2023. február 1. – (Rövidítve) Bár maga a metaverzum kifejezés már 1992-ben létrejött, fejlődésében az elmúlt években jelentős változás következett be.
A kiterjesztett virtuális valóság mögött álló technológiák egyre megfizethetőbbek lettek, a COVID-19 világjárvány okozta kulturális változás eredményeként pedig egyre szélesebb körben lett elfogadott vélekedés, hogy a digitális világok az emberi kapcsolatok életképes helyszínei lehetnek. A vállalkozások megduplázták a virtuális világok iránti érdeklődésüket: a Deloitte adatai szerint tavaly több tízmilliárd dollárnyi kockázati tőkebefektetés érkezett ilyen területre, az elemzők 2024-re 800 milliárd dolláros piacot becsülnek.
Az elkövetkező néhány évben a vállalatok új üzleti modelleket építenek a korlátlan valóság által nyújtott képességekre. Az innovatív vállalatok költségcsökkentéssel és az ügyfélelkötelezettség növelésével dolgoznak ki teljesen új értékajánlatokat a most kibontakozó piac megszerzéséért. Az edge computing, valamint a kiterjesztett és virtuális (AR/VR) technológiákba való befektetés alapvetővé válik, a szándékos, stratégiai elfogadás kulcsfontosságú lesz.
„A metaverzummal kapcsolatban sok túlzást lehet hallani, olvasni. Vállalati eszközként gondolva erre, egy cégvezető nem a személyes élmények csökkentett helyettesítőjeként, hanem az e-mail és a szöveges chat alternatívájaként tekint majd a megoldásra. Más szóval, a metaverzumot leginkább úgy kell elképzelni, mint most is használt online megoldások még immerzívebb megtestesülését: egy internet pluszt." – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. (…)
Vállalati felhasználás: szimuláció és kiterjesztett élmények
A metaverzum nem csupán a direkt árbevétel-növekedésről szól, segítségével sokan megőrizhetik, megvédhetik és optimalizálhatják meglévő üzleti modelljeiket. A virtuális tesztpályák csökkentik az összetett gépek tervezésének, építésének és üzemeltetésének költségeit az olyan tőkeigényes iparágakban, mint a légi közlekedés. Az Airbus és a Boeing új repülőgép modelljeik digitális ikreit is létrehozzák, szerelőiket pedig AR-headsetekkel szerelik fel – ez 70% feletti minőségjavulást eredményez. Az NVIDIA által fejlesztett Omniverse platformon pedig autógyártók egész gyárakat szimulálhatnak. A BMW 30%-os hatékonyságnövekedést vár attól, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaz a padlómozgások optimalizálására. A Stora Enso újrahasznosítható termékek vezető szállítója a csomagolás, bioanyagok, faépítés és papíripar területén, egyben a világ egyik legnagyobb magánerdő-tulajdonosa is. A vállalat egy erdő digitális ikertestvérét kívánja kifejleszteni, hogy ezzel támogassa erdészeit a megfelelő döntésekben és a fenntartható erdőgazdálkodás révén védje a biológiai sokféleséget. Az AR/VR intuitív, skálázható, személyre szabott élményeket is tud nyújtani tanuláshoz és kooperációhoz. Ilyen megoldások jobb adatokat szolgáltatnak a részvételi arányokról, hogy a tanulók mennyi időt töltenek a leckékkel, és milyen lépéseknél akadnak el – ezzel pedig a képzés hatékonysága javítható. Az Egyesült Államok legnagyobb áramszolgáltatója, az Exelon jelentős előnyökre tett szert elektromos alállomásokkal kapcsolatos képzéseivel, a leendő munkatársak biztonságának kockáztatása nélkül.
Következő állomás: valóság az online térben
A jövőben a számítástechnika, a konnektivitás és a kontextus egyidejű fejlődése izgalmas lehetőségek sorát teremti meg a metaverzum és az immerzív technológiák számára. A fejlődés következő évtizedének lehetséges útjai az érzékszervi kiterjesztés, gondolatalapú vezérlés, az all-in-one eszközök és a térbeli interakció. Az OVR Technology VR-headsetekhez csatlakoztatható illatcsomagokat fejleszt, a HaptX pedig haptikus kesztyűket készít az érintés érzékelésére. Az agy-számítógép interfészek (BCI) a felhasználók és a technológia közötti interakciót segítik, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy gondolat segítségével történő irányítást. Az agyba épített chip még kísérleti fázisú, a nem-invazív BCI-technológia azonban már terjedőfélben van az AR/VR-headsetekben. Az eszközök következő generációja anélkül kapcsolhatja össze a felhasználókat a metaverzummal, hogy külön headsetre vagy kézi eszközre lenne szükség: beléphetünk egy médiaterembe, ahol a metaverzum hologramként jelenik meg a falakon, vagy olyan laptopon dolgozhatunk, amely kamerák segítségével a munkavállaló valós gesztusait egy avatár mozgására fordítja le virtuális munkahelyén. Az intelligens szemüvegek és mozgásérzékelők lehetővé teszik a térbeli interakciót, amely által a felhasználók közvetlenül léphetnek interakcióba a fizikai réteggel: ilyen lehet, amikor a vendégek okosszemüveget viselve sétálhatnak be egy étterembe, ahol tetszőleges helyen jelenik meg a nyitvatartási idő, vagy az aktuális akciók és értékelések listája – a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt.
„Miközben erre a jövőre készülnek, a vezetőknek nagyon is tudatában kell lenniük annak, hogy kockázatok – beleértve a kiberbiztonságot, adatvédelmet, szabályozást és etikát is – egyáltalán nem egyszerűek. Az immerzív technológiák gazdaságra gyakorolt potenciálisan komoly hatására való tekintettel, a döntéshozóknak időt kell szánniuk a technológia olyan módon történő alakítására, amely erősíti a bizalmat és értéket teremt." – tette hozzá Hosszu Gábor.