2021. december 29. – Új gondolkodásmód van azzal kapcsolatban, hogy miért pusztult el rendkívül sok fa Sierra Nevadában az elmúlt évtizedben, amitől az örökzöld erdők hatalmas részei piszkos narancssárga és barna színűvé váltak.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a fákat sújtó szárazság mellett, amely lehetővé tette a szúbogarak beköltözését és az erdő lerágását, a melegedő éghajlat miatt a bogarak gyorsabban szaporodtak. A Global Change Biology folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint 30 százalékkal több ponderosa fenyő pusztult el a Sierrában az elmúlt évtized aszályában a bogarak felgyorsult fejlődése következtében. A lap szerint a nyugati fenyőszúbogár gyorsabban fejlődött a magasabb hőmérséklet közepette, ami lerövidítette az utódnemzéshez és az új nemzedékek születéséhez szükséges időt – ez a populáció fellendülés a fák példátlan pusztításával járt. Az a megállapítás, amely számszerűsíti a korábbi elképzeléseket, miszerint az éghajlatváltozás túlszaporította a szúbogarat, rosszat vetít előre a kaliforniai erdők jövője szempontjából.
Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata szerint 2010 óta legalább 163 millió fa pusztult el állam szerte a szárazság és a bogarak kombinációja miatt. A több rovarfertőzés csak további nehézségekkel járna. A tudósok szerint egyes helyeken a fák állapota annyira megromlott, hogy az erdők valószínűleg nem fognak helyrejönni, és ennek eredményeként az erdőket egyre inkább cserjék és gyepek váltják fel. A fenyegetés egyértelmű Sierra déli részén, ahol a 2012–2016-os aszály idején a legnagyobb volt a fák pusztulása, és az új fák nehezen álltak a lábra.
"Ez az extra generáció lehetővé teszi, hogy több bogár fejlődjön és több fát pusztítson el" - mondta Zachary Robbins, az új-mexikói Los Alamos National Laboratory kutatója és az Észak-Karolinai Állami Egyetem végzős hallgatója, a nemrégiben megjelent tanulmány vezető szerzője. „Sok aggodalomra ad okot, hogy az éghajlat milyen hatással lehet itt, de egy dolog, ami úgy tűnt, hiányzik, az volt, hogy miként profitálnak a bogarak a melegebb éghajlatból.” A kérdés megválaszolására Robbins és a tanulmány társszerzői, akik között több mint egy tucat tudós az ország kilenc egyetemének és kutatóintézetének tagja, egy számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely bemutatja, hogyan hat az éghajlat a nyugati szúbogarakra aszályos időszakokban. A modelljükhöz szükséges adatok a bogarak korábbi kutatásából származtak. A modellezést az eredmények terepi vizsgálatokkal való összehasonlításával validálták. Míg a szárazság önmagában megöli a fákat, a fák száraz időkben meggyengült állapota miatt kevésbé képesek kivédeni az egynyolcad hüvelyknyi rovarokat, és megnő a támadások miatti pusztulás kockázata. Számos bogárfaj, köztük a nyugati szúbogarak is, Kaliforniában őshonosak, és általában a környéken vannak, de csak aszályok idején jelentenek problémát. Kurtis Alexander