–– 2022. február 28. - A fák ember által irányított és természetes elvesztése – az erdőirtás – hatással van a vadon élő állatokra, az ökoszisztémákra, az időjárási mintázatokra, sőt az éghajlatra is.
Az erdők a bolygó szárazföldi felületének körülbelül 30 százalékát borítják, de az emberek kivágják, és hatalmas léptékben irtják ezeket az alapvető élőhelyeket.
Mi az erdőirtás?
Ismerje meg az okokat, következményeket és megoldásokat. Miközben a világ igyekszik lassítani az éghajlatváltozás ütemét, megőrizni a vadon élő állatokat, és emberek milliárdjait támogatni, elkerülhetetlenül a fák jelentik a válasz jelentős részét. A fák tömeges pusztítása – az erdőirtás – azonban folytatódik, feláldozva az álló fák hosszú távú előnyeit a rövid távú haszon érdekében. Az erdők még mindig a világ szárazföldi területének mintegy 30 százalékát borítják, de riasztó ütemben tűnnek el. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint 1990 óta a világ 420 millió hektár erdőt veszített el – főként Afrikában és Dél-Amerikában. Az amazóniai esőerdők mintegy 17 százaléka elpusztult az elmúlt 50 évben, és az utóbbi időben a veszteségek nőttek. Az Amazon Conservation szervezet jelentése szerint 2020-ban 21 százalékkal nőtt a pusztítás, ami akkora veszteség, mint Izrael. A fákra többféle ok miatt van szükségünk, nem utolsósorban azért, mert nemcsak a szén-dioxidot, amit kilélegzünk, hanem az emberi tevékenység által kibocsátott hővisszatartó üvegházhatású gázokat is elnyelik. Ahogy ezek a gázok belépnek a légkörbe, a globális felmelegedés fokozódik, ezt a tendenciát a tudósok manapság inkább klímaváltozásnak nevezik. Egy becslés szerint a trópusi fák borítása önmagában az éghajlatváltozás mérséklésének 23 százalékát tudja biztosítani a következő évtizedben a Párizsi Megállapodásban 2015-ben kitűzött célok eléréséhez.
Az erdőirtás okai
A mezőgazdaság, az állattenyésztés, a bányászat és a fúrás együttesen az összes erdőirtás több mint felét teszik ki. A többit az erdészeti gyakorlat, az erdőtüzek és kis részben az urbanizáció teszi ki. Malajziában és Indonéziában erdőket vágnak ki, hogy helyet teremtsenek a pálmaolaj előállításának, amely a sampontól a sóig mindenben megtalálható. Az Amazonasban a szarvasmarha-tenyésztés és a farmok – különösen a szójaültetvények – a fő bűnösök. A világ fa- és papírtermékeit biztosító fakitermelési műveletek is számtalan fát döntöttek ki évente. A fakitermelők, akik közül néhányan illegálisan cselekszenek, utakat is építenek, hogy egyre távolabbi erdőkbe juthassanak – ami további erdőirtáshoz vezet. Az erdőket a növekvő városi terjeszkedés eredményeként is kivágják, mivel a területet otthonok számára alakítják ki. Nem minden erdőirtás szándékos. Néhányat emberi és természeti tényezők, például erdőtüzek és túllegeltetés kombinációja okoz, ami megakadályozhatja a fiatal fák növekedését.
Miért fontos és mit lehet tenni?
Az erdőirtás érinti a fákat kivágó embereket, az állatokat, valamint a nagyvilágot. Az erdőkben és szavannákban élő mintegy 250 millió ember megélhetése és bevétele függ tőlük – sokan közülük a világ vidéki szegényei közé tartoznak. A Föld szárazföldi állatainak és növényeinek 80 százaléka erdőkben él, és az erdőirtás olyan fajokat fenyeget, mint az orangután, a szumátrai tigris és számos madárfaj. A fák eltávolítása megfosztja az erdőt a lombkorona egy részétől, amely nappal blokkolja a napsugarakat, éjszaka pedig megtartja a hőt. Ez a zavarás szélsőségesebb hőmérsékleti ingadozásokhoz vezet, amelyek károsak lehetnek a növényekre és az állatokra. Az erdőirtás hatásai azonban sokkal messzebbre hatnak. A dél-amerikai esőerdők például befolyásolják a regionális, sőt talán a globális vízciklusokat is, és kulcsfontosságúak a brazil városok és a szomszédos országok vízellátásában. Az Amazon valójában segít vizet adni néhány szójatermelőnek és marhatenyésztőnek, akik az erdőt irtják. A tiszta víz és a biodiverzitás elvesztése az erdőkből számos más, előre nem látható hatást is okozhat, még a reggeli kávét is érintheti. Ami az éghajlatváltozást illeti, a fák kivágása szén-dioxidot ad a levegőbe, és megszünteti a meglévő szén-dioxid elnyelő képességét. Ha a trópusi erdőirtás egy ország lenne, a World Resources Institute szerint a harmadik helyen állna a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátás tekintetében, Kína és az Egyesült Államok mögött. A számok komorak, de sok természetvédő lát okot a reményre. Kezdeményezik a meglévő erdei ökoszisztémák megőrzését és az elveszett erdőborítás helyreállítását. Szervezetek és aktivisták küzdenek az illegális bányászat és fakitermelés ellen – a National Geographic Explorer Topher White például kidolgozott egy módszert, amellyel újrahasznosított mobiltelefonokat használhat a láncfűrészek megfigyelésére. Tanzániában Kokota lakói több mint 2 millió fát ültettek el kis szigetükön egy évtized alatt, hogy helyrehozzák a korábbi károkat. Brazíliában pedig a természetvédők gyülekeznek azokkal a baljós jelzésekkel szemben, amelyek szerint a kormány visszafoghatja az erdővédelmet. A fogyasztók számára érdemes megvizsgálni a vásárolt termékeket és húsokat, és lehetőség szerint fenntartható módon előállított forrásokat keresni. A nonprofit csoportok, mint például a Forest Stewardship Council és a Rainforest Alliance tanúsítják az általuk fenntarthatónak tartott termékeket, míg a World Wildlife Fund pálmaolaj-pontszámítótáblával rendelkezik a fogyasztói márkák számára. Christina Nunez