2023. január 8. - A London School of Economics jelentése szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos peres ügyek száma az elmúlt hét évben világszerte több mint kétszeresére nőtt.
A zöldmosás – amikor egy vállalat a valóságosnál fenntarthatóbbnak tünteti fel tevékenységét – 2022-ben került reflektorfénybe. A novemberi COP27 konferencián az ENSZ szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy számos vállalati környezetvédelmi állítás csupán üres szlogen. A mostani perek ezeket a kérdéseket lesznek hivatottak elbírálni.
2021-ben a Shell ellen indított perben a nagy olajipari óriásvállalatot arra kötelezték, hogy 45 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást. Ez megnyitotta az utat a további peres eljárások előtt, például az Egyesült Államokban jelenleg is zajló erőfeszítések előtt, amelyek célja, hogy a Shell, a BP és az Exxon nevű vállalatokat bíróság elé állítsák a klímavédelmi taktikák a zöldre mosás gyanúja miatt.
A remények szerint az olajcégeket ezzel arra kényszeríthetik, hogy segítsenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések, például a tengerfalak és az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozásában – írja cikkében a Euronews.
A vállalatok azonban azzal érvelnek, hogy nem lehet őket felelőssé tenni egy olyan globális jelenségért, mint az éghajlatváltozás, és hogy a politikai változásoknak a kormányoktól kellene indulniuk.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó műanyagokat gyártó és forgalmazó vállalatok világszerte egyre több olyan ügy ellen védekeznek, amelyek a mindenütt jelen lévő csomagolóanyagból származó hulladékra összpontosítanak. Júliusban egy kaliforniai szövetségi bíró előzetes jóváhagyást adott egy 10 millió dolláros egyezségre, miután a Keurig nevű kávéipari céget beperelték a fogyasztók, akik azzal vádolták, hogy újrahasznosíthatónak tüntette fel termékeit, holott azok nem egészen azok. A Keurig tagadta a vétkességet és a felelősséget.
Egy másik keresetet az Earth Island Institute nevű amerikai környezetvédelmi csoport nyújtott be 2020-ban Kalifornia állam bíróságán a Coca-Cola, a Pepsi, a Nestlé és több más vállalat ellen. A kereset célja az volt, hogy ezeket a vállalatokat felelősségre vonják a műanyagszennyezéshez való hozzájárulásukért. A perben közveszélyeztetés, szavatossági kötelezettség megszegése és gondatlanságra vonatkozó állításokat fogalmaztak meg.
A vállalatok tagadták a perekben szereplő állításokat, de nyilvános ígéretet tettek arra, hogy a műanyagszennyezés elkerülése érdekében fognak lépéseket tenni.
Vannak azonban ennél különösebb esetek is. Egy franciaországi őslakos csoportok által benyújtott per szerint a Casino francia szupermarketlánc rendszeresen megsértette az emberi jogokat és a környezetvédelmi törvényeket, mivel az Amazonas esőerdejében földrablással és erdőirtással összefüggésben állítottak elő marhahúst.