2022. március 21. - Interjú Andrew Miccolis-szal az Erdők Nemzetközi Napján
Sok ember számára a pálmaolaj puszta említése kényelmetlen képeket idéz elő a katonai gyakorlatok alatt ültetett fákról a hatalmas földterületeken, amelyek megfosztják a trópusi esőerdőket természetes állapotukban jellemző ragyogó zöldtől és bőséges lombozattól.
Ám az észak-brazíliai amazóniai Pará tartományban 60 hektáron elhelyezkedő 18 bemutató gazdaság újrafesti ezt a képet, kihívás elé állítva azt a konvenciót, hogy a létfontosságú olajat nyereségesen termeszteni csak vegyileg függő monokultúraként lehet nagy mennyiségben. 2017 óta Andrew Miccolis és a Nemzetközi Erdészeti Kutatási és Világ Agroerdészeti Központ (CIFOR-ICRAF) kutatócsoportja bebizonyítja, hogy az olajpálma magasabb hozamot és számos előnyt képes produkálni a vegyes agroerdészeti rendszerekben. A Natura & Co. kozmetikai cég, a brazil Embrapa terménykutató ügynökség és a Parában található Tomé-Açu Vegyes Mezőgazdasági Szövetkezet 2008-as úttörő erőfeszítéseire építve három farmon a SAF Dend? projekten keresztül, a kutatók azt is kimutatták, hogy az olajpálma agroerdészetek versenyképes pénzügyi megtérülést biztosítanak. „Az olajpálma kombinációja fasorokkal és olyan haszonnövényekkel tarkítva, mint az açaí (Euterpe oleracea), a banán, a kakaó, a passiógyümölcs és a manióka, ugyanolyan jól vagy még jobban teljesít, mint a monokultúrák” – mondta Miccolis, a CIFOR-ICRAF brazil országkoordinátora, a projekt vezető kutatója az Erdők Nemzetközi Napja előtti interjú során. „Az előnyök kiterjednek a gazdálkodók jobb megélhetésére és egészségesebb ökoszisztémákra a jobb talajegészségnek és a megnövekedett növényi diverzitásnak, valamint a magasabb szén-dioxid-megkötésnek köszönhetően a hagyományos monocrop rendszerekhez képest. A projektgazdák arról is beszámoltak, hogy ezek a rendszerek jobban alkalmazkodtak az éghajlatváltozás hatásaihoz, például az elhúzódó aszályokhoz, amelyek egyre gyakoribbak ebben a régióban.”
A Natura/CAMTA által 2008-ban indított kezdeti 6 hektáros próbaüzemekben 11 év után a termésmennyiség – amelyből pálmaolajat vonnak ki – 180 kg volt növényenként, szemben a monokultúrákban ugyanebben az életkorban 139 kg-mal. A pálmaolajat, az erdőirtás egyik fő okozóját, a szupermarketekben kapható készételekben, pékárukban, csokoládéban, kozmetikumokban és samponokban kapható csomagolt termékek körülbelül felében használják, hogy csak néhányat említsünk. Takarmányként és bioüzemanyagként is használják a világ számos részén. A fenntartható termelési rendszerek nagy rugalmasságot biztosítanak a gazdálkodók számára, jobb védelmet nyújtva a piaci árak ingadozásával és más kockázatokkal, például növénybetegségekkel szemben. Lehetővé teszi számukra, hogy a rendszert saját megélhetési szükségleteikhez igazítsák, és alkalmazkodjanak a változó piaci feltételekhez. „Például amikor az olajpálma ára a globális piacokon ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor a kakaó ára meglehetősen magas volt, akkor a gazdálkodók választhattak, hogy metszik és ritkítják az olajpálmát, és több napot engednek a kakaónak, előnyben részesítve az értékesítését” – mondta Miccolis, hozzátéve, hogy a próbafarmokon összesen 35 fajt termesztenek olajpálma mellett. „Most az ellenkezője is igaz, ahol az olajpálma ára valóban sokat emelkedett. Majdnem megháromszorozódott az elmúlt években. Ez megnövelte a pálmaolaj iránti keresletet, és lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy egy kicsit jobban összpontosítsanak az olajpálmára, mint a többi növényre.” Egy másik előny abból a tényből származik, hogy a nemek szerint eltérő gazdálkodók több fát kezelnek ugyanazon a parcellán, ami csökkenti a teljes munkaerő-ráfordításukat. Előfordulhat, hogy a gazdálkodó kisebb mennyiségű olajpálmát termel hektáronként az alacsonyabb egyedszám miatt, de összességében többet termel, ha a többi növényt is figyelembe vesszük. "A pénzügyi modellezés előzetes megállapításai azt mutatják, hogy ezek a rendszerek pénzügyileg is megvalósíthatóbbak, mint a monocrop rendszerek, rövidebb megtérülési időkkel, magasabb belső megtérülési rátákkal és kedvezőbb munkaerő-megtérüléssel" - mondta Miccolis. „Úgy gondoljuk, hogy a magasabb földekvivalens arány végső soron földkíméléshez vezet – csökkentve annak szükségességét, hogy a szomszédos parcellákon behatoljanak az erdőkbe. Ahelyett, hogy swidden technikákat alkalmaznának a földterület megtisztítására például a manióka számára, több maniókát termelhetnek ugyanazon a parcellán, mint az olajpálma. Ezért ehhez kevesebb földet kell megtisztítani.” A Swidden, más néven váltóművelés vagy korábban a „vágd le és égesd föl” a trópusokon a talaj megtisztítására és ültetésre való előkészítésére szolgál. A SAF Dend? farmokon a swiddent a „slash and mulch” váltja fel, ami a levágást vagy metszést jelenti, ami ösztönzi az új növekedést, elősegíti a talaj egészségét és a növények fejlődését. A magasabb terméshozam nagyrészt a gazdálkodók intenzív agroökológiai gazdálkodási gyakorlatának köszönhető, amelyben a tápanyagokat nagyrészt a műtrágyaként használt vagy „mérnöki” fajként ismert fák és cserjék biomasszája szolgáltatja.
Az olajpálmasajtolók komposztálási és melléktermék-maradványai, a friss gyümölcsfürtök
Felhasználják az olajpálmasajtolók komposztálási és melléktermék maradványait, a friss gyümölcsfürtöket, valamint a CAMTA gyümölcsfeldolgozó üzeméből származó héjakat és egyéb növényi hulladékokat is. A gazdálkodók így kerülik a műtrágyákat és növényvédő szereket – a kutatás egyik célja annak vizsgálata, hogy ezekkel a rendkívül hatékony növényekkel el lehet-e látni az olajpálmát és más fákat az általuk igényelt tápanyagokkal. „Az emberek körkörös gazdaságról beszélnek, de ez olyan, mint az agroökológiai elveken és gyakorlatokon alapuló körkörös agrárerdészet” – mondta Miccolis. „A projekt egyik összetevője valóban a legjobban kihasználja az ezeken a rendszereken keresztül helyben előállított biomasszát.” A kísérleteket részvételi módszerekkel tervezték meg annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a gazdálkodói célkitűzéseknek és a környezetvédelmi kritériumoknak. Az inkluzivitás kulcsfontosságú megközelítés a projektben, mivel a régióban található „családi gazdaságok” gyakran túl kicsik ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a nagyvállalatok ellátására, amelyek 6-10 hektáros ültetvényeket igényelnek. „Széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy az olajpálma esetében nem használható más évelő növényekkel és őshonos fákkal való sorközbevetés. A CIFOR-ICRAF által vezetett családi gazdaságok korai megállapításai azt sugallják, hogy nem csak műszakilag és pénzügyileg megvalósítható a hosszú élettartamú fák olajpálmával történő sorközbevetése, hanem az is, hogy megfelelő kezelés mellett ezek a rendszerek kulcsfontosságú társadalmi és környezetvédelmi előnyökkel járhatnak, szolgáltatásokként” – mondta Miccolis. „Ahelyett, hogy csökkentenénk a talajirtás által a biológiai sokféleségre gyakorolt ??hatást, valójában megpróbáljuk bevinni a biológiai sokféleséget az olajpálma ültetvényekbe, ami egészen újszerű. Noha foglalkozni kell a kedvező feltételekkel, nagy lehetőség rejlik ezen agroerdészeti technikák más trópusi tájakon való elterjedésére.” Julie Mollins
Ez a projekt második szakaszában (2017-2020) kapott támogatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID), és a CIFOR-ICRAF Agroecology Transformative Partnership Platform támogatja.