2023. április 14. - Nem igazak azok a vádak, miszerint a kormányzat elhanyagolja a zöldfelületek növelését
Láthatók az erdőterületek növelésére irányuló kormányzati törekvések eredményei. Így például 2020–2021-ben az újonnan telepített erdők területe csaknem akkora volt, mint az azt megelőző hét év során összesen.
Gyakran vádolják azzal a balliberális oldalról az Orbán-kormányt, hogy nem tartja kellően szem előtt a fenntarthatóságot, a környezet védelmét és a „zöldpolitikát”, holott ez egyáltalán nem így van. Emlékezetes, hogy milyen támadások érték például a tűzifaprogramot, amely nagy segítséget jelentett a háború és szankciós politika miatt megemelkedett energiaárakkal szemben. A baloldal kezdetben nevetségesnek és feleslegesnek nevezte a kezdeményezést, majd az erdők miatt kezdtek aggódni. Amikor pedig kiderült, hogy mekkora a lakossági igény – amely tavaly tízszerese volt az előző évinek –, akkor meg az volt a baj, hogy az erdészetek nem elég gyorsan biztosítják a tüzelőt. Nagy István agrárminiszter lapunknak korábban hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a kormány jó és felelős döntést hozott, amikor a tűzifaprogramot elindította. Az állami erdőtársaságok megfeszített erővel dolgoztak, hogy mindazt a túltartott erdőt, amelyet az alacsony energiaárak miatt az elmúlt évtizedben nem termeltek ki, a lakosság rendelkezésére bocsáthassák. A tárcavezető ezzel arra is utalt, hogy szó sem volt értelmetlen és felelőtlen erdőirtásról. Sőt, a 2030-ig szóló Nemzeti erdőstratégia egyik kiemelt célkitűzése a hazai erdőterületek növelése.
Hosszú távon a 27 százalékos erdősültségi szint (az erdőterületek arányát százalékban kifejező szám) elérése a terv a telepítési és országfásítási programok keretében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összegzéséből kiderül, hogy a hazai erdők 1,95 millió hektárt, az ország területének 20,9 százalékát foglalják el. Az ezredforduló óta az erdőtelepítéseknek köszönhetően az erdőterület 161 ezer hektárral, mintegy kilenc százalékkal, az országos erdősültség 1,2 százalékponttal bővült. Az erdővel borított területek részaránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (harminc százalék), míg az Alföldön – a jelentős mezőgazdasági területek miatt – a legalacsonyabb. Nógrád vármegye erdősültsége kiemelkedő, területének 39 százalékát borítja erdő. Szintén magas, az országos átlagot számottevően meghaladó az erdőterület aránya Veszprém és Zala vármegyében. A legkevésbé erdősült Békés vármegye, erdőborítottsága öt százalék alatti.
A statisztikai hivatal elemzése, illetve az adatok világosan és egyértelműen tükrözik az erdőterületek növelésére irányuló kormányzati törekvések eredményeit is. Így például 2020–2021-ben az újonnan telepített erdők területe csaknem akkora volt, mint az azt megelőző hét év során összesen.
Ennek a több mint hétezer hektárnyi erdőnek több mint fele Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, valamint Somogy vármegye erdőterületeit növelte.
Ha nemzetközi kitekintést teszünk, akkor Magyarország erdősültsége a hetedik legalacsonyabb az Európai Unióban. A tagországok közül Finnország (66 százalék), Svédország (63 százalék) és Szlovénia (62 százalék) jár az élen, míg Málta és Hollandia erdőborítottsága mindössze másfél, illetve tíz százalék.
KISS GERGELY