2021. december 29. - A mezőgazdasági területek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát.
Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más termőterületek az elmúlt két évtized alatt több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.
Műholdak felvételeiből állították össze a globális térképet
Az e tárgyban született tanulmány kiemeli, hogy a Föld hogyan válik lassan egy egységesített globális farmmá azáltal, hogy a gazdagabb országok egyre inkább kiszervezik a gabonatermelést a szegényebb régiókba. Az új szántóföldek fele az erdők és más ökoszisztmák helyére került, ez pedig tovább csökkenti a természetes élőhelyeket.
Sok kormány és számos szervezet ugyan lokálisan feltérképezi a mezőgazdasági területeket , de termőterületek és a természetes élőhelyek közötti arány változásáról nehéz világméretű képet kapni. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO például összeállította a tagországok gabonaföldjeinek statisztikai kimutatását, de ez sem volt képes felrajzolni egy átfogó és globálisan pontos képet.
Hogy átfogó képet kapjanak, Hansen és kollégái elkészítették a gabonaföldek globális térképét az U.S. Geological Survey/NASA Landsat program adatai segítségével; a térképet a bolygó felszínét folyamatos monitorozó műholdak sorozatfelvételeiből állítottak össze. A munka során komoly kihívást jelentett az, hogy a számítógépek felismerjék és elkülönítsék a különböző gabonaföldeket a műholdfelvételeken, mert a szántóföldeknek is sokféle a formájuk és méretük, az egyes gabonafélék pedig tipikusan csak az év egy adott időszakában teremnek meg.
A globális gabonaföld "lábnyom" 9 %-kal növekedett 2000 és 2019 között, a tanulmány által kutatott két évtizedben. A vizsgált időszakban keletkezett új szántóföldek durván Spanyolország területével egyenlők, és ez a növekedés jóval nagyobb, mint a FAO 2 - 6%-os szántóföld növekedési becslése - írják a szerzők a december 23-án a Nature Food magazinban publikált tanulmányukban. (A FAO egyelőre nem kommentálta még a tanulmány megállapításait.)
Afrikában a leggyorsabb az új szántóföldek létesítése
A kontinensek között Dél-Amerika vezet a területarányos gabonaföld kiterjedésben. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a virágzó szójababipar - amely az állattenyésztőket látja el takarmánnyal Kínában és másutt is -, közel 50%-kal növelte meg a frissen feltört szántóterületeket a tanulmány által vizsgált időszakban. Viszont ami a természetes területek szántófölddé tételét illeti, ebben Afrika vezet, mert a kontinens szántóföldjeinek 40 %-a az elmúlt két évtizedben jelent meg, és ez az ütem egyre jobban gyorsul.
A mezőgazdasági területek számos dél- és délkelet-ázsiai országban, valamint Észak-Amerikában is növekedtek. És noha az esőerdők mezőgazdasági területté való átalakítása, mint például az Amazonas-medence területén folytatott erdőirtás gyakran kerül a címlapokra, de az új gabonamezők jóval nagyobb területeket "harapnak ki" az olyan fontos, ám az előzőekhez képest kevésbé relflektorfényben álló élőhelyek, mint például a száraz erdők és a szavannák területéből - mondja a tanulmány társszerzője, Peter Potapov, aki szintén a Marylandi Egyetem geográfusa.
Dél-Amerikában például a Chaco and Cerrado néven ismert fontos száraz ökoszisztémákat érték jelentős veszteségek. „Teljesen el fognak tűnni, méghozzá nagyon hamar" – mondja Potapov.
Az erdők és szavannák szántóföldekké való átalakításakor a fákban és a talajban elraktározódott nagy mennyiségű szén is az atmoszférába kerül, gyorsítva a klímaváltozást.
Az ilyen erdőirtások okozzák az emberi civilizáció totális szénkibocsátásának durván 1/8-adát, a kutatók becslése szerint. Az analízis azt mutatja, hogy globális skálán mérve messze több gabonaföld jön létre, mint amennyit elhagynak - mondja Tim Searchinger, a washingtoni székhelyű World Resources Institute (Világ Erőforrásai Intézet) főmunkatársa, aki egyébként nem vett részt a felmérésben. Ez azt jelzi, hogy a természetes ökoszisztémák szén és biodiverzitás veszteségét nem kompenzálja a korábbi mezőgazdasági területek rekultivációja. Ráadásul, a felmérés nem tért ki az új haszonállat-legelőkre és faültetvényekre, amelyek szintén a természetes ökoszisztémákat zsugorítják.
A tanulmány feltárt azonban néhány reményteljes irányt is.
A növényi biomassza növekedési sebessége 25 %-kal ugrott meg a mezőgazdasági területeken, és a fejenkénti gabona területek 10 %-kal csökkentek a tanulmány ideje alatt azt sugallva, hogy folyamatosan keresik és egyre inkább alkalmazzák is a hatékonyabb termelési módszereket.
A térkép pontosabb és naprakészebb, mint sok jelenleg használatban lévő- mondja Amy Molotoks, a Stockholmi Környezeti Intézet geográfusa.
És, hogy megelőzzük még több erdő kiirtását a gabonatermesztés miatt Afrikában, a tudósoknak segíteniük kell az ottani farmereket, hogy sokkal több élelmiszert termeljenek azon a területen, ahol jelenleg gazdálkodnak, mert ennek a kontinensnek a legalacsonyabb a terméshozama a világon - teszi hozzá Searchinger.
(Forrás: American Association fot the Adcancement of Science)