2022. július 27. - Az országok a rendelkezésre álló forrásaik 80 százalékát inkább a lángok oltására fordítják, míg csupán 20 százalékát a megelőző intézkedésekre.
Miközben erdőtüzek tombolnak Európa-szerte, gyakran egyszerre akár több tízezer hektár földet felégetve, otthonokat és vállalkozásokat elpusztítva, már súlyos aszállyal is meg kell birkóznia a régió országainak. Az Európai Központi Bank 2021-es jelentése szerint az éghajlatváltozás a legrosszabb forgatókönyv szerint több mint 4 százalékkal csökkentheti az európai GDP-t 2030-ra. Idei jelentésükben pedig már kifejezetten hangsúlyozták, hogy a tüzek, a szárazság, máshol pedig az áradások, valamint a tengerszint emelkedése miatt az euróövezeti bankok éghajlatváltozással szembeni kitettsége nagy kockázatú kategóriába sorolható.
Bár a kontinens is lassan ráébred a környezetvédelmi kötelezettségeire, a hatóságok egyelőre nehezen tudják felfogni az erdőtüzek és évtizedek óta nem látott aszály hosszú távú következményeit. A Moody's hitelminősítő szerint Görögország – ahol tavaly nyáron Európa legsúlyosabb erdőtüzei pusztítottak – jelenleg az EU sürgősségi finanszírozásából fedezi az lángok megállításának rövid távú költségeinek nagyobb részét.
A tüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedése azonban hosszú távon akár az ország kulcsfontosságú turisztikai ágazatának is árthat, amely 2019-ben még a GDP mintegy 21,2 százalékát adta.
A szokásosnál háromszor több az erdőtűz Európában
Január óta több mint 345 ezer hektárnyi föld égett le az EU-ban.
Steffen Dyck, a Moody's Investor Service alelnöke úgy látja, hogy további gazdasági kihívásokat hoz majd az éghajlatváltozás, az egyetlen kérdés így az, hogy Európa más régiókhoz képest miképpen tudja ezt kezelni. A térség nemzeti költségvetéseire az elmúlt időszakban már lesújtott a koronavírus járvány, valamint azóta a rekord magas infláció és az energiaválság is megkeseríti a a háztartások mindennapjait, amit ráadásul tovább növelt az ukrajnai háború is. A kormányokra nyomás nehezedik, hogy finanszírozást találjanak akár csak az alapvető tűzoltó felszerelésekre is. Ráadásul Janez Lenarcic, az EU válságkezelési biztosa arra is figyelmeztetett, hogy a tagországoknak jobban fel kell készülniük, mivel hamarosan több intenzívebb, időjárással kapcsolatos esemény várható.
Az országok képességeikhez mérten el is kezdték növelni a tűzoltásra fordított kiadásaikat
Franciaország, ahol a délnyugati régióján végig söprő lángok porig égették a kempingeket, 850 millió eurót különített el a tűzoltó repülőgép-flottájának fejlesztésére.
Görögországban is jóval több tűzoltó és repülő tevékenykedik, mint három évvel ezelőtt, azonban néha még ez sem elég, hogy szembe szálljanak a napi 50-70 erdőtűzzel, így míg a költségvetésben korábban nem szerepeltek olyan intézkedések, amelyekkel megelőzhetők vagy könnyebben kezelhetőek lettek volna a tüzek, mára már 75 millió eurót különítettek el erre a célra – ismertette Giannis Oikonomou kormányszóvivő. Emellett a Dimitrisz Stathopulosz, a görög tűzoltók szövetségének elnöke kérte a kormányt, hogy vegyenek fel további 4 ezer új alkalmazottak, hogy meg tudjanak birkózni az egyre növekvő feladatokkal.
A környezetvédelmi csoportok, mint például a World Wildlife Fund (WWF), azt kérik, hogy fordítsanak több pénzt a tüzek megelőzésére. Egy közelmúltbeli jelentés szerint Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország a rendelkezésre álló forrásaik 80 százalékát inkább a lángok oltására fordítják, míg csupán 20 százalékát a megelőző intézkedésekre.
A kétségbeesett lakosok kezükbe veszik a saját területeik védelmét
Az elkeseredett dél-európai lakosok, akiknek a megélhetése függ a tűzveszélyes területektől, gyakran inkább a saját kezükbe veszik a dolgokat.
Például az észak-portugáliai Murça településen, ahol a héten ellenőrizetlenül égett a tűz, a 67 éves olajbogyó-termesztő, Manuel Lopes az erdőgazdálkodás hiánya miatt panaszkodott. Tart otthon egy teli víztartály, hogy szükség esetén elolthassa a lángokat, ha a tűzoltók nem tudnának jönni a kapacitáshiány miatt, és saját költségén rendszeresen eltakarítja a tűzveszélyes száraz növényzetet is a saját és szomszédai földjéről. A nehézséget az jelenti, hogy az emberek elvándoroltak, kevesen élnek a falvakban, és a földek ott maradtak megműveletlenül.
Négy évtizede nem látott hőség sújtja Spanyolországot, elszálltak az energia- és üzemanyagárak
Közel 100 ezer forintba kerül feltölteni egy átlagos, 55 literes tankot havonta, 500 benzinkútnak kellett bezárnia.
Nincs ez másként Spanyolországban sem, a lakosok évtizedek óta hagyják el falvaikat, és munkalehetőségek reményében a tengerparti városokba költöznek. Az elmúlt évtizedben a települések több mint 80 százalékában csökkent a lakosságszám. A spanyol területpolitikai minisztérium szerint az ország lakosságának 90 százaléka – mintegy 42 millió ember – 1500 városban, azaz az ország földerültének 30 százalékára koncentrálódik, míg a másik 10 százalék (4,6 millió ember) a fennmaradó 70 százalékot foglalja el. Ferran Dalmau, a Medi XXI GSA környezetmérnöki tanácsadó cég vezérigazgatója szerint a vidéki elnéptelenedéstől és az egyre gyakoribb hőhullámoktól a föld teljesen elhagyatottá vált, cserjések nőttek a jól ápolt növényzet helyére, így érzékenyebbé váltak a területek az erdőtüzekre is.
Görögországban pedig már a tavalyi tüzek is olyan károkat okoztak, amelyek hatásai a szakértők szerint minimum egy generáción át érezhetőek lesznek, és olyan szektorokat is veszélyeztetnek, amelyek megélhetése a felégett területektől függött. Bizonyos területeken például teljesen kipusztultak a fenyők, így az erre specializálódott méhészek majd csak 30 év múlva tudnak újra dolgozni az adott területeken, már ha addig nem csapnak le újra a lángok.
Szélsebesen terjed az erdőtűz Németország északkeleti részén, százakat kellett evakuálni
A helyi tanács közleményében azt írta, hogy a szeles időjárás miatt a tűzoltók csak nehezen tudják megfékezni a lángok terjedését. Mintegy négyszázan dolgoznak a tűz megfékezésén, eddig az oltásban már hét tűzoltó megsérült, közülük hatot kórházban ápolnak. Mindemellett Rehfeldből körülbelül kétszáz embert kellett kitelepíteni hétfő este, és a környék több száz lakója készül az evakuálásra. Kölsában négyszáz embert szólítottak fel otthona elhagyására, valamint leégett egy sertéstelep, és számos állat elpusztult. A lángok a közeli szélerőműveket is fenyegetik. Brandenburg tartományban idén már többször pusztított tűz. A helyi környezetvédelmi minisztérium szerint az erdőtüzek több mint kilencven százalékáért emberi tevékenység tehető felelőssé. Az erdőtűz veszélyét csaknem az egész tartományban a legmagasabb, ötös fokozatúnak minősítették, mivel Brandenburgban 1,1 millió hektárt borít erdő.
Spiesz Bianka