2023. június 30. - Hatályba lépett az erdőirtásmentes ellátási láncokról szóló „úttörő” jellegű EU-rendelet, amelyet az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem kulcsfontosságú építőkövének szánnak az uniós törvényhozók.
A jogszabály tükrözni kívánja az európai polgárok azon vágyát, hogy fogyasztásukkal többé ne ösztönözzék a globális erdőirtást. Alkalmazása után az új törvény biztosítja, hogy az exportált vagy az EU piacán forgalomba hozott kulcsfontosságú áruk mentesek legyenek az erdőirtástól, és így többé ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdők pusztulásához az EU-ban és a világ más részein.
Az uniós jogszabály szerint a vállalatoknak meg kell erősíteniük, hogy a terméket 2020. december 31-ét követően olyan területen állították elő, amelyen nem történt erdőirtás vagy erdőpusztulás, beleértve az őserdőket is. Bár egyetlen ország vagy árucikk sem lesz „betiltva”, minden érintett vállalatnak szigorú kellő gondossággal kell eljárnia, ha a rendelet mellékletében felsorolt ??pálmaolajat, szarvasmarhát, szóját, kávét, kakaót, fát és gumit, valamint ezekből származó termékeket, például marhahúst, bútorokat vagy csokoládét exportálnak vagy forgalomba hoznak az EU piacára történő belépéskor. A végrehajtásra 18 hónap áll rendelkezésre. Az érintett árucikkek listáját rendszeresen felülvizsgálják és frissítik, figyelembe véve az új adatokat, például a változó erdőirtási mintákat. A vállalatoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy az említett termékek megfelelnek-e a gyártó ország vonatkozó jogszabályainak, beleértve az emberi jogokat, és tiszteletben tartják-e az érintett őslakos népek jogait.
Megállhat az erdőirtás és -pusztulás zöme
Mivel az EU jelentős gazdasága és fogyasztója az érintett áruknak és termékeknek, az uniós a lépés – a számos termelő országban hozott intézkedések mellett – a remények szerint segít megállítani a globális erdőirtás és erdőpusztulás jelentős részét, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a biológiai sokféleség veszteségét. Az új szabályok több millió ember megélhetését is segítik biztosítani, beleértve az őslakosokat és a helyi közösségeket szerte a világon, akik nagymértékben támaszkodnak az erdei ökoszisztémákra. A rendelet egységesen alkalmazandó az EU-n belülről és kívülről származó termékekre egyaránt. A termelőknek fenntartható termelési gyakorlatokat kell alkalmazniuk, és javítaniuk kell az ellátási lánc átláthatóságát. Mivel az erdőirtásmentes termékek iránti kereslet világszerte növekszik, az új szabályok üzleti lehetőséget jelentenek az erdőirtásmentes termékek kereskedelmének fokozására és a fenntartható szereplők lehetőségeinek növelésére szerte a világon.
EU-Egyesült Államok-Kína együttműködés
Az EU ezzel együtt fokozza a partnerországokkal, fogyasztó- és termelő országokkal való együttműködését a közös célok elérése érdekében, ahogyan a Fenntartható Fejlődési Célokban, a Párizsi Megállapodásban és a Globális Biodiverzitási Keretben megállapodtak, valamint hogy ösztönözze a további folytatást a fenntartható kereskedelem vonatkozásában a partnerek között. Az EU mindemellett elismeri, hogy számos partnerország jelentős előrelépést tett az elmúlt évtizedben az erdőirtás visszaszorítása érdekében, és elismeri az ellátási lánc átláthatóságának javítása érdekében tett intézkedéseket is. Az unió kész együttműködni is a termelő országokkal, hogy biztosítsa az erdőirtásmentes és legális ellátási láncokra való átfogó átmenetet. Az EU már most is együttműködik a nagy fogyasztó országokkal, például az Egyesült Államokkal és Kínával, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, és hasonló intézkedéseket hozzanak az erdőirtás megszüntetésére az ellátási láncaikból.
Határidő a végrehajtásra: 18 hónap
A piaci szereplőknek és a kereskedőknek most tehát 18 hónapjuk van az új szabályok végrehajtására. A mikro- és kisvállalkozások hosszabb alkalmazkodási időszakot, valamint egyéb speciális rendelkezéseket élveznek. Az Európai Bizottság kiadott egy „Gyakran Ismételt Kérdések” dokumentumot, amely támogatja a piaci szereplők és a kereskedők, különösen a kkv-k e rendelet követelményeinek való megfelelését. A következő 18 hónapban az Európai Bizottság az országokat vagy azok egyes részeit is összehasonlítja, és objektív és átlátható értékelés alapján meghatározza az alacsony, standard vagy magas kockázati szintet. Ezek az értékelések dinamikusak lesznek, a helyszíni fejleményektől függően. Az alacsony kockázatú országokból származó termékekre egyszerűsített átvilágítási eljárás vonatkozik. Az ellenőrzések aránya az ország kockázati szintje szerint történik az üzemeltetőknél: 9 százalék a magas kockázatú országokban, 3 százalék a normál kockázatú országokban és 1 százalék az alacsony kockázatú országokban. Az illetékes EU-hatóságok hozzáférhetnek a vállalatok által biztosított releváns információkhoz, például a földrajzi helymeghatározási koordinátákhoz, és műholdas megfigyelőeszközök, valamint DNS-elemzés segítségével ellenőrzéseket végeznek, hogy ellenőrizzék, honnan származnak a termékek.
Harminc év alatt az EU területénél nagyobb erdő tűnt el
Mivel a termelő országokat potenciálisan magas kockázatú országként azonosítják, az Európai Bizottság a végső besorolás előtt konkrét párbeszédet folytat azzal a céllal, hogy közösen kezelje az erdőirtás és az erdőpusztulás kiváltó okait, és csökkentse azok kockázati szintjét. Az erdőirtás és az erdőpusztulás az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének fontos mozgatórugója. A globális erdők állapotának romlása veszélyes fordulópontokhoz érkezett, amelyek pusztító hatással vannak az emberek millióinak egészségére, életére és megélhetésére szerte a világon. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő pusztult el az Európai Uniónál nagyobb területről.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) becslése szerint 2007 és 2016 között a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 23 százaléka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és más földhasználatból származott. A teljes kibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból és egyéb földhasználatból, főként erdőirtásból, míg a fennmaradó 12 százalék a mezőgazdasági termelésből, például állattenyésztésből és műtrágyákból származó közvetlen kibocsátás. Az IPCC azt is megállapította, hogy a szél- és napenergia gyors elterjedése után az erdőirtás megállítása és az ökoszisztémák helyreállítása a leghatékonyabb módja a CO2-szint csökkentésének. Tóth László Levente