2023. március 6. - Egyre többen és többrétűbben veszik igénybe az erdőket, többek között lovasok, kutyások, túrázók, méhészek, vadászok, sajnos motorosok is, és a társadalmi igények fokozódása mellett a klímaváltozás készteti gyors alkalmazkodásra az erdőgazdálkodást.
A Bakonyi Zöldkör legutóbbi rendezvényén az erdőgazdálkodást ezúttal főként a klímaváltozás, a természetvédelem és a társadalmi elvárások tükrében szerették volna ismertetni a szervezők az érdeklődőkkel. Erről Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója beszélt köszöntőjében, és megjegyezte: az erdei életközösségek megőrzése fontos a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása miatt is. A témaválasztás indokoltságát bizonyította, hogy a szokásosnál is többen vettek részt a beszélgetésen. Sokakat érdekel eszerint az erdők helyzete, ugyanakkor Vida Beáta, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója bevezetőjében leszögezte: az utóbbi idők bakonyi fórumain kiderült, hogy a helyiek nem tudnak eleget az erdészek, a természetőrök munkájáról, ugyanakkor egyre többen járnak a fákkal borított részekre. Sokat tehetnek védelmükben ők is, és nem kellene olyasmit elvárniuk, ami nem előnyös a természetnek, így nekünk, embereknek sem.
Szedlák Tibor, a Verga Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy társaságuk 48 ezer hektáron gazdálkodik, 36 ezer hektár belőle az erdő. Felidézte, hogy vidékünkön mindig nagy arányú volt az erdőborítás, 896-ban még összefüggő részekkel, ám ezek 1514-re erősen megfogyatkoztak, 1896-ra a nagy tömbök megszűntek, de 1992-re pozitív változás következett be. Már 20–22 százalékra nőtt az erdős területek aránya hazánkban, és szeretnék 27 százalékra növelni. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok 73 százaléka szerint kevés az erdős rész, több kellene. Erről a szakmával megegyezően gondolkodnak, és a borítottság arányát is a többség eltalálta, ám a megkérdezettek 61 százalékában az az érzet alakult ki, hogy az elmúlt ötven évben a felére, negyedére csökkent, holott épp javulás történt e téren.
A szakember tapasztalatai alapján a fának nyersanyagként csökkent a szerepe az újrahasznosítás miatt, ugyanakkor tavaly az energiaválság miatt a tűzifaigény jelentősen nőtt. A klímaváltozás többféle negatív hatását megemlítette, nemcsak például viharkárokról beszélt, hanem arról is, hogy a felmelegedés és a csapadékhiány miatt legyengült állományok kitettebbek a betegségeknek, az invazív, behatoló fajoknak, amelyek többen megjelentek. Váradi József, a Bakonyerdő főmérnöke többek között ezekről a biológiai inváziókról beszélt, Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetője az erdőt az élő rendszerek egyik legfejlettebbikének nevezte, és leszögezte: minél összetettebb szerkezetileg, annál ellenállóbb. Az előadásaikban elhangzottakról később részletesebben beszámolunk.
Rimányi Zita