2022. december 22. - Amikor Göran Persson volt svéd miniszterelnök 2012-ben az EFI ThinkForest tudományos-politikai fórumának elnöke lett, kijelentette, hogy az EU-nak saját erdőpolitikával kell rendelkeznie.
Ennek indoklásaként felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mindenesetre növelni fogja tagállamai erdészeti ügyeinek ellenőrzését egyéb szakpolitikai blokkjain, így a klíma-, környezet- és energiapolitikán keresztül. Persson nézete nem volt összhangban Svédország hivatalos álláspontjával, amely szerint az EU-nak semmi esetre sem szabad saját erdőpolitikát kialakítania, hanem az egyes tagállamok politikája alá kell tartoznia. Ezt a nézetet más tagállamok is osztották, köztük olyan nagy erdőgazdasági országok, mint Ausztria és Finnország.
Ahogy Persson megjósolta, az EU az elmúlt években példátlan módon avatkozott be tagállamai erdőkkel kapcsolatos ügyeibe. Ilyen például a LULUCF, RED, taxonómia, erdőhelyreállítás stb. Egyesek számára az EU és az erdőkkel kapcsolatos szabályozás olyan, mint egy vörös rongy a bikának. Ezért az EU-t fel kell függeszteni, és az erdőügyeket a tagállamokra kell hagyni.
De lehet vitatkozni az ellenkezőjéről is, ahogy Persson egy évtizeddel ezelőtt érvelt.
Miért? Az elmúlt években az EU az erdőkkel kapcsolatos politikai intézkedések egész sorát vezette be az európai zöld megállapodás végrehajtására tett erőfeszítései során. Ezek a szakpolitikai intézkedések egyenként csepegnek le, és nincsenek mindig nagyon jól összehangolva egymással, esetenként akár részben ellentmondhatnak is egymásnak. Az Európai Bizottság erdészeti kérdésekkel kapcsolatos szakpolitika-előkészítő dokumentumai is részben nagyon korlátozottak voltak, sőt hibákat is tartalmaztak. Kevés olyan köztisztviselő van az Európai Bizottságban, aki jártas az erdőgazdálkodási kérdésekben. Ez annak a ténynek az eredménye, hogy az EU-nak nincs illetékessége az erdészeti politikában, ezért nincs szükség nagy szakértői csoportra. Az elmúlt évek azonban egyértelműen rávilágítottak a Bizottság erdészeti szakértelem hiányának következményeire. Lehetséges, hogy ez az oka annak, hogy a tagállamok elé terjesztették az egyforma erdészeti politikai intézkedést. Például ugyanaz a sablon Finnországban és Hollandiában. Felmerül az is, hogy az erdőkutatók által szolgáltatott információk figyelmen kívül hagyásának tendenciája – mint például a taxonómia elkészítésekor – annak a következménye lehet, hogy a Bizottság nem tudja értékelni ezeket az információkat. A jelenlegi helyzet eredményeként Ausztria, Finnország, Szlovénia és Svédország 2022 októberében írta alá az úgynevezett „Forests Group” együttműködési irányelveit. A csoport célja az erdészeti együttműködés előmozdítása és annak biztosítása, hogy a nemzeti érdekeket figyelembe vegyék az uniós erdészeti jogszabályokban. Ez a fajta helyzet azonban nem tűnik optimálisnak a koherens uniós és nemzeti erdőpolitika kialakításához.
Mit kell tenni? Az EU erdészeti politikai mandátumával a Bizottságnak saját erdészeti osztálya és közszolgálata lenne. Kétségtelen, hogy egyesek vegyes érzelmekkel reagálnának egy ilyen fejleményre. Ez azonban javíthatja az EU erdőkkel kapcsolatos politikáinak koordinációját, a szakpolitika-előkészítési munka minőségét, és kiszélesítheti a Bizottság erdészeti ügyekkel kapcsolatos perspektíváját. Tekintettel, az EU erdőkkel kapcsolatos szabályozásának közelmúltbeli fejleményeire, célszerű lenne felmérni az EU közös erdőpolitikájának előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy miként lehetne csökkenteni a kétségtelenül szintén létező nemkívánatos hatásait. Ez az értékelés alapot teremthet a tagállamok számára annak mérlegelésére, hogy szükség van-e az EU közös erdészeti politikájával kapcsolatos megközelítésük frissítésére. Valószínűleg irreális azt várni, hogy mind a 27 tagállam megtalálja az alapot arra, hogy frissítse álláspontját a közös uniós erdőpolitikával kapcsolatban. Ha azonban sok tagállam egyetértene, különböző intézményi lehetőségek állnának rendelkezésére az ügy előmozdítására. Például az Európai Központi Bank és euróövezete azt mutatja, hogy néhány hasonlóan gondolkodó tagállam képes közös monetáris politikát végrehajtani, annak ellenére, hogy nem minden tagállam akarja ezt megtenni, és nem kíván kilépni az euróövezetből. Lauri Hetemäki
Lauri Hetemäki Lauri Hetemäki 2015-2021 között az Európai Erdészeti Intézet igazgatóhelyettese volt. Jelenleg a Helsinki Egyetem gyakorlati professzora.