2023. március 11. - A Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó Stratégiai Terv része az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint.
Ez öt év alatt, tehát 2023-tól 2027 végéig csaknem háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. Nagyon nagy előrelépés a magyar erdők, a magyar erdőgazdálkodás történetében.
Az ágazat szereplőinek közös célja, hogy ezt a lehetőséget jól használják fel: a ciklus végén az országnak több és jobb minőségű, a klímaváltozás kihívásainak és a növekvő környezeti elvárásoknak megfelelőbb erdeje legyen, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.
Az erdő alapú gazdaság - amelynek meghatározó szereplői az állami erdőgazdaságok, megyénkben a két legjelentősebb szereplő a Vérteserdő Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. - magában foglalja a teljes termékláncot. Ez a szaporítóanyag termelésétől az elsődleges faiparig sok mindent foglal magába. Az erdő alapú gazdaság több szempontból is egyre fontosabb szerepet játszik a jövő földhasználatában, a klíma-alkalmazkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az új kormányzati struktúrában az Agrárminisztérium, és azon belül az Erdőkért Felelős Államtitkárság kapta meg az elsődleges faipar fejlesztésének feladatát.
A kormány célkitűzésének megfelelően, a Vidékfejlesztési Program támogatásával már jelentősen nő az új erdők aránya országszerte és megyénkben egyaránt. A tervezett 25 ezer hektárral szemben több mint 40 ezer hektár erdőtelepítés van folyamatban. Erre az eredményességre épül az előttünk lévő időszak tervezése is. A 2023-tól kezdődő ötéves ciklusban további 20 ezer hektár új erdő a vállalt célérték.
A mennyiségi jellemzők mellett előtérbe kerültek a minőségi feltételek is. A klímaváltozás kihívásaira válaszul aktívan segíteni kell a hazai erdőket az alkalmazkodásban. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erdőgazdálkodó tudjon az erdők minőségét fejlesztő tevékenységeket vállalni, a KAP Stratégiában továbbra is megtalálható minden olyan korábbi elem, amelyet a gazdálkodók valóban kihasználtak.
Így továbbra is lehet majd pályázni például az erőpotenciált veszélyeztető károsodások megelőzési módjai és a károsodott erdőpotenciál helyreállítására vagy éppen a szerkezetátalakításra. Ezen túlmenően új elemekkel is jelentősen bővülnek az erdők egészségi állapotának, klíma-alkalmazkodási és környezeti minőségének javítását célzó támogatási lehetőségek.
Fontos újdonság az EU jogalkotásában, hogy jogosultság tekintetében már nem tesz különbséget magán- és állami tulajdon, illetve erdőgazdálkodók között. Ez egy alapvető szemléletváltást tükröz, amely szerint az erdőgazdálkodás mindenképpen a zöld gazdaság része, legfontosabb célja pedig az uniós szintű zöld célokhoz való hozzájárulás. Ezzel együtt állami területeken erdősítést továbbra sem a KAP Stratégia keretéből tervezzük finanszírozni, míg a kompenzációs kifizetések esetében maximálják az egy kedvezményezett részére kompenzációként évente kifizethető összeget.
A magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100 százalékban, míg az állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50 százalékáig juthatnak hozzá a kompenzációs kifizetéshez. Jelentősen kibővítésre kerülnek az erdők klíma-alkalmazkodását és környezeti állapotának javítását célzó beavatkozások. Az egyik legfontosabb választható újdonság a szerkezetátalakítás mértékét el nem érő, de meghatározott módon „javított felújítás” vállalásának támogathatósága.
Továbbá kifejezetten a magánerdő-gazdálkodók kérésére és részére került kidolgozásra a „kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások” elnevezésű, új erdőkörnyezetvédelmi célprogram. Ez moduláris elemekből áll, így szinte bármely erdőállományhoz kidolgozható lesz a megfelelő vállalási és támogatási csomag. Cél, hogy a következő öt évben legalább 120 ezer hektárnyi erdőterületen valósuljanak meg a klímaalkalmazkodást és a környezeti értéket növelő tevékenységek.
A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme a vállalkozások versenyképességének javítása is. Ennek egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben került azonos körbe a teljes ágazati termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az elsődleges fafeldolgozásig. Komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések, továbbá precíziós műszer-beszerzések is lehetővé válnak, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termékelőállítás irányába történő elmozdulásra.
A hazai és európai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz.
Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. A különböző kötelező és választható képzések mellett erősítésre szorul a bárki számára elérhető személyes és ingyenes tájékoztatási szolgáltatás is. A NAK szervezetében működő falugazdász-hálózat részére szükséges a KAP erdőgazdálkodási általános ismeretek átadása.
Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrárerdészetbe bevont parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak. További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése, hanem ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogatható. Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszáló gyepek fákkal változatosabbá tételében.