2023. március 21. - Sok kárt és bosszúságot okoznak a vadásztársaságoknak azok az agancsgyűjtők, akik engedély nélkül járják az erdőket, gyakran kergetik, riogatják a vadat.
A hőgyészi Csernyédi vadásztársaság feljelentést is tett emiatt a rendőrségen és a Tolna vármegyei kormányhivatal alá tartozó vadászati hatóságnál is. Nagyjából március végéig tart a szarvasok agancshullajtása, ezek gyűjtése azonban lopásnak számít.
Területbejárással kezdődött Hőgyészen kedden kora reggel a nap, melyen részt vettek a vármegyei vadászati hatóság, a rendőrség, valamint a Csernyédi vadásztársaság képviselői. Gépkocsival, és gyalog járták be a közel 3900 hektáros vadászati területet.
Paczolay Csaba a vadásztársaság vadászmestere – aki erdő- és földtulajdonos is – elmondta, évek óta jellemző, hogy idegenek járják az erdőt és engedély nélkül gyűjtik össze az elhullajtott agancsokat, de az elmúlt pár évben ez a tevékenység már olyan mértékű lett, ami nagy kárt okoz a vadállományban is. Ezek az emberek ugyanis jellemzően csoportosan, akár járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy kikényszerítsék az agancshullatást, a „trófeát” pedig szintén illegális módon értékesítik.
A vadállomány és az erdei élővilág ilyen durva megzavarása mindig nagy kárt okoz, de a tél végi időszakban különösen. A tél folyamán tartalékaik nagy részét felélt állatok keresik a nyugalmat és lehetőleg kevesebbet mozognak. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad pedig menekülni kényszerül. Ebben az időszakban kezdődik a vaddisznóknál az ellés és a megzavart anyakoca is menekül, magára hagyja a kicsiket.
Vannak akik drótot húznak ki, és neki hajtják az állatokat, így próbálják az agancsot a szarvas fejéről leszedni. Ez végzetes is lehet számára, de mindenképpen fokozott stresszhelyzethez vezet. Hatalmas probléma, hogy a megriadt állatok sok esetben közúti baleseteket okoznak– ugyanis a szarvasok tél végén összeverődnek akár többszáz egyedet is számláló csapatokba. Amikor egy ilyen rudli hirtelen kirohan az úttestre vagy a vonat elé, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az illegális agancsgyűjtők a szarvasok űzésével, veszélyeztetik az emberei életet és a biztonságos közúti forgalmat is.
– Sok a visszaeső, az elmúlt négy évben öt olyan személyt értünk tetten, akik nem először követnek el így bűncselekményt – mondta a vadászmester. Sajnos pár napja is volt egy olyan eset, amikor a vad el is pusztult.
A Csernyédi vadásztársaság viszonylag kis létszámú, hiszen 14 tagja van. Viszont nagyon jó adottságokkal rendelkezik, sok az egybefüggő erdő itt és benne a szarvasállomány, a bikák száma jelentős. Az agancsgyűjtés nem csak ennél a vadásztársaságnál okoz gondot, hasonló helyzetben van a többi vármegyei vadásztársaság is. A vadásztársaság a vadászterület és az állatok védelme érdekében drónokat vásárolt, amelyek hőkamerával is rendelkeznek, mondta a vadászmester. A modern technológiának köszönhetően madártávlatból, naponta többször is pásztázzák a területet, ennek célja a bűncselekmények visszaszorítása.
Mint azt megírtuk, a közelmúltban egy frissen levágott dámbikafejet találtak a rendőrök egy autó csomagterében Kölesden.
Az illegális gyűjtés lopásnak számít
A gím- és dámszarvasok tavasszal hullajtják el régi agancsukat. Ilyenkor a kirándulók is gyakrabban találkoznak az erdőben elhagyott agancsokkal, és nagy a kísértés, hogy valaki hazavigyen egy-egy „vadászat nélküli trófeát”. Fontos azonban tudni, hogy ezek az agancsok a vadászati törvény értelmében a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonában vannak. Az illegális gyűjtés így jogilag lopásnak minősül.
A hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik. Paczolay Csaba elmondta, ilyen engedélyt jellemzően az állami erdészetek adnak ki, mert az ő vadászterületük be van kerítve és kapun keresztül lehet csak oda bemenni, míg a vadásztársaságoknak nyitott a területük.
Kevesen tudják azt is, hogy az engedély nélküli agancsgyűjtést bünteti a vadászati hatóság, melynek mértéke első esetben százezer, visszaesőként akár ötszázezer forint is lehet.
A vadásztársaságok azt szeretnék elérni, ha a hatóságok megoldást találnának arra, hogy nyomon követhető legyen az agancsok értékesítése. MAUTHNER ILONA