, lehetővé tette az éghajlatváltozással szembesülő hegyvidéki erdők alkalmazkodási, enyhítési és társadalmi dimenzióiban rejlő lehetőségek kiegyensúlyozott megértését, mint mércét és kiindulópontot a hegyvidéki erdők éghajlatváltozással szembeni értékeléseinek megvitatásához, jelentős mértékben hozzájárulva a jövőbeli erdők, és az erdészeti ágazat szerepéről folyó vitához.
A CLIMO is hozzájárult az erdők ellenálló képességével és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos vitához. Így az erdészeti gyakorlatok fejlődésének magvait elvetettük, amelyek remélhetőleg olyan eredményekké csíráznak, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövőhöz. A többléptékű és multidiszciplináris megközelítés hangsúlyozta az egyes fák és erdőállományok klímaváltozással szembeni társadalmi-ökológiai ellenálló képessége értékelésének fontosságát is. Az eredmények különösen azzal kapcsolatos ismereteinket javították, hogy miként értékeljük az alkalmazkodással és a mérsékléssel kapcsolatos kompromisszumokat és szinergiákat az idő múlásával a hegyvidéki régiók erdőrendszereiben. Ezen túlmenően mintegy 200 ideiglenes és hosszú távú kísérleti parcellából álló hálózatot alakítottak ki, melyben jelentősebb erdei fafajok (bükk, lucfenyő, jegenyefenyő) szerepelnek. Az erdei folyamatok és ökoszisztéma-szolgáltatások monitorozási eszközeivel és fejlesztéseivel is foglalkoztak a különböző tudományágak tudósai közötti együttműködésnek köszönhetően, amelyben brazil és kanadai kollégák vettek részt. Jelenleg lehetőség nyílik folyamatalapú megfigyelő hálózatok kiépítésére, és több régióban és kontinensen ökoszisztéma-szolgáltatások fizetési rendszereibe való befektetésre. Mindez a munka tudományos cikkekben, egy rövid promóciós filmben (https://www.youtube.com/watch?v=qouZ-AUavlQ) és a könyvben csúcsosodott ki, amely különböző országok szerzőit egyesítette ugyanabban a témában, kiemelve a kérdés és a projekt interdiszciplinaritását.
Ez a könyv az erdészettel és a kapcsolódó területeken dolgozó tudósok és kutatók számára készült, de gyakorlati segítséget nyújt az erdőgazdálkodóknak és a döntéshozóknak is. Az éghajlat-intelligens erdészettel kapcsolatos átfogó munka remélhetőleg széleskörű vitára sarkall, és lendületet ad a klímaintelligens megközelítések világszerte történő alkalmazására irányuló további munkának. Az EFI Project Centertől a COST Actionig a CLIMO-t az EFI Hegyi Erdők Projektközpontja (MOUNTFOR) támogatta, amelynek az Edmund Mach Alapítvány (FEM) adott otthont San Michele all'Adige-ben (Trento).
A MOUNTFOR hangsúlyozta az EFI regionális, európai és globális szerepét és elérhetőségét azzal a céllal, hogy tudományos alapot biztosítson a hegyvidéki erdők fenntartható kezeléséhez, és szakértői platformokat kezdeményezzen több érdekelt fél számára. Célja volt az is, hogy meghatározza a kutatási menetrendek prioritásait, hogy információkat gyűjtsön a hegyvidéki erdőkről és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességéről, valamint meghatározza a hegyvidéki erdők erőforrásaira és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó stratégiák összehangolásának módjait. A MOUNTFOR támogatta a kutatási hálózatépítést, a tudásmegosztást és tanulást, ami hatással volt a CLIMO-ra. A MOUNTFOR többek között együttműködést épített ki a FAO-val, megszervezve az Európai Erdészeti Bizottság Hegyi Vízgyűjtők Kezelésével Foglalkozó Munkacsoportjának (EFC WPMMW) 30. ülését Pieve Tesinóban (Olaszország, 2015. szeptember 22–24.). A munkacsoport kétévente ülésezik, hogy információt cseréljen az erdők és vízgyűjtők kezeléséről, a hegyvidéki régiók veszélyeivel, kockázataival és sebezhetőségével összefüggésben, a hegyvidéki területek éghajlatváltozással és katasztrófakockázatokkal szembeni ellenálló képességének erősítéséhez, valamint a vízgyűjtő víz-, fa- és energiaellátási funkcióiról. Az ülés középpontjában a „Hegyi vízgyűjtők és ökoszisztéma-szolgáltatások: – Az erdőgazdálkodás több követelményének kiegyensúlyozása a fejvízgyűjtőkön” állt. A CLIMO 2016-2021-ben a hosszú távú erdőgazdálkodás összetett kérdésével foglalkozott, miközben tárgyalta az erdei ökoszisztémák produktivitását és egészségét, valamint a rövid távú környezeti változásokhoz való alkalmazkodásával kapcsolatos bizonytalanságokat. Ez a hálózat, amely 28 országból több mint kétszáz kutatót mozgósított, a hegyvidéki környezetre összpontosított, amelyet a klímaváltozás hotspotjának tekintenek. Írta: Roberto Tognetti