2023. január 2. - „Magyarországot nem fenyegeti az erdőirtás veszélye” – Fábián Attila, az erdőmérnököket képző Soproni Egyetem rektora már tavaly így nyilatkozott a Mandinernek, miután nagy hullámokat vert az energia-veszélyhelyzet miatt hozott, a fakitermelés módosítását tartalmazó kormányrendelet.
A jogszabályról a kritikusok azt mondták, totális erdőirtással fenyeget. Néhány hónappal a történtek után, túl a tél derekán arról faggattuk az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökét, mennyi tűzifát igényeltek a magyarok, az erdőgazdaságok pedig hogyan állják a sarat.
Tűzifavásárlás: óriási az igény
„Társaságunknál, a Dunakanyar és a nógrádi régió térségében az érintett időszakban szokásos mennyiség mintegy háromszorosára nőtt a lakosság tűzifaigénye” – mondta a Mandinernek az Ipolyerdő Zrt. vezérigazgatója, az OEE elnöke az elmúlt őszről és a tél eddigi részéről. Kiss László hangsúlyozta, kiemelten kezelik a lakosság kiszolgálását, amelyet az egyéb igények átütemezésével teljesíteni is tudnak. A fakitermelések volumenét mintegy 15 százalékkal emelték, ami „a korábbi alulhasznosítás miatt még maradéktalanul megvalósítható a fenntarthatósági kereteken belül”.
A szakember kifejtette: általánosan is elmondható az, hogy az erdőgazdaságok fakitermelési lehetőségeiben jelentős tartalékok vannak, így „a fenntarthatóság sérelme nélkül képesek hozzáférni a tűzifaprogram igényeit kielégítő árualaphoz”. Álláspontja szerint a társaságok felkészültségük, eszközrendszerük, emberi és szervezeti erőforrásaik birtokában megbízhatóan képesek arra, hogy végrehajtsák a programból adódó feladataikat, az ország területét lefedő erdőgazdasági csoporton belül koordinált együttműködések pedig kiegyenlítik az egyes földrajzi régiók eltérő kereslet-kínálati viszonyait.
Az erdők nem szenvednek el semmilyen sérelmet
Kiss László többször is hangsúlyozta, hogy a társaságok sok évtizedes szakmai tapasztalattal és referenciával, a közérdek legszigorúbb szolgálatával gondozzák a magyar állami erdőket, a tűzifaprogram igényei pedig sehol sem generálnak a körzeti erdőtervek adta kereteket meghaladó fakitermelést.
„Erdeink állapotának legkisebb sérelme nélkül eleget tudunk tenni ezeknek az igényeknek”
– nyomatékosította, ahogyan azt is, hogy az erdőgazdaságok, magától értetődően, maradéktalanul betartják a védett természeti területekre vonatkozó erdőtervek előírásait és korlátozásait. „Természetvédelmi terület épsége sehol sincs veszélyben” – jelentette ki.
A városokban nagyobb a tűzifaigény
A tűzifaigény a gáz fogyasztói árának megemelkedését követően nőtt meg jelentősen hazánkban. A lakosság, az önkormányzatok, a tűzifát feldolgozott formában értékesítő fakereskedők és a nagy fűtőművek egyaránt fokozták vásárlásaikat. Az Ipolyerdő Zrt. tapasztalata az, hogy a működési területén lévő nagyobb városokban és azok agglomerációjában sokkal nagyobb a maximált árú tűzifa iránti igény, mint a kisebb településeken, falvakban. „Döntő többségében azonban a városiak nem a mostani téli fűtési szezonra, hanem az elkövetkező telekre vásárolják meg a tűzifát, ami abból a szempontból előnyös, hogy a következő fűtési idényben már száraz fával tudnak fűteni” – közölte a vezérigazgató.
A szociális tűzifa szétosztása is zajlik
Nagy István agrárminiszter még az év elején tájékoztatta az MTI-t arról, hogy ezen a télen 2374 ötezer fő alatti település vesz részt a szociális tűzifaprogramban.
Az állami erdőgazdaságok több mint kétezer önkormányzat számára biztosítanak mintegy 200 ezer köbméternyi faanyagot,
amelynek több mint kétharmadát 2022. december végéig már át is adták az érintett településeknek. A fennmaradó mennyiség szétosztása pedig folyamatosan zajlik, így a februári 15-i határidőre teljesítik az összes kiszolgálást.
„A hatósági engedéllyel rendelkező fakitermelések nem veszélyeztetik az erdők létét, nem csökkentik az erdők területét, és nem rontják a természetességi állapotukat. A fakitermelés tervszerű gazdálkodás része, mindig az erdő megújítása követi” – nyilatkozta az OEE elnökéhez hasonlóan a tárcavezető.